Lego Marvel’s Avengers – Játékteszt

Fanyalgók néha tesznek olyan kijelentéseket a Traveller’s Tales fejlesztette LEGO játékokról, hogy „aki egyet látott, az mindet látta”.

A franchise kedvelőinek és rajongóinak sokkal népesebb tábora azonban pontosan tudja, hogy ez mennyire nem igaz. A Marvel bosszúállók csapatát játékba hozó epizód is számos újdonságot tartogat.

Párhuzamot keresve talán egy komikushoz tudnám hasonlítani a TT LEGO játékokat. Egy olyan komikushoz, aki bár nem riad vissza a vaskosabb poénoktól sem, de sokkal inkább jellemző, hogy apróbb, karikatúra jellegű, túlzásokkal teli paródiákból építi fel a közönséget nem csak megnevettetni, de némi (nem túl bonyolult) gondolkodni valóval is szórakoztatni hivatott műsorát. Új műsorai ezen túl azonban mindenben különböznek a korábbiaktól. Egyrészt mert a téma mindig más és elég bőséges ahhoz, hogy ne ismételje önmagát. Másrészt időről-időre új elemek jelennek meg, bővül az előadó szórakoztatói képességének repertoárja.

Témából ez alkalommal sincs hiány, mert a jól bevált megoldástól, vagyis a mozifilm játékban való feldolgozásától most sem tértek el a Traveller’s Tales fejlesztői. Azonban nem egyetlen blockbuster forgatókönyvére támaszkodva írták meg a LEGO Marvel’s Avangers történetét. A Bosszúállók: Ultron kora mellett a Vasember 3, a Thor – A sötét világ és a két Amerika Kapitány mozi, valamint az első Bosszúállók és A tél katonája jelenetei is visszaköszönnek a játékban. A több forrásból merítés persze nem csak több mosolyogatóan kifigurázott jelenetet (mint az Ultron korából egy az egyben átvett nyitó képsorok is) eredményez, de változatos „szereplőgárdát” a rosszfiúk oldalán is.

Márpedig a sokféle, és nem csak kinézetében, de speciális képességeiben is különböző szereplő mindig is lényeges eleme egy TT féle LEGO játéknak. Hiszen a franchise korábbi epizódjaival már barátságban lévő játékosoknak ismerős, a játék szavatosságát alaposan kiterjesztő megoldást most sem hagyták ki a pályák tervezésénél. A történet első végigjátszása során minden pályán lesznek olyan akadályok, melyeket a forgatókönyvben meghatározott hősökkel nem lehet leküzdeni, és az így elzárva maradt területeken, kamrákban, őrtornyokban és mindenfélékben egy halom begyűjtendő bónusz cuccot kell a játékosnak maga mögött hagynia. Ezek a játék sikerese befejezéséhez ugyan nem is szükségesek, de egy elszántabb gamernek is, egy trófeafüggő játékosnak meg aztán végképp piszkálni fogja a csőrét, hogy a teljes kipörgetéshez viszont mindent össze kell gyűjteni. A megoldást pedig az jelenti, hogy sikeres teljesítésük után már szabadon vissza lehet térni az egyes pályákra, és a szabadság ez esetben azt is jelenti, hogy már nem előírt, hanem a játékos rendelkezésére álló (korábban szereplőként kapott, ellenfélként legyőzött, és bónuszként begyűjtött) karakterekből állíthatja össze a csapatát.

Az akadályok leküzdésének önmagában nem túl megerőltető logikai feladványai mellé ezzel az előre tervezést igénylő megoldással nem csak a játékkal eltölthető időt növelik meg. A már inkább stratégiai gondolkodást, a karakterek és pályák alaposabb megismerését megkövetelő húzással a gyakorlottabb játékosok számára is nyújt kihívást az első nekifutásra a poénok kedvéért, ujjgyakorlatként teljesíthető játék. Az újrajátszásra kiválasztott karakterek esetében ugyanis nem szabad csak arra koncentrálni, hogy a kényszerűen otthagyott akadályok elküzdésére képes figurá(k) rendelkezésre álljanak, de a pálya végigjárásához kellő képességű szereplő(k) sem hiányozhatnak. Bizony ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy visszatérés gyakran nem elég, több bónuszért többször is neki kell futni.

Lehetne hosszan sorolni az egyes karakterek ugráson és közelharci támadáson túli, egyedi képességeit. Azonban ez még a TT LEGO játékokat korábban nem próbált játékosok számára is csak felesleges szószaporítás lenne. A játékban nem csak könnyen ki lehet tapasztalni, hogy mit is tesz az adott karakter, de maga a játék is jelzi, hogy milyen képességcsoportba – mert azért nem teljesen egyediek a látványukban persze eltérő képességek – tartozó szereplővel lehet megoldani a feladatot.

A Traveller’s Tales LEGO játékainak korábbi epizódjaira is igaz jellemzők után igazán ideje rátérni arra a kis többletre, amit a LEGO Marvel’s Avangers epizódjával kapnak a játékosok. A két karakter együttműködésével előhívható, kombinált támadás, egy extra különleges képesség bevezetése első hallásra ugyan nem tűnik olyan jelentőségűnek, mint mondjuk mikor először szólaltak meg a korábban csak hümmögni képes figurák. Véleményem szerint azonban nagyon is komoly fejlesztés, nem csak újabb látványos (és persze humortól sem mentes) vizuális effekteket kapunk, de sokkal élvezetesebbé teszi a helyi kooperatív játékmódot.  

A látványvilágában a megszokott és a leköszönő konzolgenerációs is tökéletesen élvezetes, jellegzetesen LEGO-s kinézetet hozó játékot ugyan (szerencsére) egyik konzolgyártó sem tudta exkluzív címmé vásárolni, de a Sony (valószínűleg kellő anyagi támogatásért cserébe) PlayStation konzoljain (PS3 és PS4) a játékosok ajándékba kapnak két alternatív karakter kinézetet. A játék megjelenésekor az Amerikai Kapitány még be sem mutatott Civil War moziban viselt jelmeze lett elérhető, a később érkező pedig a Hangya lesz a pletykák szerint. Az, hogy esetleg a történet is bővül-e majd további filmek történeti szálaival hivatalosan nem lett bejelentve, de a játék mellé kínálgatott Season Pass gyanússá teszi. Az viszont kétségtelen tény, hogy bejelentett DLC-k ide, pletykák oda, a LEGO Marvel’s Avangers önmagában is igen kiadós, egyedül és helyi kooperatív multiplayerben egyaránt remek és a franchise névadó építőjátékához méltó módon (9-99 éves korig) családi szórakozást kínáló játék.

Értékelés: 8/10