P.A.M.E.L.A. – Játékteszt

A P.A.M.E.L.A.  egy sci-fi témájú, nyitott világú, belső nézetes túlélő-horror játék, amely a Steam Early Access keretében jelent meg, egyelőre alfa állapotban, ám emiatt egyelőre nem a szörnyei, sokkal inkább a benne lévő bugjai teszik félelmetessé.

A Steam Early Access mindig is rizikós vállalkozás lesz szerintem. Vannak olyan címek amik apróbb csiszolásokra várnak csak, egy-két kisebb patch múlva már tökéletes mértékben játszhatóak is, a teljes élményt megkapjuk. De sajnos van az a réteg, mint jelen cikk tárgya is, amelyeket félkész állapotban dobnak piacra, reménykedve a pénzes vásárlók támogatásában, hátha a befolyt összegből tovább tudják fejleszteni. A P.A.M.E.L.A.-val játszva, totálisan felemás érzésem van, egyrészt érdekelne a világa, másrészt a sok kellemetlen bug és hiba elrettent a továbbhaladástól.

A játék Eden utópikus városában játszódik, amely leginkább futurisztikus hatású plázákból, lakónegyedekből áll. Hibernálásunkból ébredve egy olyan világot találunk, melyben egy számunkra ismeretlen fertőzés söpört végig a lakosságon, megváltoztatva, eltorzítva külsejüket, elméjüket lemorzsolva, ezzel csak az alapvetően állatias, agresszív létfenntartó szintre süllyesztve őket. Ebben a barátságosnak távolról sem nevezhető környezetben kell túlélnünk.

A játékmenet legnagyobb hibája, hogy az alkotók már rögtön a játék elején elengedték a kezünket. Nem igazán kapunk oktató módot, nincsenek infó fülek, amikből rájöhetnénk az egyes funkciók hasznosságára. Gyakorlatilag azt sem tudjuk merre menjünk, mert noha van valamiféle 3D-s holo-térkép, igazából használhatatlan, ráadásul mivel feladataink sincsenek, így semmiféle támpontunk nincs, hogy merre menjünk, mit csináljunk. Véletlenszerű kóválygásunk következtében találhatunk különféle felhasználási tárgyakat, melyek funkciója a már említett oktatás miatt ismeretlen marad, ellátmányt étel és ital formájában, aminek a dehidratáció és éhség miatt van szerepe, illetve akár fegyvereket is, mert alapból csak a puszta öklünkre hagyatkozhatunk. Ébredés után rögtön egy scannerrel kezdünk, amit talán a legtöbbet fogunk használni, lévén még a szekrényeket is be kell scannelni, hogy láthassuk van-e bennük valami. Véleményem szerint ez egy teljesen felesleges, csak időhúzásra alkalmas eszköz, mivel minden egyes ládát le kell így ellenőriznünk, még ha utána ki is derül, hogy teljesen üres. Mivel egy-egy ilyen folyamat körülbelül 2-3 másodpercet vesz igénybe és bőven megvan szórva a pálya ilyen tárgyakkal, kiszámolható, hogy a játékidő jó részét ez fogja elvinni. Néha belefuthatunk lezárt ládákba is, amiket hackeléssel nyithatunk fel. Itt nem kell nagy ördöngösségre számítani, egy körtárcsán folyamatosan mozgó részt kell a jó helyen megállítani, mindezt 3-4 szinten át, amíg ki nem nyílik. Ha mellényomunk, akkor visszaugrik egy szintet, ha elfogy az újrapróbálkozások száma akkor riadót fúj a rendszer. Ám mivel az egész rendszer bugos, ezért némi idő elteltével újra próbálkozhatunk, senki sem jön elfenekelni minket, noha vannak őr robotok, akik a már említett támadólag fellépő lakosokat, minden gond nélkül helyreteszik.

Igazából tényleg az probléma, hogy túl sok funkció, túl sok lehetőség van a játékban, amit egyszerre az arcunkba tolnak, van fejlődési fa, inventory, státusz amin figyelni kell az éhséget, szomjúságot, fáradtságot, kombinálhatunk tárgyakat és megannyi más dolog, de nincs összeszedve, nincs egy napló ahol követhetnénk az eseményeket, esetleg célokat tűzhetnének elénk, semmi. A kezelőfelület noha szép (nem menükben lépkedünk, hanem real-time jelennek meg a karunkról kivetülve), sokszor átláthatatlan. Az már csak, hab a tortán, hogy a játék a roguelike elvet követi: ha meghalsz, kezdheted elölről, nulla felszereléssel egy hibernáló-kamrából, annyi könnyítéssel, hogy a már aktivált kapcsolók, például a fényeket üzemeltető gépek, már működnek, így nem kell a játék elejétől kezdve sötétben bolyongani.

Összességében elmondható, hogy egy rettentő nagy potenciállal megáldott játék lehetne, a grafika kimondottan szépnek mondható, főleg, hogy a horror stílusban kevés a sci-fi világban játszódó, így akár hiánypótló játékká is válhat. De a sok bug, a beakadó, eltűnő ellenfelek és egyéb NPC-k, a játékmenet céltalansága, a kezelőfelület túlbonyolítottsága, keserű szájízt hagy az emberben. Szerencsés esetben a fejlesztők ezeket a hibákat elkezdik javítani, illetve bővítik a játékot az általam is felsorolt elemekkel, mert akkor bizony egy kimondottan jó élmény kerekedhet belőle. De addig is marad a várakozás.