Tisztázzuk az elején: szükséged van rá? Nincs. A Chromecast jelenleg még luxuscikk. Viszont nagyban megkönnyíti az életedet, és egy halom potenciál rejlik benne a jövőre nézve. És ne feledjük, a Google neve alatt fut.
A Chromecast nem számít újdonságnak, ám hazánkban gyakorlatilag a Netflix és a Spotify elérhetővé válásával lett értelme. Mert mit is tud ez a kis kütyü? Csatlakozik a tévé HDMI-portjához, és onnantól kezdve rengeteg tartalmat le tudunk játszani közvetlenül a tévéről, kiváló minőségben, kábelek nélkül. Ez egészen addig, amíg helyi tartalomról van szó, nem tűnik nagy újdonságnak, hiszen manapság már olyan routert is vásárolhatunk, amely képes letorrentezni filmeket, majd a hálózaton elérhetővé tenni azokat, vagy éppen egy külső pendrive vagy merevlemez csatlakoztatásával több gigányi filmet, zenét és képet tehetünk elérhetővé a Wi-Fi-hálózatunk minden egyes eszköze, így többek között a tévénk számára.
Ám itt jön a képbe az HBO Go és a Netflix, amelyek hazánkban még igencsak újdonságnak számítanak, és több szempontból is gyerekcipőben járnak (főként a tartalmi választék terén). Ezeknek a tartalma lejátszható ugyan PC-ről, vagy éppen HDMI-kábellel megoldható, hogy a képet kivetítsük a tévére (ám itt már rögtön technikai akadályokba is ütközhetünk a digitális tartalomvédelem miatt, illetve ne feledjük, hogy kábelt kell csatlakoztatnunk mindehhez), de ez a megoldás sokszor kompromisszumok megkötését kívánja meg tőlünk. Nem megy át a felirat, az alkalmazás nem telepíthető rootolt androidos kütyükre, sok telefonon nincs HDMI-kimenet, nem kompatibilis a képernyőfelbontás a tévé 1080p-jével, és még sorolhatnánk.
A kettes verzió mát több színben is elérhető.
És ilyenkor nincs más teendőnk, mint felmenni az internetre, megrendelni a Chromecastot egy webshopból (cikkünk írásának pillanatában 3 nagyobb hazai webshop kínálatában is kapható a 2-es verziójú HDMI-stick, közel azonos áron, ingyenes kiszállítással), csatlakoztatni a tévénkhez, és máris megoldódott minden problémánk. Ez tényleg ilyen egyszerű? – kérdezhetnétek. És a válaszunk az, hogy igen, valóban minden rózsaszín, HA teljesülnek bizonyos feltételek. És ez a nagybetűs HA az, amit mérlegelnünk kell ahhoz, hogy a végén elégedett vevőként és technológiai pionírként dőlhessünk hátra nappalink kanapéjának kényelmében. Az alábbiakban segítünk felmérni az előnyöket és a hátrányokat.
Kinek érdemes beruháznia egy Chromecast vásárlásába?
Akkor érdemes fontolgatnod a kütyü megvásárlását, ha az alábbi feltételek teljesülnek:
És akkor itt most álljunk is meg egy pillanatra. Felmerülhet a jogos kérdés, hogy az androidos/iOS-eszköz megléte nem túl erős-e rendszerkövetelmények szintjén, ha egyszer magára az eszközre az van ráírva, hogy lehet windowsos gépünk, vagy pl. Macünk is. Persze, csak éppenséggel azokon csakis és kizárólag a Chrome böngésző közbeiktatásával tudunk majd "castolni", ráadásul ez a funkció még eléggé kísérleti stádiumban van. Az a helyzet, hogy a desktop szintű megosztás az eredeti működési funkciók egy mellékterméke, és bár óriási potenciál rejtezik ebben az oldalhajtásban, még rengeteg fejlesztésre és még jobb támogatottságra lesz szükség ezen a téren ahhoz, hogy teljes értékű funkcióként tekinthessünk rá. És ki nem találnátok: a digitális jogvédelemmel eláttott tartalmak (értsd pl. az előbb említett Netflix és HBO Go) természetesen így nem továbbíthatók.
Szerintem a fenti lista alapján azért elég jól leszűkíthető a potenciális célközönség, viszont a jó hír az, hogy ha a fentiek mindegyike teljesül, akkor minden adott ahhoz, hogy elégedett Chromecast-felhasználó váljon belőled. Feltéve, hogy nem olyan okostévét vásároltál, amely alapból rendelkezik Netflix vagy HBO Go alkalmazással…
Az új kialakítás – alul csatlakoztatható hozzá az USB-s tápellátás.
