A Tabu egy igazán naturalista sorozat, itt-ott egy kis csavarral és persze Tom Hardy brillírozik a szerepében.
A Tabu már az első előzetesével megragadott és tudtam, hogy figyelnem kell rá. Főleg mert a főszereplő Tom Hardy, akit imádok, ha ez nem lenne elég a sorozat részeit az apja, Chips Hardy írta és a produceri székben Ridley Scott ül. Így már lényegesen csökken, az az esély, hogy rossz sorozatot kapunk és hát nem is kaptunk, az első rész alapján.
A történet 1814-ben Londonban játszódik, amikor is James Delaney (Tom Hardy) apja elhunyt és a temetésére fia betoppan, pedig már 10 éve azt hitték, hogy halott. Az utolsó feljegyzések alapján Afrikában járt ahonnan nem üres kézzel tért haza, és itt nem pénzre kell gondolni, hanem inkább sokkal, sötétebb dologra, amiket már-már a mágiához lehet hasonlítani. De az igazi konfliktus akkor kezdődik, amikor kiderül, mit tartalmaz a végrendelet, James az egyedüli öröke egy darabka földnek, amire a Kelet-Indiai Társaságnak is fáj a foga. Szóval így megindul a játszma, egyik oldalt a bosszú hatja, a másikat a pénz és a politika.
Ez csak egy nagyon felületes történet ismertetés volt, ennek van több indoka is. Az első a spoilerek mert már most vannak titkok és cselszövések a háttérbe, amik érdekessé fogják tenni az egész kimenetelét. Illetve mert nem kapunk mindenre választ, a felek motivációja bizonyos szinten kiderül, főleg mert a rész végén maga James fejti ki annak a kis darab földnek a jelentőségét, de érezzük, hogy itt valami sokkal komolyabb dolog van készülőben.
Első ránézésre egy naturalista, kosztümös sorozatról van szó, de itt is kapunk egy csavart, mert vannak jelenetek, amik már-már a horror műfajba nyúlnak bele, mindezek James afrikai „kalandja” miatt vannak jelen, viszont nagyon jól kezeli őket a sorozat nem kapunk túl sokat, de hatásosak. Szinte biztos vagyok benne, hogy ahogy haladunk majd előre úgy kapunk tiszta képet, hogy mi is történt James Delaneyvel Afrikában.
A szereplőkre egy rossz szavunk sem lehet, Tom Hardy egyszerűen zseniális, nem beszél sokat, de már a jelenléte tiszteletet parancsoló és tudjuk, hogy valami érdekes fog történni, amikor feltűnik. Szóval, igen egy megszokott Tom Hardy alakítást kapunk. De itt van nekünk Jonathan Pryce, mint a Kelet-Indiai Társaság elnöke, akit az első pillanattól fogva utálni fogunk, de egyben imádni. Tökéletes ellentétet képez Tom Hardy karakterével szemben, a Vadállat a Civilizált emberrel szemben. De hogy pontosan melyikük melyik? Erre a kérdésre a választ meghagyom, hogy ti magatok döntsétek el, illetve majd, ahogy halad a sorozat kiderül.
A látvány mellett sem mehetek el szó nélkül, mert igazán lenyűgöző lett, tényleg a legnaturalistább megközelítést választották, ami jól is sikerült. Szűk utcák, amik piszkosak, kóbor állatok minden felé, undorító kajákat csinálnak az utcán. Már-már érezzük a szagokat is és emellé társulnak a háttérben futó dallamok, amik nem tolakodnak, tökéletesen kiegészítik az adott jelenetet.
Ahogy olvashattátok fentebb, engem a Tabu megvett. Imádom Tom Hardy munkásságát és ebben a sorozatban sem hazudtolja meg magát. Nem mindenkinek fog tetszeni a sorozat, de én imádom az ennyire nyers szériákat, amiket átitat a politika és a bosszú kénköves pokla. A miszticizmus csak a ráadás, amiből ugyan csak egy kicsit kapunk, de elsőre pont eleget. Bátran ajánlom a sorozatot. Értékelni nem fogok, egy rész után felesleges, majd inkább a teljes évadot.
A sorozat első része már elérhető HBO GO-n és a továbbiak is itt lesznek megtekinthetőek.
A White Day: A Labirynth Names Schoolt a koreai Resident Evilként is említhetném, azonban a…
Mit kapunk, ha a szerelmünk a horror zsáner iránt sosem szűnt meg és ezt összekeverjük…
A Slime Rancher folytatása korai hozzáférésébe történt betekintésünk alapján úgy tűnik, messze túl fogja szárnyalni…