Gwent – Bétateszt

Javában zajlik a Witcher 3 gyors és egyszerű kártyajátékának bétatesztje. A lengyel srácok meghallgatták a játékosok imáit, és a szabadidőtöltésre kitalált játékot tovább polírozták. Lássuk, hogy sikerült.

Ma már nincs olyan gamer a földön, aki ne hallott volna a Witcher-sorozatról. Emlékszem, kiskoromban (jó, már akkor se voltam kicsi, de lényegesen kisebb, mint most), amikor az első játék bemutatóját láttam, tűkön ülve vártam a megjelenést. Naponta újranéztem a játékmenet bemutatókat és a trailereket, alig vártam, hogy a játék végre a markomba kerüljön. Hogy ez miért nagy szó? Mert addig a napig messzire kerültem a szerepjátékokat. Persze szórakozás meg kíváncsiság szintjén becsúszott egy-egy Dungeon Siege, Morrowind, esetleg Diablo, a régi nagyok mind-mind megfordultak nálam, de pár óra szórakozásnál tovább nem húzta egyik se. Egyszerűen nem az én világom volt. Úgy látszik, a korral, mint sok minden, az egyszeri játékosok ízlése is változik. Az első résztől kezdve megvannak a mentéseim mind a mai napig, és hosszú-hosszú éveken át jelszóval védve őriztem döntéseim digitális lenyomatát több helyre elzárva. Mindezt egy tökéletes harmadik rész reményében. Amit tagadhatatlanul megkaptunk, s amivel egy 2007-től tartó korszak most lezárult.

Azonban egyszerű játékos lelkemnek olyan nehéz kiszakadni a Witcher világából, mint gyermeki énemnek eljönni Roxfortból. (Igen, 15 éve várom a levelemet és tudom, hogy meg fogom kapni.) A CD PROJEKT RED csapata kétséget kizáróan egy remek játékot szállított nekünk tavaly, azonban arra ők se számítottak szerintem, hogy a GWENT nevű kártyajáték, amit a korábbi kockázás utódjaként is felfoghatunk ekkora siker lesz. A játékosok, köztük jómagam is, hosszú órákat öltek a történetre és küldetésekre fittyet hányva a kártyaasztal mellett, s amennyiben sikeresen forgatták a lapokat, nem kevés arannyal lehettek gazdagabbak. Természetesen azonnal jött is a kérés egy rendes, netes kártyajáték elkészítésére. S így született meg a Gwent asztali változata.

Azok kedvéért, akik az elmúlt időszakot valamilyen baleset folytán internettől távol töltötték, esetleg átmeneti amnéziában szenvednek, és nem tudják miről beszélek: a Gwent egy gyors ritmusú, taktikai kártyajáték, ahol egy-egy hadsereg felett vehetjük fel az irányítást. Az adott pakli szörnyeit a közelharcosok, íjászok, ostromgépek soraiban, a kártyáknak megfelelően helyezhetjük el, s aki a lerakott lapokból magasabb erejű sereget képes összerakni, megnyeri az adott kört. Egy meccs három körből áll, ebből pedig értelem szerűen kettő kör megnyertével kerülünk ki győztesen. Persze van itt minden földi jó, különleges képességek, eszközök, varázslatok, hadvezérek, egyszóval van annyi fűszer, hogy még a legutolsó nyertesnek tűnő pillanatban is lehessen fordítani. Ráadásul egy csata elvesztése taktikai húzás is lehet, ugyanis itt csak különleges esetekben húzunk fel a paklinkból plusz kártyákat, így egy jól irányzott, erőteljes nyitással hátrányba kényszeríthetjük az ellenfelünket, miáltal a kör végén sokkal több lap maradhat majd a mi kezünkben. Ez csak egy a lehetőségek közül, akit érdekel a téma, majd úgyis rájön a sok apróságra, amit a játék magában rejt.

Az asztali változat szabályrendszere egyáltalán nem tér el a játékban is megtalálható változattól. Többféle lappal találkozhatunk, néhány más képességet kapott, mint ami korábban volt, de a játék gerince maradt a régi. Néhány nevesített lap saját animációt is kapott (pl. Geralt), s a játék képi világa is hű maradt a nagytestvérhez, noha egy kellemesen rajzolt külsőt kapott. 

