The Beast inside – Halloween
5 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A the beast insideot legegyszerűbben talán úgy lehetne leírni, hogy a Resident Evil 7 és a Layers of Fear keveréke. Egyik sem negatív értelemben. A játék külön szálakon fut, és meglehetősen különböznek egymástól. Nagyrészt keresgélős-nyomozós és puzzle megoldós felfedezés, amit a játék során tenni fogunk. Két idősíkot találunk majd: 80-as évek és a 19. század. Ez két egymástól lényegesen eltérő környezetet fog bemutatni.
A játék során folyamatosan keveredik a kellemes, és a borzasztó, brutális képi világ. Egyszerre van benne jelen az esztétikus, nyugtató erdei környezet az oda illő zajokkal együtt, és a váratlan jumpscare a vértől csöpögő, nem evilági lényekkel. Szerencsére az ijesztő rész gerincét a játékban nem főként a jumpscarek adják, hanem a különféle paranormális jelenségek, amiktől folyamatosan a magatehetetlenség érzése van a játékosban. A különféle puzzlek megoldása némi menedéket ad a rémségektől, de amint végeztünk vele, további horror vár ránk.
Nagyrészt védtelenek vagyunk a játékban, de lesz olyan rész, ahol például egy fegyvert is használhatunk. Ez megtöri azt, hogy folyamatosan a szörnyetegek elől menekülünk, mint ahogy azt manapság egy horrortól megszokhattunk. Nagyon tetszettek az ellenségek modelljei. Némelyik elég klisés, de mégis karakteres lények voltak. (A szellemeken kívül némelyik szereplő szinkron munkája is elég ijesztő tud lenni. Vicc vége :P)
A grafika nagyon részletesen kidolgozott. A 3D scannelt tárgyak a legnagyobb grafikai beállítások mellett tényleg elég élethű hatást keltenek. A hangok nagyon jól vannak keverve, és tényleg lehet a „teret” érzékelni benne. Sokat dob a szörnyek animációin a motion capture, aminek köszönhetően még egy kicsit abba a rémisztő irányába mozdítja el a látványvilágot, amit minden normális gondolkodású ember messziről elkerülne.
Értékelés
83%
Összefoglaló Összességben elmondható, hogy egy szolid horror játékot kaptunk. Számomra kicsit sok volt ugyan a jumpscare, de megértem, ha valaki épp ezt szereti. A játék során a "Vajon mi lesz most?" érzés sosem szűnt meg. A többféle ending pedig újrajátszásra ad lehetőséget.
