A dungeon crawlerekre általában a high fantasy történetek és világok jellemzők. Ezzel szemben a Vaporum nagyon erős steampunk stílusra cserélte le a régi formulát. Inkább cyberpunk kedvelő vagyok, de a kivitelezés minősége velem is megkedveltette az irányzatot. A rozsdás fogaskerekek, gőzzel hajtott gépezeken és gyengén megvilágított termek nagyon jó alapot adnak a játékunk történetének.
Sztorink úgy indul, hogy egy óceán közepén lévő kis szigeten találjuk magunkat. Nem tudjuk hogy kerültünk oda vagy mi történhetett velünk. Megpillantunk a szigeten egy hatalmas mechanikus tornyot, ami valamiért ismerősnek tűnik számunkra. És hát mi mást tudnánk csinálni még egy tenyérnyi szigeten egyedül, elkezdjük hát felfedezni az épületet. A történet többi elemét jórészt audio logokból és jegyzetekből ismerjük majd meg, amiket a végigjátszásunk során gyűjtögetünk.
A régi formulától eltekintve, ahol a játék elején egy csapatnyi kalandort generáltunk magunknak, itt magányosan fogjuk végig harcolni magunkat az épület belsejében. Egy kis „tutorial” rész után választhatunk egy exoskeletont magunknak, ami a játékstílusunkat fogja meghatározni. Kezdőknek ajánlom a tankosabb felszerelést, mert könnyű meghalni egy-egy csatában, főleg ha nem vagyunk jártasak a műfajban. Minden tárgy és szerkezet amit találunk kalandunk során ezt az öltözéket erősíti. Ahogy szinteket lépünk életerőnk és energiánk növekedni fog. Az utóbbi szükséges a beszerzett buffok és spellek használatához. Ezen felül még áramköröket építhetünk ki, ami tulajdonképpen egy talent fának felel meg.
Sajnos az ellenfelekből nincs túl nagy választék, gyorsan találkozunk minden ellenféllel ami a játék majdnem legvégéig található. Fegyverek terén se vitték túlzásba a dolgokat. Minden típusnak megvan a lassú, sokat sebző – gyors, kevesebbet sebző változata. A fegyverünk típusa meghatározza milyen ellenfélre mennyit sebzünk. Például egy kard többet sebez organikus ellenfelekre, míg egy buzogány a mechanikális ellenfeleket írtja jobban. Lehetőségünk van két egykezes; egykezes plusz pajzs; kétkezes harcra. A Vaporum valós idejű harcrendszert használ, így nem csak szimplán pattogunk a négyzeteken, míg bele nem botlunk valakibe, hanem ha észrevesznek minket, akkor megindulnak felénk és mindent megtesznek, hogy ne éljük túl az ütközetet.
A harcokat puzzle szekciók teszik változatossá, amik termeken, de van, hogy egész pályákon átívelnek. Rengeteg titkos hely található az egyes részeken, amelyeket a fejlesztőtől kapott térkép nélkül jórészt átsiklottam volna. Megéri megnézni minden szegletét a termeknek, mert igen értékes jutalom van elrejtve bennük. A környezetünket a túlélésünk érdekében is megéri figyelni, mert könnyen használhatjuk fel például egy gombnyomásra működő ajtót a szemben álló ellenfél lövedékeinek blokkolására, így értékes HP-t és heal csomagokat spórolhatunk meg.
A játék szinkronmunkája főként a főszereplőnél kiemelkedő. Bár az ilyen játékokban néma hősökkel szoktunk játszani, itt szinte mindenhez van valami mondanivalója karakterünkenk, amit egy komor, mély hang kíséretében tesz meg. Az audio logok kicsit gyengébbekre sikerültek, de összességében nincs velük probléma. A környezet és a fegyverek hangjai tökéletesen hozzák az elvárt szintet.
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…