Corgi Warlock – Indie

Az élőhalott nyuszi-király a világ elpusztítására törekszik, megannyi alattvalójának hathatós segítségével. Csak egyetlen lény képes felvenni vele a harcot, Maia a Corgi!

A történet ki is merül ennyiben, nem bonyolították túl az alkotók. Adott a főellenség, akit a játék végére érve kéne elagyabugyálnunk és akihez töménytelen mennyiségű csatlós és mini-boss holttestén át vezet az út. Na de lássuk ezt kicsit részletesebben.

A Corgi Warlock alapvetően egy 2D-s, oldalra scrollozó beat 'em up, célunk balról-jobbra haladva, a megállás nélkül érkező ellenfeleket likvidálva eljutni a képernyő másik végére, ahol jó eséllyel egy ajtó vagy más bejárat vár, ami átvisz minket a következő pályarészre. Ahol kezdhetjük az egészet elölről. Néha-néha az önismétlő harcokat olyan helyszínek veszik át, ahol a falubeliek problémáznak vagy esetleg megköszönik az eddigi törekvéseinket, de sajnos ezek nem aktív NPC-k, nem tudunk párbeszédekbe kezdeni, inkább afféle háttérbeli statiszták.

A harcok során különféle képességek lesznek segítségünkre, a tűzgolyótól, a lézersugáron át, egészen a speciális, csak az úgynevezett Corgi Power-rel aktiválható képességen át, ami egy egész képernyőnyi ellenfelet képes letarolni, illetve a nagyobb ellenfeleket is jócskán sebzi. A varázslataink, minden használat után újratöltődnek, így rendkívül fontos, hogy jól időzítsünk. A tűzgolyó egymás után többször is ellőhető, de például a villám vagy a tornádó rossz időben történő használata védtelenül hagyhat minket, amíg újra használhatóvá nem válnak. Idővel képesek leszünk magunkat gyógyítani is, illetve felvehetünk aurákat amik páncélként védelmeznek egy ideig. Minden képesség fejleszthető, de sajnos erre sincsen befolyásunk, a történet előrehaladtával kapjuk meg a fejlesztéseket, még azt sem dönthetjük el melyiket szeretnénk inkább fejleszteni, szóval az RPG-elemek inkább csak illúzióként vannak jelen.

A legnagyobb gond a játékkal az önismétlése, az ellenfelek között nincs igazi különbség, még a bossok is ugyanazokat a támadásokat ismételgetik vég nélkül, főleg, hogy sokszor ezek a szörnyek is egyformák, maximum a színűk változik (zöld sárkány, majd vörös sárkány, végül a hihetetlen erős fekete sárkány) illetve az életerejük. Az egyetlen igazi szenvedést a játék végén érkező nyuszi-király okozza, de ő is bőven legyőzhető a támadások és elugrások megfelelő időzítésével.

Zenei téren hozza az elvárhatót, hanghatások terén viszont mondhatni csalódást keltő ez a cím. Minden a helyén van, azzal nincs gond, de itt is megfigyelhető az ismétlődés, főleg ami a nagyobb ellenfelek elhalálozását jelző hangot illeti. A grafika magáért beszél, ám érdekes módon egy sokkal gyerekesebb megoldást választottak az alkotók, noha a kihívás sokszor magasabb, mint amivel egy gyermek megbirkózhatna.

Összességében elmondhatom, hogy azalatt a pár óra alatt amíg a végére értem, jól szórakoztam, de sajnos semmi sem motivál a további játékra, még a lokális co-op sem, mely egyszerre 4 fő együttes játékát engedélyezi, vagy az aréna mód, ahol egymást lehet elkalapálni. Sajnos manapság már több kell az embereknek ahhoz, hogy pénzt adjanak ki valamire, de egy Steam Sale keretein belül érdemes lehet megpróbálkozni vele.

Értékelés: 5/10