KitchenBox – Teszt

Szerkesztőségünk tagjai mind gamerek, nem idegen számukra az interneten rendelt kaják világa. A Kitchenbox.hu azonban valami egészen mást kínál. Nem azonnal fogyasztható készételt találunk a dobozban, csupán alapanyagokat.

Nem a szokásos éttermi kiszállításról van szó, ahonnan akkor rendelünk, mikor az éhség kerülgetni kezd és pár percen (na jó, inkább egy órán) belül már előttünk is gőzölög a kiválasztott kaja. Nem is az irodisták heti ellátására specializálódott menüválogató megoldás, mikor a futár a recepción hagyja a hetekkel korábban kiválasztott ételt tartalmazó, névre szóló dobozkát(kat). A KitchenBox hetente kétszer szállít, kedden és pénteken. A futártól átvett dobozban pedig nem egy fogyasztásra (gyors mikrós melegítésre) kész fogás, hanem hűtött alapanyagok fogadnak. Az étel elkészítésének sem kell azonnal nekilátnunk. Az alapanyagok a dobozban még néhány óráig, hűtőbe rakva pedig még egy-két napig is frissek maradnak.

A rendelés menete igen egyszerű. A heti választékból – ami a cikk írásának idején 3-3 húsétel, vegetáriánus és diétás fogást jelent – kell kiválasztanunk azokat, amelyeket szeretnénk elkészíteni és elfogyasztani. Az egyes szállítási napokra három-három étel rendelhető, a mennyiség pedig két fős lépcsőkben növelhető. A fizetés csak bankkártyával egy rövid és egyszerű regisztrációt követően lehetséges. Az ételek a cikk írásának idején egységesen, adagonként 1500Ft-os áron szerepelnek a KitchenBox kínálatán, ami a házhozszállítás költségét is fedezi. A profil beállításainál pedig arra is van lehetőség, hogy állandó rendelést adjunk fel, ami nem ugyanannak az ételnek minden héten megismételt kiszállítását, hanem a heti választékból az ételpreferenciánknak megfelelő hasonló fogás(ok) automatizált elküldését jelenti. A számlára csak a rendelések lezárásakor terhelik az összeget, addig lehetséges változtatni, ha a heti választék másik eleme csábítóbbnak tűnik vagy épp lemondani az automatizált megrendeléseket, ha a kedv vagy lehetőség nincs meg azon a héten a főzésre.

Az állandó kuncsaftoknak szóló kényelmi szolgáltatás mellett a KitchenBox üzemeltetői gondoltak a kevésbé rendszeresen, de egy barátokkal közös, vagy vendégek fogadására készülve nagyobb létszámú társaság számára főzni szándékozó megrendelőkre is. A Partybox hat főtől rendelhető és időnként nem csak a „normál” heti menüből, de speciális party ételekből is lehet választani, mint legutóbb a szilveszteri malacos-lencsés ételeket.

Igazán érdekessé persze nem az innovatív webes rendelési felülete teszi a KitchenBox szolgáltatást, s még csak nem is az, hogy beszereznek és a megrendelő keze alá készítenek mindent, hanem a hitvallásuk szerint komoly minőségi elvárásoknak megfelelő alapanyagok. Ami sokak (de különösen a kevéssé gyakorlott, vagy teljesen kezdő szakácsok) számára vonzóvá teszi az izgalmas, és ennek ellenére gyorsan és egyszerűen elkészíthető ételeket. A hetente változó kínálat elemei egy divatos bisztró vagy étterem kínálatán is megállnák helyüket, a távol-keleti fúziós konyha érdekességeitől (Oldalas, szingapúri coslew salátával, mogyoróval), a nemzetközi konyha közkedvelt ételein keresztül (Gazpacho grill zöldségekből) a klasszikus magyar konyha újragondolt-egyszerűsített állandó slágereiig (Csirkepörkölt másképpen – tojáslepényen). Ugyanakkor ezek olyan ételek, amik nem kívánnak hosszas előkészületeket, vagy bonyolult konyhatechnológiai eljárások készség szintű ismeretét, és alapszinten felszerelt konyha elég az elkészítésükhöz. A két legalapvetőbb fűszer, a só és bors, valamint némi olíva olaj meglétét feltételezik, de minden egyéb fűszer és ízesítő benne van a dobozban. A receptek 30-40 perc alatt elkészíthetők. Serpenyőn és láboson túl csak némelyikhez kell merülő mixer vagy turmixgép, egy jó kés azonban elengedhetetlen, hiszen a hozzávalók egy részét fel kell vágni. Ebben is támogatják a teljesen kezdő szakácsokat egy blogjukban elérhető oktató videóval. A konkrét étel elkészítését egy részletes, lépésekre bontott és azokat fotókkal is demonstráló receptkártya írja le.

