A 2016-ban bemutatott Öngyilkos osztagban mutatkozott be először filmen Harley Quinn, Margot Robbie megformálásában, nem kevés sikerrel. A filmet követő években a halloween-i és farsangi bálok kedvelt öltözete lett, nem véletlenül. Harley vad, szexi, őrült, pont ahogy szeretjük, most sem hazudtolja meg magát szerencsére. Ő Joker (Mr. J aka Puddin’) partnere a bűnben és a mindennapokban is, az Öngyilkos osztag relatíve szépen felvezette a kapcsolatukat, illetve a Ragadozó Madarak is említést tesz róluk: kettőjük szakításával kezd, ami elindítja a bonyodalmakat, mi pedig végig azt érezzük, hogy Harleyhoz hasonlóan, „mi is szabadulnánk”.
A film Harleyra fókuszál, aminek az a negatív következménye, hogy mindenki más lényegtelen. Annyira erős (és független *köh*) nőt akartak belőle formálni, hogy a többieknek se hely, se idő nem maradt közben. Végig körülötte bonyolódik a szál, ő a narrátor is, mely azt hozza magával, hogy sajátos, őrült módján vezeti a sztorit, ugrál az időben, a helyszínekben, minden színes-szagos, mint egy LSD-trip. Óhatatlanul is a Deadpool jut az ember eszébe róla, azzal a különbséggel, hogy az még jónak is mondható, mert egy percig sem kell komolyan vennünk. Madárkáink esetében viszont nem ilyen egyszerű a dolog, pedig hatalmas potenciál rejtőzött a karakterekben. Nagy többségük képességek nélküli, így a motivációjuk, személyiségük és a színészi játék kell, hogy elvigye a hátán őket, a látvány helyett. Viszont lehet, hogy látvánnyal jobban jártunk volna…
Mivel főhősnőnk nem élvezi már Joker támogatását és védelmét, Gotham alvilágának nagyobbik fele úgy dönt, hogy revansot vesz a lányon, mivel sokuknak keresztbe tett az évek folyamán. Ez adja a sztori egyik felét. A másik része egy bizonyos gyémánt körül bonyolódik, amit Roman Sionis (Fekete Maszk) akar megszerezni magának. Ebbe a szálba bonyolódik bele Renee Montoya nyomozónő, Fekete Kanári, Vadásznő (Huntress) illetve a kis zsebtolvaj, Cassandra Cain is. Természetesen a végére összejön a csipet-csapat, ahogy a két sztori végérvényesen összefut. Ám a katarzis elmarad.
Igazából a probléma a forgatókönyvvel van. Lehetne mondani, hogy ez Harley történetvezetése miatt van így, hiszen kicsit loco a csaj, de sajnos nem lenne igaz. A párbeszédek sokszor üresek, súlytalanok, ahogy a szereplők is. Abba bele sem megyek, hogy maguk a karakterek se stimmelnek, hiszen aki csak a filmeket ismeri, úgyse tud majd különbséget tenni. Talán pont ezért próbálták a poénokra és a már-már John Wick-szerű akció-koreográfiára helyezni a hangsúlyt, de ami ott működött, az itt sokszor esetlen, mint egy Bud Spencer bunyó: látni, hogy bevárják egymást az ellenfelek, nincs meg a folyamat, amitől fluid lenne az egész. Ettől függetlenül látványos és a film javát ezek a (esetenként brutális) részek adják, de ez kevés az üdvösséghez. Semmit sem tudunk meg a motivációkról, a múltakról (pl, hogy Kanári hogyan is szerezte a képességét, ami senkit sem lep meg, még említés szinten sem), leszámítva talán Vadásznőt: nála a motiváció adott, viszont rettentően gyenge és kevés a szerep amit kapott.
Aki arra számított, hogy a DC-univerzum egyik legismertebb lány-csapata, kap végre egy ütős bemutatkozást a vásznon, az csalódni fog. Míg az Aquaman, Batman vs. Superman, Justice League, Öngyilkos osztag hasonló kvalitásokkal büszkélkedhet, ott legalább a látvány elvitte a műsort egy szórakoztató irányba. Nyilván nem sírni fogunk, nem tragikus az összkép, de mindenképpen csalódás a várakozásokhoz képest. Az egyetlen amiről tényleg jót tudok írni, hogy az IMAX székek kényelmesek, nem ragadt kukorica a fogamba, nagy a vászon és marha erősek a hangfalak. Szerencsére ez a zenéknek egész jót tett. Nem tudom mit várhatunk az Öngyilkos osztag jövőre érkező folytatásától, de nem lepne meg ha újra átgondolnák a projektet ezek után.
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!