Idén rengeteg indie kártyajátékkal találkozhatunk. A RUNGORE is egy közülük, mégpedig egy elég érdekes ötvözete más hasonló játékoknak. A műfaj hasonló játékaiban körökre osztott csatákat vívhatunk, ezzel szemben itt karakterünk folyamatosan előre rohanva, ajtókat berúgva valós idejű csatákat vív a bizarrabbnál-bizarrabb ellenfelekkel. Ezt támogatja az, hogy nincsen semmilyen resource rendszer, mint például mana, akció pontok, stb. Ami a csövön kifér dobáljuk eszeveszettül az ellenségeinkre. Fontos viszont az ellenfeleink erősségei és gyengeségeinek elolvasása, ami egy wiki-szerű leírásban mindenkiről megtalálható (és már a tutorial zóna alatt megtapasztaljuk a következményeit a figyelmen kívül hagyásának).
Több száz egyedi kártya, megvehető fejlesztés és 13 különféle karakter feloldható számunkra a runok során szerzett pénzből. Annyi mindent megvásárolhatunk, hogy akár a Kommunizmust is megvásárolhatjuk, mint fejlesztés, ha van elég pénzünk rá. A feloldott dolgok bekerülnek egy nagy kalapba, amiből a runok során véletlenszerűen kapunk. Ezáltal a Slay the Spire-höz hasonlóan hihetetlenül erős vagy játszhatatlanul gyenge eszközkészleteket is kioszthat nekünk a játék. Mivel nincs semmilyen limit lényegében azon, hogy hány lap lehet a kezünkben, ezért akár lehet 100 különböző kártyalap nálunk, amelyeket kiszórhatunk az ellenségre.
A játék központi eleme a temérdek meme, amit a készítők a játékba pakoltak. Ezek főként random encouterek alapján feleletválasztós részeknél jönnek elő, de a kártyalapok maguk is bőven tartalmaznak belőle. A Phonk Walk-tól a Soyjak Pointing-on át számos humoros, aktuális poén megtalálható. Néha viszont a játékossal is trollkodnak a készítők egy kicsit. Nem egyszer lett már vége egy jó runomnak a poén kedvéért. A játék stílusvilágába viszont ez szerintem teljesen belefér. Nem veszi magát komolyan, mint ahogy nekünk sem szabad.
Próbálkozásaink során számtalanszor meg fogunk halni és sokszor találkozunk majd megnyerhetetlennek tűnő szituációkkal, de nem szabad feladni, mert jönni fog majd egy olyan osztás, amelyik legyőz majd bármit. Ezen felül számtalan felfedezni váró easter egg és belsős poén vár majd ránk, ami miatt mindig megmarad majd a „csak még egy kört” érzés. A célunk nem az, hogy megértsük a játék mechanikáit, hanem hogy tönkretegyük azokat a buildjeinkkel.
A nagyszerű kritikai fogadtatás után megjött a közönségkedvenc Reus folytatása és egyszerűen isteni.
Szórakoztató kombinációja a chill farm építésnek és az open-world kalandozásnak.
A Sandwalkers egy körökre osztott felfedezésközpontú roguelike, mely bemutatja mennyire könyörtelenek a sivatag homokdűnéi.
A kalózkodás izgalma és a városépítés stratégiája egy rendkívül érdekes ötvözetet alkot a Republic of…