Már csak az a kérdés, hogy miként működik mindez a gyakorlatban. Ennek megválaszolására szerkesztőségünk most lehetőséget kapott. Hobbi szakácsként örömmel vettem a feladatot és rövid hezitálás után az éppen aktuális kínálatból a Martiniben pácolt steaket választottam a teszt alanyául. A népszerű vermuton alapuló pác, a gusztusos fotón a steakburgonya mellett főszerepet játszó salsa köret egy klasszikus – és általam igen kedvelt – étel kapcsán új ízélményt ígért. Az étel kiválasztása után pedig már csak a doboz megérkezésére kellet várni a pénteki szállítási napig, mikor is egy vidám, és lépcsőházak „érdekes” elrendezése miatt kissé eldugott kaputelefont is gond nélkül megtaláló futár csengetett be a KitchenBox küldeményével.

A dobozból elsőként a már említett részletes, fényképes receptkártya kerül elő, egy néhány hasznos élelmiszerhigiéniai tanácsot is tartalmazó kísérő levéllel. A fajtánként becsomagolt és gondosan felcímkézett alapanyagok csak ezek után mosolyognak ránk. Kipakolás közben egyértelműen érezhető volt, hogy doboz a kiszállításig (talán közben is, de ezt nem ellenőriztem) hűtve tárolták. A hozzávalók hidegen, de nem fagyosan érkeztek. Ez teljesen elfogadhatóvá teszi a kísérőlevél azon kijelentését, hogy pár órán keresztül minőségromlás nélkül várakozhatnak hűtés nélkül is, persze így sem javasolt a nyár derekán, a teraszon felejteni. Én minden esetre hűtőbe pakoltam a csomagokat és tégelyeket, mert a konkrét elkészítésnek csak másnap, a hétvégi délelőtt nyugalmában láttam neki.

Eredeti elhatározásom úgy szólt, hogy betű szerint követem a receptkártyán kapott elkészítési útmutatót, végül azonban két ponton is változtattam rajta. Egyrészt felcseréltem a hús és a köretek előkészítésének sorrendjét. Előre vettem a Martiniből, worchester szószból és némi olíva olajból álló pác összekeverését és a hús pácolásával kezdtem az étel elkészítését, mert úgy gondolom, hogy még egy ilyen erőteljes pác esetében sem tesz rosszat, kicsit több időt tölt benne a steak. Azt viszont örömmel vettem tudomásul, hogy bár a receptkártya írja az hússzeletekről a fehér hártyák eltávolítását, mint fontos lépést, de valójában alig találtam ilyesmit a szépen előkészített bélszín szeleteken.

A pácolást az újkrumpli megtisztítása (amit csak alaposan átkapargatunk a kés élével, valójában nem „hámozzuk”) és felnegyedelése követte, majd mehetett is párolódni egy kis lábosban a gázra. A salsa elkészítésénél is eltértem a receptkártya utasításától, mivel az összetevőket nem rendeztem felvágás után külön kis tálakba az összekeverésük előtt, hanem az avokádóval kezdve szépen sorban felvágtam mindent a deszkán és ugyan abba az edénybe halmoztam a karikára vágott újhagymát, a kockázott paradicsomot és a metéltre vágott bazsalikomot is, majd alaposan összekevertem őket. Mentségemre szóljon, hogy amennyire szórakoztatónak találom a főzést, annyira unalmasnak a mosogatást és így radikálisan csökkent az összekoszolt edények száma. Azt azért megjegyezném, hogy bár egy szép nagy, lédús citromot találunk a dobozban, és receptkártya csak annyit ír, hogy a citromlével locsoljuk le a felkockázott avokádót, ezt ne a teljes kifacsarható mennyiséggel tegyük. Egy-két evőkanálnyi citromlébe forgatva is megelőzhetjük a gyümölcs oxidációját, viszont nem visszük el a salsa ízét túlságosan a savanyú irányba. Só-bors használatáról itt se feledkezzünk meg. A szeletelés és összekeverés az én gáztűzhelyemnek épp elég időt adott ahhoz, hogy újkrumpli kellőképp megpuhuljon (nem kell teljesen puhának lennie, hiszen még sütni is fogom), amiről egy villával finoman megbökve győződtem meg. Szóval le lehetett szűrni róla a főző vizet, hogy nem puhuljon tovább, de főleg, hogy ne vizesen kerüljön majd az olajba, elkerülendő a fröcskölődésből eredő apró, de kellemetlen égési sérüléseket.

