Az EA már évek óta birtokolja a Dungeon Keeper nevet, de a szörnyű mobilos próbálkozásukon kívül nem tettek lépéseket egy új PC játék készítése felé, így egy fanokból álló csoport megalkotta a saját verzióját. Sikerült az eredeti játékot is túlszárnyalni!
Nagyon ritka az olyan alkalom, amikor egy "koppintás" jobb lesz végeredményben, mint amilyen az ötletadó játék volt. A Subterranean Games csapatának azonban mégis sikerült egy olyan folytatást létrehoznia, amely nem csak felhasználja, hanem továbbgondolja az alapjáték mechanikáit, és még ki is bővíti azt.
Az alkotás esszenciáját az adja, hogy rendkívül könnyen belerázódhatunk a játékba. Kezdésként kapunk egy központi magot, némi pénzt és pár mindenre elszánt munkást, akik az általunk kijelölt temérdek földmennyiséget örömmel bontják le. Ezeket a bontás után kisajátíthatjuk, és később építkezhetünk rá. Az építés mechanikája roppant egyszerű: négyzet alakú területeket kell kijelölnünk bizonyos feladatokra, és ha megfelel a kijelölt terület az épület követelményeinek, akkor máris működőképesek. Például egy 3×3-as területet kijelölve törpemalacólat építhetünk, ami eleségül szolgál majd egységeink számára. Nincsenek nyersanyag-követelmények, az egyetlen fizetőeszköz az arany, amit 1 kockányi egységekre lebontva kell kifizetnünk. A központunk környékén vannak átjárók is, amelyeken keresztül lényeket idézhetünk bázisunkra, ha megfelelő szobákat alakítottunk ki számukra. Minden szobának megvan a saját szerepe és a saját egységtípusa, amit munkásként a bázisunkba csalogat. Például a levéltár megépítésével tudunk feloldani szobatípusokat, főzeteket, varázslatokat, és kultistákat kapunk, akik dolgoznak benne, vagy parancsszóra harcba indulnak. Az egyik kedvencem a kínzókamra, ahol ha elfogott ellenségeinket megkínozzuk, az onnan kiszűrődő sikítozás és jajgatás nyugodtságot és boldogságot ad a bázisunkon lévők számára. Amennyiben a kínzó elég jártas már feladatában, az ellenség akár át is állhat a mi oldalunkra, és velünk harcolhat tovább.
A harcok nem egy klasszikus RTS-hez hasonlítóak, hanem itt inkább a védelem és a nagy szintű egységek felhalmozása a jellemző. Nincs is kielégítőbb látvány a játékban annál, amikor a támadásunk helyszínét jelző zászlót a földbe szúrva megindul hatalmas seregünk, és úthenger módjára tarol le mindent, amit az ellenség bázisán talál. Ehhez azt kell tennünk, hogy barakkokat, arénákat építve harcoltatjuk egységeinket, ezzel tapasztalatot szerezve nagyobb falat lesz majd az ellenség számára. Picit talán passzívnak tűnhet a csaták menete, mert lényegében nem más, mint a mi egységeinket az ellenség csapatára ráküldve várjuk, hogy melyik oldal képviselői halnak meg előbb. Ebbe a játékos is beleszólhat valamilyen szinten: varázslatokat és főzeteket dobálhatunk az ellenfelekre, de csak a saját területünkön belül (kivéve a saját egységeinket erősítő varázslatokat, azok bárhol használhatóak).
Ugyan a játék még csak pár napja került ki a korai hozzáférési státuszból, de azóta is folyamatosan javítják a játékosok által bejelentett hibákat. Van, hogy napi 5-6 javítás is érkezik, ha szükséges. Ez a fajta magatartás számomra nagyon dicséretes. Ez mindenképpen rányomja a bélyegét a játékról kialakított képre. A többjátékos mód még nincs teljesen befejezve, így jelenleg vagy 1-1 ellen, vagy kooperatívan építgethetve játszhatunk. A menüben lévő nagy képek 4 fős multiplayert és co-op játékmódot ígérnek egy survival mód kíséretében. Kezdetleges fázisa ellenére teljesen jól működött 2 játékos esetében.
A War for the Overworldnek sikerült betöltenie a rajongók szívében azt az űrt, amire már oly sokan régóta vártak, és nem próbálja meg letagadni származását. Aki szerette a régi nagy klasszikust, annak feltétlenül ajánlom a játékot, de aki csak most ismerkedik a stílussal, az is kellemes szórakozásra találhat majd, miközben alvilági terveit viszi véghez a saját földalatti bázisában. A jelenlegi hibák javításán folyamatosan dolgoznak, és látványos javulás jelentkezik napról napra. Ezt emiatt nem is szeretném negatívumként említeni, bár sokan szóvá tették ezeket a hibákat, számomra érthetetlen okokból.
Érdemes megemlíteni még, hogy Magyarországon dobozos formában is elérhető a játék a steames változat mellett.
Értékelés: 8,5/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!