Rendkívül megosztó lett a The Last of Us: Part II a játékosok körében

Mint azt már korábban megírtuk, a The Last of Us Part II véleményünk szerint a Playstation 4 éra egyik legkiemelkedőbb alkotása lett, és Metacritic-en, jelenleg 95 ponton áll a maximálisan elérhető 100-ból a kritikusok értékelési alapján, 97 darab tesztet követően.

Azonban a játékosok körében rengeteg port kavart, a megjelenés napján mindössze, 3.3 volt az értékelése tizenegy ezer szavazatot követően. Ez már csak azért is érdekes, mivel egy 20-30 óra között végigjátszható játék lett a The Last of Us Part II. Így gyaníthatóan sokan vagy felültek a játék körüli botrányra, vagy az első néhány óra alapján már is ítéletet mondtak a játék, a Sony és a Naugty Dog felett, ami nem túl helyénvaló. Azóta szerencsére javulni látszik a helyzet, az elmúlt két napban összesen 0.6 pontot emelkedett az értékelés, így jelen pillanatban 3.9 ponton áll Ellie kalandja, ami még mindig nem azt a helyet tükrözi amit megérdemel, de a javuló tendenciát látva, reménykedhetünk benne, hogy egyszer oda kerül ahová való.

Sokan azt hozták fel, hogy a játék gyönyörű, a játékmenet fantasztikus, de a sztori finoman fogalmazva is unalmas és egy tipikus LMBTQ marhaság, ami egyáltalán nem igaz. Nem mondom, hogy nem tűnik fel benne az azonos neműek iránti vonzódás, de könyörgöm, ez már az első részben is jelen volt, ráadásul ez kisebb szerepet kap, mint a heteroszexualitásban fellelhető problémák, erkölcsi válságok, emberi vívódások, párkapcsolati kérdések, de legfontosabban a barátság határait feszegeti, ráadásul minden a család fontossága köré épül. Másrészt, aki 2-3 óra játék után leírja, az pusztán abba gondoljon bele, hogy a The Last of Us soha nem volt egy vidám játék. Mindig kaptunk egy fix történetet, jól kidolgozott párbeszédeket és karaktereket, amiket szerettünk, és ezeket a folytatásban is ugyanúgy megkapjuk.

A játék azontúl, hogy jól néz ki, nevezhető techonlógiai csodának is, mivel egyrészt kihozta a maximumot a PS4-ből, akár csak az első epizód az előző generációból, ezen túl, viszont olyan mesterséges intelligenciát hoztak létre, amely, ha észrevesz nem csak lebuktat, de megpróbál bekeríteni, ha elveszti nyomunkat, közli hol láttak utoljára és keresni kezd, minden ellenfélnek saját személyazonossága van, ha egyiküket lemészároljuk a társa szeme láttára, a nevén szólítja, majd ránk támad, ha holtan találják egy társukat, akkor megvizsgálják, majd elkezdik keresni a tettest. Képesek benézni mindenhova, autók tereptárgyak alá, sőt akár ki is rángatnak minket onnan. Megjelentek a kutyák, akik kiszagolják nyomunkat, azonban ha lelőjük a gazdáját, abban az esetben elkezd nyüszíteni az állat és bökdösni a holttestet mancsával, majd ezt követően ránk támad, de tudunk egy kis egérutat nyerni. A fertőzöttek palettája is bővült, így a förmedvények is tartogatnak meglepetéseket, mind az új, mind a már veterán játékosok számára.

Végszóként, azt már számos alkalommal megtanulhattuk, hogy nem rendelünk elő játékot a megjelenés napjára, mivel a fejlesztők is emberek, ők sem tévedhetetlenek, és ha egy 18-20 ezer forintos cím csalódást okoz a felhasználónak, az igazán bosszantó tud lenni. Azonban a másik véglet, hogy nem hiszünk el semmilyen lejárató kampányt, amíg a saját szemünkkel meg nem győződünk arról, hogy az adott játék rossz. A The Last of Us Part II-ról mindenki tudta, hogy a szivárgások után egy megosztó, vagy kifejezetten „szörnyű” játék lesz (utóbbi semmiképp sem igaz), azonban a Metacritic pontszám jelen esetben nem tükrözi a valóságot, így aki eddig nem tette, annak bátran ajánlom, hogy tegyen egy próbát a Naughty Dog legújabb játékával, garantáltan nem fogja megbánni.