A bétateszt során más játékosok ellen próbálhattuk ki magunkat, s rengeteg meccset le is játszottunk. Az már most kiderült, hogy a játék nehezen ereszti el a rajongókat, nekem is kényszerítenem kellett magamat, hogy tartsak egy kisebb szünetet, amiben megírom nektek a bemutatót róla. Amitől féltem, hogy ez a játék is a pénzlehúzásra megy majd, mint példának okáért a Hearthstone, ahol kvázi napokig kell játszani egy értelmesebb kaland megvételéért, vagy akár csak egy erősebb, versenyképes pakli összeállításáért. Szerencsére nem lett igazam. Nyilván, aki türelmetlen belenyúlhat a pénztárcájába, és meggyorsíthatja a fejlődést, de a szerényebb büdzsével dolgozó játékosok is remekül tudnak előrejutni. Nincsenek tapasztalati pontok, győzelmekként egy kérdőjelnyi egységet megyünk előre (szintenként egyre több van), s minden kérdőjelnél kapunk valami apró bónuszt, szintlépésnél pedig nagyobbat.

A boltban a győzelmekből szerzett erőforrások felhasználásával vehetünk kártyákat mindenki kedvenc Trololojától.  Ráadásul külön apró érdekesség, hogy ellenfeleinket, amennyiben élveztük ellenük az összecsapást, egy good match megszólalással jutalmazhatjuk, ami által ők is bónusz „költőpénzhez” juthatnak. Szimpatikus húzás, amivel a vesztesek csalódását is enyhítetik a kedvesebb játékosok. 

Azonban a Gwent se tökéletes. Sokszor például nem tudtam eldönteni, mi miért történt a harcmezőn. A kijátszott kártyákat sajnos nem lehet visszanézni, és az utolsó kártyának is csak a nevét és képét látjuk, az effektet nem, hogy rájöjjünk, miért veszítettünk el például három katonát. Ezenfelül szívesen vennék még egy chat funkciót, sokszor tök szívesen gratuláltam volna az ellenfélnek egy jó megmozdulásért, de egy balul elsült lépés miatt is írtam volna pár vigasztaló szót az illetőnek. (Szerencsétlen gyakorlatilag megnyerte a meccset, egy harcosom maradt lent 4-es erősséggel a harcmezőn, neki pedig senki. Majd kijátszotta az ötös erejű lapját, aminek a különleges képessége egy random varázslatot hozott játékba. Ami megölte a legerősebb lapot a harcmezőn. A sajátját. Másodpercekig csak pislogtam, én idegbajt kaptam volna, valószínűleg ő sem volt túl nyugodt a túloldalon, de ezt sose tudom már meg.)

Ezenfelül sok kényelmetlenséget nekem nem okozott a játék. A matchmaking még nem teljesen stabil (de ugye nincs is kész a játék még), illetve néhány lap hatása sem egyértelmű. (Például egy bájitalt megitathatunk egy bronz lappal, így +8 erőt adva neki vagy egy Witcher-egységgel +12 erőpontot adva az illető szörnyvadásznak. Elég erős lap, amit nem tudtam Geraltra rakni. Ha Ő nem Witcher kérem szépen, akkor ki? Valószínűleg egyébként erre a lapra is érvényes az aranyszabály (szó szerint), azaz nem lehet aranyszegélyű lapot varázslattal és hatásokkal bombázni.)

Összefoglalva, a Gwent jó lett, az élmény a régi, s mindenkinek ajánlom, aki az alapjátékban is kellemes órákat töltött el vele. Ha esetleg a Witcher nem a te világod, de szereted a hasonló típusú játékokat, akkor is ajánlom figyelmedbe a programot, mivel a lengyel srácok most is hozzák, amit a rajongók elvárnak tőlük. Átgondolt játékmechanikát, művészi kivitelezést és a játékosokat szem előtt tartó, professzionális hozzáállást.