Nintendo Switch – Hardverteszt
8 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A Nintendo minden reményét a Switchbe helyezte, hogy a Wii U csúfos bukása után ismét visszakerüljön a nagyok közé, de sikerülni fog nekik? Már egy kis ideje nyüstölöm a Switchem, így itt az ideje, hogy megosszam az élményeim és a véleményem róla.
Kezdeném a legelején a dobozzal, ami nekem nagyon tetszik. Nincs túlméretezve, és vonzza a tekintet, ha egy boltban meglátja az ember. Ha kinyitjuk, nem vár minket meglepetés, egyből a 3 legfontosabb dologgal találkozunk: középen a Switch tablet van, és a két oldalán a Joy-Conokat találjuk. Hogy őszinte legyek, kicsit nagyobb gépre számítottam, valahogy a képeken és a videókon nagyobbnak tűnt, de tetszik, hogy tényleg nem foglal sok helyet, így kényelmes a szállítása. A doboz alsó részében ott a dokkoló, a HDMI-vezeték, a Joy-Con grip, a táp és a csuklópántok. A használati útmutató arra jó, hogy ki kellet miatta vágni pár fát.
A fő elem, amit úgyis azonnal ki fogunk venni, az a Switch tablet és a Joy-Conok. Meg kell mondanom, hogy a tabletnek kellemes súlya van, nem félek attól, hogy kiesik, érzem, hogy valamit tartok a kezemben, és a Joy-conokat rárakva még kényelmesebb érzés fogni. Bekapcsolás után végigpörgetjük a szokásos beállításokat (profilbeléptetés, internetelérés és társaik), és egyből láthatjuk, hogy végre átdolgozták a menüt. Igaz a Wii U-tól megörökölt pár dolgot, de lényegesen könnyebb a navigálás, és ha a rendszernél akarunk állítani valamit, akkor egy kicsit az Androidra emlékeztető menüt kapunk (talán az Nvidia nem csak a hardvereket adta, hanem a SHIELD 1-2 szoftveres elemét is?). Jár részemről a piros pont, hogy egy letisztult menüt kaptunk. A másik, aminek örültem, hogy az eShopot is átdolgozták, lényegesen kényelmesebb navigálni.
A Joy-Conok megérdemelnek egy külön bekezdést, mert nagyon kellemesen csalódtam bennük. Elsőre kényelmetlennek és kicsinek tűnnek, de ahogy elkezdtem őket használni, úgy meg is szerettem őket. Külön-külön is remekek, de ha a gripbe berakjuk őket, akkor egy teljes értékű kontrollert kapunk, ami úgyszintén elsőre kényelmetlennek tűnik, de már meg merem kockáztatni, hogy jobban szeretem használni, mint az Xbox One kontrollerét. Az egyik különlegességük a HD Rumble funkció, amit még annyira nem tudtam letesztelni, hogy kiderüljön, mennyire is ad másabb élményt, mint egy sima, de annyit elmondhatok, hogy az erejük brutális. Nem zavar a rezgésük, mint mondjuk az Xboxnál, hanem furcsa érzés, amikor maximális erőn rezegnek.
A dokkoló szerintem a csomag legrosszabb része, reméltem, hogy a Nintendo nemcsak a konzol minőségére fog ügyelni, hanem az ilyen kiegészítőkre is, de ez borzalmas lett. Annyira olcsó érzése van, hogy azt nehéz leírni, és ha ez nem lenne elég, könnyen karcolja a Switch kijelzőjét, ha nem figyelünk oda, hogyan rakjuk bele. De a ráadás akkor jön, amikor berakjuk a konzolt, mert mintha nem fogná semmi, jobbra-balra nyugodtan le tudjuk nyomni, és ez akkor lesz zavaró, ha a Joy-Conokat fel akarjuk rá rakni vagy leválasztani. Jobb lett volna oda is egy biztonsági megoldás, hogy megnyomunk egy gombot, és akkor kitudjuk venni.
Így, hogy a hardverelemekről leírtam a tapasztalataim és élményeim, ideje arra a részre evezni, ami sokkal jobban érdekelhet titeket, a játékok, és hogy mennyit bír tablet módban a konzol.
Ugye a Nintendo nem ad játékot a konzol mellé, de nélküle nem akartam beszerezni, így mi más jöhetett volna szóba, mint a The Legend of Zelda: Breath of the Wild: egy elég masszív és hardverigényes játékról beszélünk. Első körben tv módban használtam a konzolt, így szerezve több tapasztalatot a Joy-Conokról és a Gripről. De hajtott a kíváncsiság, hogy egy ekkora címnél mire lehet képes tablet módban?