Ezen a ponton egy kávészünetet iktattunk be a főzőcskébe. Nem mintha az eddigi lépések oly kimondhatatlanul fárasztóak lettek volna, de ráérős, esős szombat dél előtt egy ilyen gyors recepttel felesleges rohanni. Ráadásul több időt tölthet a steak a pácba és a salsa ízeinek is van lehetősége össze érlelődni. A következő lépés ugyanis már a hús és krumpli sütése. Ehhez pedig egy serpenyőre, két kanál olíva olajra és az egyetlen eddig nem használt összetevőre, a fokhagymára, valamint 10-12 percre van csupán szükség. A gázra helyezett serpenyőben először magában kezdtem hevíteni az olajt, amire a foghagyma gerezdek megtisztításához és a kés oldalával (vagy a frissen elöblített kávésbögre aljával) kilapításához szükséges idő bőséggel elég. A melegedő olajba dobott lapított fokhagyma jól kiadja az ízeit, így mire elérte a sütésre kész forróságot nyugodtan ki is vehettem volna belőle a zöldfűszert. A forró olaj fröcsögésének megelőzése érdekében lecsepegtetett krumplit és páclétől leszárított, sóval és borssal meghintett bélszín szeleteket elrendezve a serpenyőben jön a főzés legizgalmasabb szakasza. Követtem a gyakran elhangzó és hasznos tanácsot, hogy a húst ne nagyon bolygassuk, forgassuk (és főleg ne bökdössük villával), oldalanként 3-6 percig süssük, annak függvényében, hogy félig vagy alaposan átsütve kívánjuk fogyasztani a marhaszeletet. A krumplit viszont figyeltem és forgattam, hiszen a jó steak burgonya minden oldalról szépen megpirítva az igazi. Ezek után már csak a tálalás, illetve a hús pihentetése volt hátra a fogyasztás előtt. Utóbbira a receptkártya 5 percet javasolt, meleg helyre téve, de nem a serpenyőben kihűlő olajban hagyva a steaket.

A nettó fél óra, de kávészünettel együtt is bőven egy órán belül, saját kezűleg elkészített friss fogás családi kóstolásával zártuk. A Martiniben pácolt steak harmonikus, a név által sugallthoz képest visszafogott ízű bélszín szelet, amiben egyáltalán nem dominál a vermut aromája a bazsalikomos salsával együtt viszont egy új, szokatlan íz-élményt ad, ráadásul színes, látványos fogással lephetjük meg magunkat. A semmiből (vagyis egy papírdobozból) elővarázsolva (főleg ha nem a kulináris vitézkedésünkről vagyunk híresek) egy ilyen étellel alaposan meg tudjuk lepni családtagjainkat vagy vendégeinket. Partyboxot berendelve egy lanparty könnyen ötvözhetjük egy baráti vacsorapartival a reggel óta folyó digitális szórakozást, egy órára megszakítva közösen főzőcskézve egy másfajta szórakozáshoz juthatunk, és a langyos pizzánál nagyságrendekkel jobb étellel biztosíthatjuk az energiát a játék folytatásához.

Az már viszont erősen életstílus kérdése, hogy csak alkalmi vagy mindennapi ételeink forrásának ideális a KitchenBox kínálta szolgáltatás. Egy bevásárlásban gyakorlott háziasszonynak, a jól bevált hentesével, zöldségesével, vagy „piaci kapcsolataival” nem jelent teljesíthetetlen kihívást hasonlóan jó minőségű és frisseségű alapanyagokhoz jutni. A saját időt és energiát a bevásárlásra szánva az 1500Ft. / fő költségkeretnél jóval kedvezőbben ki tudja hozni a mindennapi ebédet, vagy vacsorát. Az egy főre számolt adag átlagos éttermi mennyiségű, nem a butique éttermek tányér közepén alig felfedezhető „ételmintáit” idézi, de egy edzésről beeső éhes kamasz számára messze nem biztos, hogy elég egyetlen porció. Ugyanakkor egy belvárosi trendi és fiatal párnak, akik ráadásul a kalóriákat számolgatva tervezik étrendjüket, nagyon is kényelmes alternatíva lehet a házhoz rendelt ételcsomag. Részletes az energia, zsír, fehérje és szénhidrát tartalomra és esetleges allergén (laktóz, glutén) összetevőkre vonatkozó információk ismeretében választhatják ki az éttermi hangulatú változatos fogásokat. Az viszont biztos, hogy a teljesen kezdő szakácsoknak viszont bármilyen TV szakács műsoránál jobb indulási alapot és főzési kedv megtartáshoz, megerősítéséhez elengedhetetlen sikerélményt tud nyújtani