WipEout Omega Collection – Játékteszt
8 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A sorozat már egészen 1995 óta van jelen. Akkor még multiplatform címként jelent meg a játék PlayStation, Sega Saturn és DOS platformokon, ezt követte egy még nagyobb kiadás egy évvel később, amikor már a Mac OS- és Amiga-tulajdonosok is élvezhették a játékot. Itt kezdődött az egy platformra adjuk ki a játékot: a Psygnosis még ugyan kiadott egy nem PlayStation-exkluzív játékot a WipEout 64 személyében, de ezzel vége, a Sony felvásárolta a fejlesztőstúdiót, és azóta csak a kékek konzolján játszhatunk a sorozattal.
A jelenlegi 10. játék nem egészen egy új kiadás, sőt, nem is nevezném új játéknak, hiszen fogták a WipEout HD kiadását, valamint egy anno hozzá járó kiegészítőt, a HD Furyt, és mellécsapták az anno PS Vitán debütált 2048 címmel ellátott kiadást. Ezek együtt kaptak egy hatalmas felújítást, hogy jól nézzenek ki az újabb konzolon, és természetesen 1080p-ben futnak még a sima PS4-en is. Technikailag nem egy hatalmas dolog, amit letettek az asztalra, hiszen a játékok már készen voltak, csak bizonyos grafikai elemek feldolgozása volt szükséges. Konkrétan azt sem alakították át, hogy mivel irányítunk. Így hiába lehetne sokkal jobban és kellemesebben vezérleni az analóg ravaszokkal az űrhajókat, mégis a kontroller X gombjára kell hagyatkozni. Mivel mindkét játék elég friss konzolokról jött át ide, a fordulások irányítása az analóg karral történik, így az legalább kellően pontos. Vezérelhető ugyan a sebesség, de mivel csak két lépésben, így ez nagyban rontja a helyzetet.
A versenyek nem túlzottan változatosak, nem beszélhetünk másról, csak körversenyekről és időfutamokról, a kettő között nincsen semmi. Viszont legalább a repülőválaszték erőteljes: játékonként jóval kettőszáz feletti számról beszélünk. Összesen nagyjából 600 hajóról. Kellemes váltogatni, és néha-néha kipróbálni egy-egy kicsit különböző hajót. Ezek a tulajdonságok pedig pont akár teljesen meg tudják változtatni egy verseny kimenetelét. Ugyancsak így a pályákon egy-egy jól elhelyezett gyorsító vagy fegyver. Ezek a fegyverek egy egyenes vonalban repülő rakétából, egy célra tartó rakétából, egy plazmafegyverből állnak, illetve egy golyószóróból, amit harminc tölténnyel kapunk meg. Egyszerre ezekből csak egy lehet nálunk. Vagy ezek helyett kaphatunk egy-egy pajzsot, vagy azonnal használható gyorsítót is. Ezek egyes esetekben pedig tényleg egy verseny végső kimenetelét is befolyásolhatják.
Zeneileg és grafikailag a játék nagyon ott van a szeren. Kellemesen pörgős zenék mennek folyamatosan a háttérben, amíg játszunk. A grafikával pedig tényleg csodákat tettek a készítők. Főleg a 2048 jóval különbözik a Vita-változattól. A felbontás megvan 1080p, legalábbis a tévé szerint, de mivel nem képes kiírni az aktuális képfrissítési gyakoriságot, ezért azt sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom. Viszont az élmény az első perctől az utolsóig teljesen helyén volt.
Értékelés
60%
Összefoglaló Az élmény sajnos nem jelenti egyben azt is, hogy minden szép és világos. A játék nem igazán kedvez a kezdőknek, nagyon nehéz, és néha-néha játszhatatlanul durvák az ellenfelek, még a legkönnyebb módon is. Szóval, ha készen vagy egy kis önsanyargatásra, akkor hajrá, de minden egyéb esetben maradj távol a játéktól, mert nem lesz egy kellemes napod, az egyszer biztos. Viszont, ha a Dark Souls a kedvenc játékod, akkor megérhet egy próbát a dolog. WipEout-rajongóknak pedig kötelező darab.
