Sheltered – Játékteszt

Poszt-apokaliptikus The Sims. Ha csak pár szóban kéne jellemeznem a Team 17 új játékát a Sheltered-et, akkor ezek a szavak hagynák el a számat és máris tudná mindenki, körülbelül mire számíthat. De vajon fel lehet készülni mindenre?

A Sheltered egy érdekes alkotás. Több helyről merít ötletet, az utóbbi idők atom robbantotta játékai közül, legyen az a sokak által imádott Fallout Shelter, vagy akár a This War of Mine. A cél mindegyikben hasonló: maroknyi emberrel, napról-napra túlélni, küzdve a természet viszontagságaival, az élelem-hiánnyal, esetenként konfrontálódva ellenséges lényekkel és frakciókkal. De miben tűnhet ki a Sheltered?

A játék elején egy négy fős családot menedzselhetünk, a két szülőre két gyerek jut. A szolidaritás jegyében lehet akár két apu vagy anyu is, ebbe nem szóltak bele a készítők, a pixel art kinézet miatt úgyse nagyon fogunk tudni különbséget tenni, maximum a karakterek magassága és neve lehet irányadó. A különféle ruhák és frizurák kiválasztása után, választhatunk magunknak egy jellemvonást, amivel megkönnyíthetjük, vagy akár még jobban nehezíthetjük életünket: ez lehet akár az is, hogy valamelyik pártfogoltunk kevesebb étellel is beéri, mint a többiek, vagy jobb a kézügyessége, ergo gyorsabban szereli meg a tönkrement eszközöket, vagy éppen ellenkezőleg, alacsonyabb a stressz tűrő képessége, hamarabb lesz depressziós, amikor rossz dolgok történnek, vagy kevés az étel. Jó pár ilyen tulajdonság van, érdemes okosan megválasztani őket, mert a későbbiekben visszaüthet. A jellemvonásokon kívül választhatunk magunknak egy fő jellemzőt, például, hogy jól neveltek vagyunk, ezáltal a karizma szintje magasabb a többinél, ami a párbeszédekben nyújt segítséget, de akár lehetünk izomagyúak is, ami az erőnket növeli és a közelharcban nyújtott teljesítményünket befolyásolja. Legnagyobb bánatomra ezeket a pontokat nem tudjuk saját magunk szétosztani, előre generált sablonok közül kell választanunk. Ha ezzel megvolnánk, választhatunk magunkat egy háziállatot, ami azon felül, hogy oldja a stresszt (na persze, mert egy földalatti bunkerben összezárva lenni egy kígyóval, maga a megtestesült álom) még egy éhes szájat jelent. Amint ezekkel végeztünk és mindenkinek nevet adtunk, bele is vághatunk végre a nagybetűs túlélésbe. És itt jön a fekete-leves.

Amint bekerülünk a bunkerbe, egyből kapunk egy kis oktató-részt, ami pár lépésben megmutatja, mikre kell odafigyelnünk. Nyilvánvalóan szükségünk van vízre, élelemre, levegőre odalent, ezeket egy-egy szerkezet szolgáltatja a számunkra, amik idővel elhasználódnak, így azokat javítani/cserélni kell. Ezen felül szükségünk lesz valamiféle zuhanyzóra, wc-re és nem mellesleg alvóhelyekre. Ekkor fogunk először szembesülni azzal, hogy bizony ezeknek az embereknek igényeik vannak, méghozzá nem is kevés. Nem véletlenül említettem a The Sims-et a cikk bevezetőjében: akit zavart, hogy minden apróságra figyelnie kellett, a stressztől a higiénián át, az éhségig és fáradtságig bezárólag, az inkább bele se fogjon, mert itt egyszerre négy (később esetleg több) karaktert kell figyelnünk és noha lehet automatizálni a rendszert, ez nem a legjobb megoldás, mert az éhes karakterek gyorsan kipakolhatják az éléskamrát, amikor mi mondjuk szeretnénk porciózni a fejadagot. Igazából ez a játék legnagyobb problémája, mindenre odafigyelnünk embert próbáló feladat, hiszen egyszerre szakad a nyakunkba minden és a játék nem nyújt mentőövet.

Időnként, amikor megcsappannak a készletek, a felszínre kell küldenünk embereinket, hogy ellátmány után nézzenek. Ilyenkor kiválaszthatunk egy úti célt, a delikvensek megindulnak, és közben rádión jelentenek minden fontosabb eseményt a bunkerben tartózkodóknak, akik dönthetnek a további lépésekről. Ilyenkor véletlenszerűen generált események történhetnek, emberekkel futhatunk össze, akiket meghívhatunk, hogy éljenek velünk, esetleg épp ellenkezőleg, ellenséges lényekkel vagy martalócokkal akaszthatunk bajszot. A játék itt sem kegyelmez, „hála” a random faktornak bármi megtörténhet, bejárhatunk 10 épületet és mégse találjuk meg azt az egyetlen alkatrészt, ami a lerobbant hűtő pótlásához kellene. És valahol ez a Sheltered legnagyobb hibája, mivel minden véletlenszerű, ezért könnyű ráunni a folytonos csalódásra, arra, hogy nem rajtad múlik a hetek óta nevelgetett családod élete, hanem a készítőkön. Ételt nagyjából bárhol lehet találni, illetve állíthatunk csapdákat is, amivel vadon élő állatokat foghatunk, ám ezeket a már említett hűtőben kell tárolnunk, nincs lehetőség azonnali megsütésre.

Zenei téren semmi kiemelkedőt nem tapasztaltam, van egy alapzene, ami esetenként változik, ezen felül különböző effektek, de semmi extra. A játék, ahogy említettem a pixel-art stílust használja, de láttunk már ennél jóval szebb kivitelezést, itt valahogy minden túl kockára sikerült, az állatok esetenként olyanok, mintha megettek volna egy cipős dobozt.

Végszónak csak ennyit: a Sheltered jó játék. Feltéve, hogy van hozzá kellő türelmed és idegrendszered. Megvannak a maga hibái, kimondottan nehéz is, de pont emiatt, a kérdésre, hogy mennyire lenne egyszerű túlélni egy hasonló világban, tökéletesen megadja a választ.

Értékelés: 8/10