Thalassa: Edge of the Abyss – játékteszt
A Thalassa: Edge of the Abyss 1905-ben játszódik, és egy magányos mélytengeri búvár történetét követi nyomon, aki egy elsüllyedt hajó roncsai között kutat, hogy felderítse annak pusztulásának körülményeit, valamint a legénység sorsát. Ennél több részletet nem szeretnék elárulni; akárcsak más nagyszerű rejtélyeken összpontosító játékoknál, itt is érdemes teljesen vakon nekivágni az élménynek. A rejtélyek, témák vagy játékmenet részletezése elkerülhetetlenül rontana az élményen, és még a prológus cselekményének ismerete is csökkentené annak erejét, ahogyan ez a tragikus történet kibontakozik.
A Thalassa: Edge of the Abyss egyedisége nem abban rejlik, hogy a rejtély rendkívül komplex vagy lenyűgözően egyedi lenne. A játék igazi ereje abban rejlik, ahogyan a karakterek emberi mivolta és motivációi kerülnek előtérbe, nem pedig a meglepő fordulatok. A történet során Cam szerepét vesszük át, aki egy mélytengeri búvár, aki éppen a saját, személyes veszteségét próbálja feldolgozni. Miután a Thalassa nevű hajója rejtélyes módon az óceán mélyére süllyed, Cam és a legénység egyetlen túlélője, Bailey, merülnek alá, hogy kiderítsék, mi történt a hajóval és annak személyzetével. A történet központjában a veszteséggel való megbirkózás és a lezárás keresése áll. A játékmenet kiemelkedő aspektusa, hogy nagyszerűen tudja integrálni a felfedezést és a rejtélymegoldást a történet témájával.
A játék során az elsüllyedt hajó körül talált tárgyak vizsgálata révén új rejtélyekre vagy nyomokra bukkanunk, amelyek mind a fő történetszál megoldásához vezetnek. Kezdetben kissé zavaros lehet a nyomok összerakása, de a rejtvények megoldása végül egyszerű és logikus lépések sorozatára épül. Az egyszerűség és a rejtélyek viszonylagos könnyedsége a játéknak már-már sétaszimulátor jelleget kölcsönöz. A Thelassa fedélzetén a katasztrófa idején tartózkodó legénység különféle történetei egymásba fonódnak, és ahogy feltárjuk ezen történetek nyomait a hajó elsüllyedése előtti utolsó napjaik során, elkerülhetetlenül belefonódunk a legénység tagjainak történetébe. Vajon kinek a hibás cselekedete okozta mindannyiuk tragédiáját? A meggondolatlan szerelő, Kedri? Az ügyetlen mérnök, Thomas? Vagy esetleg a kíváncsi riporter, Jessie?
A veszteség témája különösen a prológus során jelenik meg erőteljesen, eléggé ahhoz, hogy figyelmeztetést adjon a halálra és a fulladásra vonatkozóan, amit a játék meg is tesz. Camet a történet során folyamatosan kísérti ez a veszteség, különböző karakterek látomásain és hangjain keresztül. Ezek a hangok belső monológként szolgálnak Cam számára, miközben nyomokat keres a hajón, hogy kiderítse, hogyan süllyedt el valójában a Thalassa.
A hajó és annak tartalma kísértetiesen gyönyörű, a mély tenger által időtlenségbe fagyasztva. Miután a prológusban láthatjuk a hajót teljes pompájában, igazán átérezzük a sorsát övező tragédiát és a tenger ridegségét. A fedélzeten a hangulat baljós, és mindig úgy érződik, mintha valami rettenetes történhetne bármelyik pillanatban. A Thalassa játékmenete során egyszer sem válik természetfelettivé a történetmesélés, bár ez sem tűnt volna idegennek. Végig a rideg valóság talaján marad, ami elősegíti, hogy a játék lezárása és gyász témája sokkal mélyebben érintő legyen.
A rejtélyek és nyomok keresése a játék központi eleme, ahogyan Cam is az igazságot keresi a tragédiában. A játék során számos rejtélyt fedezünk fel, amelyek egytől egyig összefüggenek. A hajón számtalan apró részletet találunk majd, amelyek a helyszín atmoszféráját erősítik. A Thalassa számos helyisége gondosan megtervezett, és a hajó igazi „lakott” hangulatot áraszt, mintha valóban emberek tucatjai éltek és dolgoztak volna rajta. A búvárruha által korlátozott mozgás és a látvány effektek tovább növelik az élményt, bár a játékmenet bizonyos részei, például a sok oda-vissza rohangálás és a játék teljesítményével kapcsolatos problémák némileg ronthatják a tempót.
Cam karaktere könnyen átélhető, és vele együtt a legénység története mellett a saját történetén is osztozunk. Ahogy egyre több rejtélyt oldunk meg, úgy formálódnak a válaszok is. A detektív játékokban elvárható nagy fordulatok és rejtett titkok keresése végigkísér minket a játék során. A játék lezárása elég megosztó lehet, de ez a valóság része: néha nem tudunk mást tenni, mint továbblépni, ahogyan ezt Camnek is tennie kell.
Értékelés
87%
Összefoglaló A Thalassa: Edge of the Abyss egyike azoknak a játékoknak, amelyeket a legjobb vakon játszani. Ez egy földhözragadt, mégis lebilincselő rejtély, amely a nyomok kombinálásának mechanikáját használja a lezárás és a gyász érzelmi utazásának közvetítésére. A rejtvények elgondolkodtatnak anélkül, hogy túl nehéznek tűnnének, és lehetővé teszik, hogy a történet természetesen játszódjon le az elsüllyedt hajó magányos romjain.
