A ROBOBEAT egy gyors tempójú ritmus lövölde, mely egy a fenomenális Beats Per Minute nyomdokaiba lép, és rögtön megjelenéskor egy crossover területtel és zeneszámmal mutatja ki a két fejlesztőcsapat a baráti rivalizálást. Ez a lövölde bizony büntetni fog, ha eltévedünk az ütemtől. Alapjában véve a ROBOBEAT egy procedurálisan generált roguelike játék: akkor indulhatunk meg, ha kiválasztottuk melyik zeneszámra szeretnénk végig tombolni ellenfeleinken. Ez után két random fegyvert kapunk az elérhetőek közül, és egy képességet, ezzel garantálva, hogy egyetlen nekifutásunk sem lesz egyforma, és ez a játékban való előrehaladással, a fegyverek és képességek feloldásával rendkívül változatossá teszi a játékot.
A játék stílusra leginkább a sci-fi stílust képviseli, de inkább nevezném techno sci-finek. A ROBOBEAT meglepő módon egyetlen ember munkájának gyümölcse, aki Simon Fredholm. A Kwalee kiadásában jelent meg május közepén, és azóta nagy népszerűségnek örvend a DUSK és ULTRAKILL játékosai körében, a fejlesztők pedig olyannyira felfigyeltek erre a népszerűségre, hogy időközben egy DUSK crossover is helyet kapott a ROBOBEAT-ben.
Ritmusjáték lévén a ROBOBEAT nem szándékozik történetmeséléssel vagy átvezetőkkel. Itt a főszereplő az akció és az őrült skill kártyák, valamint maga a játékmenet, ahogy átadjuk az irányítást a kazettáknak. A játék cselekménye leginkább úgy foglalható össze, hogy az általunk játszott karakter Ace, egy fejvadász. Legújabb célpontja pedig Frazer, a pszichopata showman, aki kedvenc tevékenysége a pusztítás. Ace tehát fegyvert ragad és az egyre nehezedő helyszíneken indul neki Frazer levadászására.
Minden fejezet arénákban történő összecsapások sorozatából áll. Minden teremben ellenfelek hullámaival kell megküzdenünk, miközben csapdákat, lövedékeket és robbanásokat kerülgetünk. Emellett a környezetet is meglepően változatosan felhasználhatjuk, hiszen falfutás, teleportálás, rudakon csúszás, dupla ugrások és párkányokról való lógás is rendelkezésünkre áll. A változatos pályatervezés elég helyet ad számunkra a közelharci ellenfelek elkerülésére, viszont mindig elég zárt ahhoz, hogy állandó veszélyt jelentsenek ránk. Személy szerint sokszor belehaltam az új területek ismeretlen elemei által hozzáadott addig nem látott csapdáiba, ami minden területen arra ösztönzött, hogy mikor elértem hozzájuk körültekintőbben közlekedjek az arénákban. Ezen felül az ellenfeleink is egyre keményebbek lesznek, melyen az ismeretlen terep nem feltétlenül segít.
A játék látványvilága főleg tompa szürkék és szemet gyönyörködtető neon színek lenyűgöző keveréke, mely egy elég erős cyberpunk hatást is hozzáad. Minden ellenfél élénk, feltűnő és nem olvadnak be a környezetbe. Azonban, a ROBOBEAT valódi főszereplője a fantasztikus hangzása, melynek egy keretet ad a shooter mechanika és a látvány. Az általunk választható zenék tárháza elég széles. Ezen zeneszámokat is menet közben oldjuk majd fel, illetve a legjobb része az egésznek, hogy saját zenefájlokat is tudunk betölteni a játékba, így saját zenénkre (esetleg a Shrek film hangszínére) játszhatunk.
Gyerekbarát Lego-kaland, mely szakít a tradicionális Lego játékok hagyományaival, hogy valami sokkal szebbet hozzon létre.…
A White Day: A Labirynth Names Schoolt a koreai Resident Evilként is említhetném, azonban a…
Mit kapunk, ha a szerelmünk a horror zsáner iránt sosem szűnt meg és ezt összekeverjük…
A Slime Rancher folytatása korai hozzáférésébe történt betekintésünk alapján úgy tűnik, messze túl fogja szárnyalni…
