Mothergunship – Játékteszt

6 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Minden játék a maga módján eredeti, lehet, hogy egy adott stílushoz tartozik, de akkor is van benne az a kis plusz, vagy létre hozhat teljesen új stílust is (például: Rocket League), olykor ez nagyszerűen sikerül, és van olyan, hogy hatalmasat bukik, de 2x ugyanazt ritkán kapjuk, a fejlődés és innováció szükséges elem a sikeres játékokhoz. Ezt tudja a mai játékunk fejlesztőcsapata is.

Lássuk milyen a Mothergunship!

Első ránézésre azt hinné az ember, hogy egy pörgős, akció dús, igazi sci-fi játék, nos ebből a legutóbbi jelző igaz. Sajnos eleinte a Mothergunship, se nem túl pörgős, se nem túl akció dús, ami elég érdekes teljesítmény mert semmi másról nem szól mint egy űrhajón való lövöldözésről. Igaz idővel beindul, de az eleje nem túl izgalmas.

Így hát első neki futásra csalódtunk, de ez igazából a saját elképzelésim és elvárásaim miatt történt, hisz a játék nem tehet arról, hogy én mást vártam, úgyhogy nézzük meg objektíven. A bevezetőben olvasott monológ arról, hogy minden játék egyedi a maga módján, itt sem marad el, ha valamiben egyediségben kitűnő alkotás, hisz saját magunk készíthetjük el fegyverünket, darabonként rakhatjuk össze és a végtelenségig építhetjük, hogy a karakterünk, hogy bírja el az már az ő baja.

Tehát lehet hatalmas fegyverünk, de miről szól a játék? Egy invázió ellen kell felvennünk a harcot egyszemélyes hadseregként, persze segítenek minket néhányan, de ők inkább a poén kedvéért vannak benne mint sem tényleges segítséget nyújtanak. Helyenként érezhető, hogy saját magát sem veszi komolyan a játék, amivel ha tudunk azonosulni akkor kellemes kacagással fog végződni minden dialógus.

A harcrendszer egyszerű, 2 fegyvert építhetünk és 1-1 kezünkben elhelyezve kell felül kerekedni az ellenséges erőkön, miközben kerülgetjük a golyózáport. Ebben segít minket a felszerelésünk is, ami fejleszthető és alapvetően tripla ugrással rendelkezik, ami további upgrade-kkel akár meg is duplázható.

Összességében, egyedül kell megmentenünk a világot az oldalunkra szerelt felszereléssel, amiből egy kezünkben annyi van mint amivel az orosz hadsereg bír. A játék lassan indul be, de ha van hozzá türelmünk, hogy ezt kivárjuk teljesíti az elvárásokat. Ugyan akkor az irányítása nem a legjobb és csak lassan lehet hozzászokni.