Unyielder – Demó betekintő
Az Unyielder nevű közelgő boss rush roguelike-lövölde nemrégiben kiadott egy harci demót, amelyben néhány főellenséggel és fegyverrel próbálhatjuk ki magunkat.
Az Unyielder saját megfogalmazása szerint „a legjobb elemeket ötvözi a looter-shooterekből, a mozgásalapú FPS-ekből és a karakterakciós játékokból, egy végtelenül bővíthető roguelite formájában”. Ez elég nagy állítás, és most itt az idő, hogy megnézzük, mit teljesít ebből. A játék megjelenését 2025-re tervezik, így most a legjobb alkalom arra, hogy megvizsgáljuk a harci mechanikákat és a játékmenet alapjait.
A legelső dolog, amit megfigyelhetünk az Unyielderben, az a grafikai megjelenítés furcsasága. A beállítások minimalizmusával szembesülve csupán a látótávolságot és az élsimítást szabhatjuk meg, ráadásul ezek sem különösebben befolyásolják a játék kinézetét.
A vizuális beállítások hiánya miatt kénytelenek vagyunk egy erős mozgáselmosás mellett játszani, amely olyan hatást kelt, mintha egy asztigmatizmussal közdő személy perspektívájából látnánk a világot. Ez egy visszatérő probléma az Unreal Engine játékoknál, és sajnos jelenleg nem kapcsolható ki.
Az Unyielder egy rendkívül gyors tempójú FPS, így a vizuális tisztaság hiánya különösen zavaró tényező. Reméljük, hogy a végleges változatban bővebb grafikai beállításokkal javítanak ezen a problémán. A looter-shooter elemek egyelőre nem kapnak nagy szerepet a demóban, hiszen a legyőzött bossok csupán életerőt, lőszert és néhány véletlenszerűen választható perk-et ejtenek el. Az, hogy a végleges verzióban milyen lesz a tényleges itemizáció, még kérdéses, de legalább pár fegyvert kipróbálhatunk.
A pályaválasztás előtt hat különböző fegyver közül választhatunk, hármat aktívan használhatunk, míg a többit az inventoryban tarthatjuk. A fegyverek a pisztolyoktól és sörétesektől a gránátvetőkig és egy réselt puskára emlékeztető eszközig terjednek. Mindegyik fegyver jól kezelhető, és rendelkezik egy ADS (aim-down-sight) móddal, amely kicsit módosítja a funkcionalitásukat. Egy revolver például egyetlen lézersugaras támadássá alakul, míg a sörétes fegyver egyszerre kiüríti a tárat.
A harci demó különböző „szinteket” kínál, amelyek valójában olyan arénák, ahol bossokat kell legyőznük. A bossok véletlenszerűen generálódnak, ami bosszantó lehet, ha egy adott harcot akarunk megtanulni.
A bossok látványos mozdulatokkal támadnak, és élvezet harcolni ellenük, de a harcok maguk meglepően könnyűek. A legtöbb harc teljesen trivializálható a counter/parry rendszeren keresztül. A játék különbséget tesz a counter és a parry között: countert akkor hajthatunk végre, ha egy mozdulat kezdetén lőjük meg az ellenfelet, míg a parryt ugyanez az időzítés, de kézifegyverrel aktiválja. A rendszer néha túlzottan engedékeny, így akaratlanul is gyakran sikerül a counter.
Ha az Unyielder sikeresen orvosolja ezeket a problémákat, akkor könnyen megtalálhatja a helyét egy látványos, pörgős FPS-ként, feltéve, hogy a roguelike mechanikák is kellően kiforrottak lesznek. Jelenlegi állapotában a játék szórakoztató, de a homályos grafika és az alacsony kihívást jelentő főellenfelek miatt még nem tudja teljesen kihasználni a benne rejlő potenciált. Ha a fejlesztők megfelelő finomhangolásokat végeznek, Unyielder egy izgalmas és látványos lövölde lehet a műfaj rajongóinak.
