Kategóriák: CikkekPC tesztek

Songs of Conquest 1.0 – játékteszt

A Songs of Conquest 2 év korai hozzáférés után belépett az 1.0-ás teljes értékű megjelenés állapotába. A Lavapotion a Heroes of Might and Magic széria hiányát igyeszik pótolni, a műfaj nagy rajongójaként pedig már hosszú ideje követtem a játék fejlődésének előrehaladását.

A Songs of Conquest egy teljes mértékben turn-based stratégiai játék, ahogy korábban említettem, a Heroes of Might and Magic játékmenetét veszi át teljes mértékben: A világtérképen történő mozgás és a harcok is mind-mind körökre osztottak. A játék során a világtérképet felfedezve nyersanyagokat szerzünk mellyel a városunkat építjük és fejlesztjük, majd ott sereget toborzunk. A nyersanyagokat és nyersanyaglelőhelyeket általában semleges szörnyek védik, melyeket legyőzve foglalhatjuk el az általuk őrzött létesítményeket. A harcok körökre osztottak, az egységeink egy hatszög alapó hálón helyezkednek el és ezen mozgatva őket ütköznek meg az ellenséges sereggel.

Az általunk irányított vezető karakterek a Wielderek, melyek a Heroes sorozat hőseihez hasonlóan részt vesznek a harcokban és kapcsolódnak az egyik frakcióhoz. A harcok során a fő feladatuk a saját seregük asszisztálása és az ellenfél seregének gyengítése varázslatokon keresztül. A felfedezés alatt az éppen irányított Wilder modelljét látjuk a térképen, és a felfedezés alatt megszerzett felszerelés és tapasztalati pont mind őket fogja fejleszteni. Egy egyedi mechanikája a Songs of Conquest felfedezésének, hogyha a Wilderünk által vezetett sereg elég erős, nem csak elmenekülni tudnak ellenfeleink, hanem rá is veheti az ellenséges csapatokat, hogy beálljanak a soraik közé.

A Songs of Conquestet legsajátosabb mechanikája a varázslatainak rendszere. A seregünkben harcoló egységek mindegyike saját képességekkel rendelkezik, és mindegyik egységhez tartozik egy vagy több bizonyos típusú esszencia. Ez az esszencia az, ami lehetővé teszi varázslatok használatát. Az esszenciák körről körre töltődnek fel, minél több egységnek van azonos típusa, annál többet töltődik az adott típus körönként. Ez a seregek építésének egy újabb réteget ad, mivel a Wielder által ismert varázslatokhoz érdemes olyan egységeket párosítani, melyek a számára szükséges esszenciával rendelkeznek. Ez, és a seregek kisebb mérete, a Heroes-hoz képest ahhoz vezet, hogy nem csak bedobáljuk a legerősebb egységeket egy hős mögé és megindulunk, hanem a lehetőségünk szerint legjobban kell kialakítanunk minden általunk mozgósítani kívánt sereget.

A Korai Hozzáférésből való kilépés legnagyobb frissítése két új kampány hozzáadása volt, így a végleges verzióban frakciónként egy-egy (összesen négy) kampány érhető el. A játék négy különböző frakciója az Arleon, a Barya, a Rana és a Loth. Minden frakciónak egyedi városfelépítése, egységei, saját játékmechanikái és történelmi háttere van, ami nagyban elválasztja őket egymástól.

Arleon a lovagok és nemesek királysága, amely a középkori Európai királyságokat idézi. Barya a kereskedők frakciója, melynek célja egy birodalmaktól külön álló független kereskedőállam létrehozása. Rana, a birodalmi elnyomás alól kitört mocsárlakók, akik célja, hogy visszaszerezzék az ellopott örökségüket. Loth az élőholt frakció, melyet a nekromanták és élőhalott szolgáik alkotnak.

Az egyedi varázs rendszeren kívül a Songs of Conquest a városok építését is rendkívül egyedi módon oldja meg. Nincs „város nézet”, mint a heroes sorozatban, hanem a világtérképen helyezkednek el az épületeink, így folyamatosan látszik az, hogy épp mi épül és hogy milyen épületekkel rendelkezünk jelenleg. Ez is hordoz magával plusz gondolkodni valót, ugyanis szerepet játszik az épületek mérete. Kis, közepes és nagy épületeket húzhatunk fel, melyek nemcsak több helyet foglalnak, hanem időben is több őket felhúzni. A kis épületek 1 kör alatt elkészülnek, az nagyok azonban 3 körbe telnek. Ezen felül limitálva vagyunk a szabad területek számában is, és bár a nagy területekre építhetünk kisebb építményeket, nem érdemes a nagy épületek adta bónuszokat és lényeket feláldozni értük, viszont el kell döntenünk, hogy nagy épületek közül melyiknek az előnyeire van inkább szükségünk.

A többjátékos, illetve nem sztorialapú mesterséges intelligencia elleni játék során jelenleg ez a négy frakció áll rendelkezésünkre, de a fejlesztők a megjelenés után nem sokkal bejelentettek egy új történetet elmesélő DLC-t, úgyhogy a későbbiekben nem zárhatjuk ki új frakciókat tartalmazó DLC(k) bejelentését sem.

A játék egy 2D, pixeles grafikát használ gyönyörű modellekkel és világgal, és bár a kampányok nem szinkronizáltak, történetük jól megírt, és változatos élményt nyújt a különböző frakciók különbözőségének hála.

Legfrissebb bejegyzések

Jövő nyáron jön a Rosszfiúk 2, most viszont itt a szinkronos előzetese

A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…

2024-11-22

Monarchy – Teszt

Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…

2024-11-21

Befutott a Mission Impossible – A végső leszámolás szinkronos előzetese

2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…

2024-11-21

Riven – Játékteszt

Egy régi klasszikus átültetve a modern korba.

2024-11-21

Neva – Teszt

A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…

2024-11-20

Alchemist: The Potion Monger – játékteszt

Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!

2024-11-19