Teljesen fel volt töltve a konzol, a Joy-Conokat levettem róla, a fényerőt olyan 20-30%-ra állítottam, WiFi folyamatosan be volt kapcsolva, és így mehetett is a nagy tablet módos teszt. Meg kell, mondjam, meglepett az eredmény. A Nintendo azt ígérte, hogy a Zelda alatt a Switch 3-3,5 óra körüli időt bír, nekem 3 óra 15 percet bírt. Ami nem is rossz eredmény, sőt kifejezetten jó, és ezen még lehet javítani. Maga a konzol sem melegedett fel nagyon, persze meleg volt, de nem volt zavaró. Le a kalappal, ezen a részen nem tévedtek. Ha kisebb indie-címekkel játszunk, ez az idő bőven lehet több.
A Zelda mellett volt szerencsém kipróbálni a Splatoon 2-t, a Vroom in the Night Sky-t és a Snipperclipset, és mindegyik máshogy használja ki a Switchet, ami könnyedén megbirkózik velük. Már most látni, hogy elég színes játékfelhozatal lesz a konzolon. Innentől át is térhetünk a kényesebb témára.
Mennyire lesz támogatva a Switch? A Wii U-nál láttuk, hogy a megjelenés után nem sokkal mindenki elpártolt tőle, és csak a Nintendo maradt, aki azért ki-kiadott játékokat. A januári bemutatón nagyon sok fejlesztőt láthattunk, akik tervezik, hogy játékokkal érkeznek a konzolra, de meddig maradnak? Az eddigiek alapján azt mondhatom, hogy egy remek konzol a Switch. De a kérdés valójában az, hogy mennyire könnyű rá fejleszteni? Megéri-e a csapatoknak, hogy valamennyit butítsanak a játékaikon? Mert a Switch nem egy erőgép, de 720p-ben szerintem képes elfuttatni nagyon sok mindent, és ha az Xbox One-nál megbékéltünk a 800-900p-s felbontásokkal, akkor itt sem lesz gond. Ráadásul itt van egy opciónk, hogy vihetjük magunkkal a konzolt könnyedén, és a tablet kijelzője is 720p felbontásra képes. De már a nyakunkon az E3, amire nagyon készül a Nintendo, és szerintem sok-sok bejelentés fog érkezni. Meg merem kockáztatni, hogy nagy meglepetések is lesznek.
A kiegészítők az a pont, ahol nagyon sok ember a pokolba kívánja a Nintendót. A Switch megjelenésekor több kiegészítő volt a konzolhoz, mint játék, és nem éppen olcsó kategóriában. Én beszereztem egy Hori tokot és egy képernyővédő fóliát, nem volt olcsó a végeredmény, de úgy éreztem, hogy ennyi kell, és meg is érdemli a konzol, hogy vigyázzak rá. De ami nekem is fáj, hogy a Joy-Conokat csak akkor tölthetjük, ha a Switchre felrakjuk, viszont van olyan Grip, amire rádughatunk egy USB-t, és tölti őket. Ott van még a Pro kontroller, amit mindenki magasztal, hogy hihetetlenül jó lett, de ez az árán is meglátszik. A Nintendo simán összerakhatott volna egy Switch Prémium kiadást, amiben vagy a tölthető Grip, vagy a Pro kontroller jár a gép mellé. Szerintem mások is vannak ezzel úgy, hogy nyugodtan kifizettek volna érte egy kis felárat. Ami még nem igazán tetszik, hogy csak WiFi van a konzolon, a dokkolón sincs rendes netcsatlakozó, pedig elfért volna rajta. Viszont lehet venni hivatalos Nintendo-felirattal ellátott átalakítót, hogy az egyik USB-csatlakozónk már képes legyen fogadni az UTP-vezetéket.
Összességében nagyon megszerettem a Nintendo Switchem, ami ugyan nem hibátlan, de egyik konzol sem az. A sarkalatos pont az lesz, hogy a kiadók és a fejlesztők kitartsanak mellette, és ha ez sikerül, akkor a Nintendo visszakerül a nagyok közé. Az eladásokra nem lehet panasz, mert egyelőre szárnyal, és ez lehet egy jel is arra, hogy érdemes rá kiadni játékokat, mert lesznek rá potenciális vevők. Most még magasnak mondható az ára, de karácsonyra biztosan készülnek olyan gépcsomagokkal, amelyek mellé játék is lesz (addigra megjelenik a Splatoon 2, az ARMS, és a Mario Odyssey is arra az időre van ígérve), és akkor már érdemes rajta komolyan elgondolkozni.
Nintendo Switch
75%
Összefoglaló Nagyon megszerettem a Nintendo Switchem, ami ugyan nem hibátlan, de egyik konzol sem az. A sarkalatos pont az lesz, hogy a kiadók és a fejlesztők kitartsanak mellette, és ha ez sikerül, akkor a Nintendo visszakerül a nagyok közé. Az eladásokra nem lehet panasz, mert egyelőre szárnyal, és ez lehet egy jel is arra, hogy érdemes rá kiadni játékokat, mert lesznek rá potenciális vevők.
