Windblown – Betekintő
A Dead Cells készítői a 2D játékok után most egy izometrikus nézetű roguelite játékkal álltak elő. Célunk az előző játékukhoz hasonlóan az, hogy újabb és újabb runokat teljesítsünk. Minden egyes halál esetén a megszerzett alapanyagokat felhasználva fejleszthetjük a karakterünket a következő runhoz, hogy jobb esélyünk legyen a csaták során. Karaktereink egy Ark nevű lebegő kis falucskából származnak és valamilyen állati formájuk van.
A mozgás szó szerint villámgyors, ugyanis folyamatosan dashelünk egy villám formájában. Erre a mechanikára épül lényegében az egész mozgásrendszer. Ezt használjuk a lebegő szigetek közti mozgásra, a platformok közötti váltásra és az ellenségek ütéseinek tökéletes idejű kitérésére. Az irányítás egyértelműen kontroller használatára van kialakítva, de billentyűzet és egér kombinációjával is kényelmesen funkcionál. A mozgás kellően dinamikusan reagál a gombnyomásokra, amire egy ennyire gyors játék esetén szükség is van.
A runok abból állnak, hogy az Arkban beszerezzük a fejlesztéseket, aztán egy összeeszkábált rakétavetőből belelőjük a karakterünket a Vortexbe. Ez egy elég beszédes név, ugyanis ez ténylegesen az Ark mellett lévő tornádót jelenti, amelynek a közepében történnek a csaták. Minden egyes csata egy-egy aréna jellegű harc. Amikor elfogytak az ellenfelek a területen, akkor mehetünk tovább. Érdemes felfedezni minden lehetséges területet, ugyanis vannak „rejtett” platformok, amelyeken könnyen átsiklik az ember a nagy dashelgetésben.
Elég technika igényes a játék, így garantáltan sokszor fogunk meghalni. Ahhoz, hogy kiegyenlítsük az erőfölényt csapattársakat is hívhatunk. Maximum 3 főből álló partyként is tudjuk az egyes runokat teljesíteni. A multiplayert játszhatjuk publikus vagy zárt partyban is, így ha nem szeretnénk, hogy idegenek becsatlakozzanak, akkor le is korlátozhatjuk azt. Egyedül is gond nélkül játszható a játék, de az életben is minden könnyebb, ha ott van egy barát is.