Ha az eddig elhangzottakat szépen sorra vesszük, akkor már csak azt kellene megválaszolnunk, vajon egy technológiai demón (és az Egyesült Államokon) kívül milyen létjogosultsága lehetett az 1-es Chromecastnak…? Na jó, azért a kép ennyire nem borús, de azért azt muszáj itt leszögeznünk, hogy aki manapság beruház egy Chromecastra, elég nagy bizalmat szavaz a Google jövőbeli fejlesztései irányába. Jelen állapotában a stick inkább egy bétaverziós fejlesztés, amelynek a meglévő natív alkalmazásai stabilan működnek ugyan, de a Chrome-alapú desktop és web sharing még kísérleti fázisban van, és a technológia elfogadottsága sem olyan széles körű a Google-ökoszisztémán kívül, mint pl. a Miracast vagy a DLNA, esetleg az AirPlay esetében. (Csak egy kiragadott példa: Windows Mobile 10 esetén nincs lehetőség az egyes appokból streamelni (Netflix, Spotify, MindigTV van, de egyik sem tud castolni), összesen két Chromecast-kompatibilis megoldás érhető el a cikk írásának időpontjában: a Tubecast (YouTube-videók átküldésére), illetve a Playcast (helyi és felhőben tárolt tartalmak átküldésére), ráadásul mindkettő fizetős.)
Viszont azt is meg kell vallani, hogy a vetélytársakkal (Amazon Fire TV Stick, Roku) összehasonlítva egyértelmű a Chromecast előnye, ha valaki már rendelkezik Google Android vagy Apple iOS rendszerű eszközzel. Nem csak az ingyenes ES File Explorerrel lehet bármiféle helyi tartalmat (videó, zene, kép) továbbítani a tévére (a megfelelő beépülő modul feltelepítése után), de a szintén ingyenes, ám reklámokkal telepakolt és még erősen fejlesztés alatt álló LocalCasttal is próbálkozhatunk, ráadásul ott van még a MindigTV alkalmazása, amellyel HD minőségben nézhetjük a közszolgálati adók élő műsorát (teljesen ingyen és korlátlanul), a több millió zenét kínáló Spotify, az éppen szárnyait bontogató Netflix, vagy a főként saját gyártású filmekre és sorozatokra (Trónok harca!) összpontosító HBO Go, valamint a YouTube. És természetesen magának az androidos eszköznek a képernyőjét is lehet egy az egyben tükrözni, ám ez hasonlóképpen kísérleti stádiumban van, mint a Chrome böngészőn keresztüli castolás, és többek között az is akadályozó tényező, hogy sok telefon és táblagép natív felbontása nem kompatibilis a tévék felbontásával.
Az egyik hazai webshopból rendelt készülék doboza.
A kettes verzió amúgy természetesen gyorsabb működést és streamelést, jobb és optimalizáltabb Wi-Fi-kapcsolatot, áttervezett külsőt és mágneses rögzíthetőséget kínál, és mivel csak a múlt év végén vált elérhetővé, várhatóan idővel a szolgáltatások választéka és a kompatibilitás terén is túlszárnyalja elődjét, így nem kérdés, hogy bár sok helyen beakciózták az első sticket, nem sok értelme van már ezt választani az újabb helyett. Az új antennáknak köszönhető stabilabb és gyorsabb kapcsolat, az okosabb külső kialakítás (többé már nem blokkolja a szomszédos HDMI-portokat), valamint a Fast Play és a beígért fejlesztések valószínűleg mindenki számára egyértelművé teszik a döntést.
Összefoglalva tehát: egy nagyon sok lehetőséget magában foglaló technológiai megoldásról van szó, amely jelenleg igazán akkor használható ki hazánkban, ha valaki már rendelkezik HBO Go– és Netflix-előfizetéssel, no meg valamilyen androidos vagy iOS-es kütyüvel. Viszont ha figyelembe vesszük, hogy a Google neve van mögötte, ráadásul már a második iteráció kapható a boltokban, várhatóan mindenki örömére hamarosan bővülni fog a potenciális vásárlóközönség, no meg az elérhető natív alkalmazások és szolgáltatások köre.
Értékelés: 7/10
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…
Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…