Sonic Boom: Fire & Ice – Játékteszt

Milyen is az, amikor egy híres cím valahol félrement és azóta vergődik? A Sonic pontosan ilyen, főleg mikortól bejött a Boom elnevezésű új „széria”, ami reméljük, nem tart sokáig.

A Sonic Boomot jellemezni nem könnyű, mert megpróbálta valahogy felnőtté tenni a sorozatot, és ezt úgy érték el, hogy a karakterek lettek nagyobbak, de minden más maradt. Wii U-ra jelent meg már Sonic Boom-játék, ami bukás is lett (azzal nem játszottam), viszont úgy gondolta a Sega, hogy nem adja fel, és most a Nintendo 3DS-t támadják be egy résszel. Azt hiszem, senki világát nem rombolom le, ha azt mondom, ez a próbálkozás se jött össze.

De lássuk a történetet, és aztán boncoljuk tovább a játékot: Dr. Eggman felfedez egy új túltöltött elemet, a Ragniumot, amit el is kezd bányászni. De mire is jó ez az elem? A robotjait felgyorsítja, amelyek így még Sonickal is felveszik a versenyt. A bányászati mellékterméket a közeli szigetekre önti, amelyeket emiatt jég vagy tűz borít. De az igazi probléma ott kezdődik, amikor Eggman egyik robotja, D-Fekt fellázad.

Inkább kezdeném a játék jobb részeivel: Az összes főbb karakter visszatér: Sonic, Amy, Tails, Knuckles és a Boomban bemutatkozó Sticks. A játék elején csak Sonicot irányíthatjuk, de ahogy haladunk előre, a többiek is csatlakoznak hozzánk, és szabadon váltogathatunk közöttük, amire mondanám, hogy jó, de meg is akasztja a játékmenetet. De ezt egyszerűbb egy példán keresztül levezetni: ha valahol gyorsan kell haladnunk, akkor értelemszerűen Sonicot választjuk, majd ha egyszer csak egy fal állja utunkat, akkor át kell váltanunk Amyre, aki a kalapácsával lebontja a falat. Ráállunk, a fal ismét felmegy, és Tailsszel átrepülünk egy platformra. A váltások viszont megölik a gyors játékmenetet.

Bekerült a Tűz és a Jég elemek használata, amiknek úgy igazán néha van igazi hasznuk, de inkább életnehezítés ez is, mert vannak kockák, amelyeket meg kell fagyasztanunk, majd gyorsan váltanunk kell tűzre ugrás közben, és ha Sonickal vagyunk, a dash képességét használni, hogy előrébb haladjunk, majd vissza a jég képességre. Van gyorsgombos váltás, meg az érintőkijelzőn is váltogathatunk, de ez is csak a játékmenet lassításra alkalmas.

Akkor nézzük, mik is a problémák a játéknál: A történet tök jól hangzik, de a felvezetés és a párbeszédek borzalmasak, Sonicék „felnőttek”, de lelkileg rettentően éretlenek, pl. amikor Tails valami tudományos dologról beszél (és ezt ki is hangsúlyozza), végül Sonic valami frappáns, vicceset bemond, és mellé még kacsint is, vagy valami hülye fejet vág, hogy értsük, ő most vicces volt. Kérdem én: MINEK?! Nagyon erőltettet az egész, sőt már inkább nevezném kínosnak. 

Az irányításbeli és játékmeneti gondokat fentebb leírtam, így inkább a látványt emelném ki, ami kifejezetten üdítő, színes, jó ránézni, maguk a karakterek is szépen ki vannak dolgozva, és a bossharcok a két képernyőt beterítik, amik így epikus jelleget kapnak. Itt-ott remek a hangulata, de a nagy egész nem áll össze.

Összességében a Sonic Boom: Fire & Ice nem fogja megszerettetni velünk ezt a szériát, de nem is annyira borzalmas. Vannak jó pontjai, de ezek sajnos nem is mentik meg. Így visszafogottan mondom azt, hogy próbáljátok ki a játékot. De inkább kérjük vissza a régi Sonicot!

Értékelés: 5,5/10