Sajnos az idő előrehaladtával egyre nyilvánvalóbbá válik az ember életében, hogy a gyermekkori fontossági sorrend megborul és a játékok előbb utóbb kárát látják a felelősségteljes felnőtt létnek. Néha az ember másra sem vágyik egy hosszadalmas nap után, hogy kicsit kikapcsolhasson. Ilyenkor jöhet jól a Terra Nil, ami egy tipikus építkezésre alapozó, nyugodalmas kis játék lett.
A játék lényege, hogy erőforrásainkat jól beosztva a lehető legoptimálisabb sorrendben és módon építkezzünk, ezáltal megtisztítva és újra élhetővé téve a procedurálisan generált pályákat. Célunk, hogy a kapott mérgező, kihalt, szinte már posztapokaliptikus környezetet visszaállítsuk a természetes állapotába. A különböző környezetek (mérsékelt, trópusi, sarkvidéki és kontinentális) különböző kihívásokat nyújtanak, így számos stratégiai trükkre és nem kevés gondolkodásra lesz szükség, hogy a megfelelő módon segíthessünk bolygónknak.
Egy élettelen pályán kezdve az első feladatunk mindig az lesz, hogy alapvető klímát helyre billentsük és zöldebbé varázsoljuk környezetünket. Ehhez különböző öntözőberendezéseket, a toxikus anyagokat semlegesítő épületeket és hasonlókat kell lehelyezni, nagyon kevés erőforrásokkal operálva. Ha sikerül ezeket hatékonyan abszolválni akkor, sikeresen növelhetjük a rendelkezésünkre álló pénz és nyersanyagkészletet. Nehezebb fokozaton azonban ha nem sikerül jól lehelyezni az építményeinket, akkor félő, hogy az egész pályát újra kell kezdenünk, míg alacsonyabb nehézségi fokozaton lehetőségünk van lebontani és áthelyezni az épületeket. A magam részéről javaslom a nehezebb fokozat választását, így kicsit emelve a jelentőségét a gondolkodásnak.
Ha sikerül helyreállítanunk a megfelelő klímát és előteremteni a megfelelő feltételeket, akkor új épületekre és technológiákra is támaszkodhatunk már (éghajlatonként eltérőekre), így pedig lehetőségünk nyílik akár új élőhelyek létrehozására is, hogy aztán ideális otthont teremtsünk majd a különféle állatok számára. Innentől kezdve nincs más dolgunk, mint hátra dőlve élvezve munkánk gyümölcsét.
A Terra Nil lenyűgözően jól közvetíti a környezetvédelem fontosságát a különböző rendszereken keresztül. Ösztönöz arra, hogy a természeti világ szépségére koncentráljunk a játék közben, s míg nyers erővel az egész térképet beborítva öntözőkkel szintén van lehetőség a sikerre, sokkal hatékonyabb, ha csak egy kis lökést adunk a természetnek a megfelelő irányba. Egyszerűen ennél a játéknál sokkal jutalmazóbb (mind mechanikailag, mind lelkileg) a többet ésszel, mint erővel felfogás. Például így jól lehelyezett kút, simán képes több folyó és tó ellátására, mint ahogy egy jól szikra és az abból kialakuló tűzvész segíthet termékeny talajt teremteni egy egész erdő számára.
Az egyetlen hiánya talán épp a játék egyik előnye. Egyszer-kétszer befutottam a véletlenszerűen generált pályák során olyan elrendezésbe, amit egyszerűen nem tudtam tökéletesen teljesíteni és néhány zavaró de egyáltalán nem élmény romboló bug is bent maradt még. Azonban ez se vesz el a játék üzenetéből és sokkal inkább sorolnám a komoly játékok, azaz a serious game kategóriájába, mint bármi mást, amivel manapság találkoztam. Aki befizet erre az élményre és vevő a városépítgetős stílusra, az garantáltan el fog szórakozni vele egy pár órát.
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…