Mortal Kombat X – Játékteszt

Látványos összecsapások, ropogó csontok, brutális erejű ütések és kegyetlen kivégzések. Itt az új Mortal Kombat, de vajon hibátlan az a győzelem?

Az először 1992-ben napvilágot látó sorozat napjainkig számos folytatást vonultatott fel, megjelent a mozivásznon és számos más médiumon is, nem beszélve a játéktermi kiadásokról és különböző figurákról, tárgyakról. Megjelenésekor még maguk a fejlesztők sem gondolták, hogy ekkora sikere lehet terméküknek. És mégis, röpke huszonhárom évvel a megjelenés után jön az új rész, amely épp csak annyi újítást tartalmaz, hogy kellőképpen felkavarja az előző részből ránk maradt állóvizet, miközben hű marad a sorozat gyökereihez.

A játék első pillantásra elég furán nyit, még jómagam is meglepődtem rajta. Alig néhány funkció és karakter volt elsőre elérhető, és bár lelkesen vezényeltem magam a story-módhoz, az mind addig elérhetetlen volt számomra, amíg le nem játszottam néhány sima meccset, vagy tutorialszekciót. Első meglepetésemben ráadásul az internet bugyrainak is nekiestem, hogy vajon mi nem működik, de egyértelmű választ nem kaptam erre a jelenségre, ugyanis volt, akinek sima ki-/belépéssel feloldódott a Történet mód, volt aki egy egész órát beleölt a játékba, mire nekieshetett Johnny Cage és a többiek kalandjának, volt akinek pedig az egész tutorialszekciót végig kellett tolnia, mire belekóstolhatott a történetbe.

Jómagam azonban a szerencsésebbek közé tartoztam, és alig tíz perc után már egy QTE-kkel telitűzdelt átvezető animációban figyeltem Sub-Zero, Cage és Scorpion összecsapását. A játékot az Unreal Engine 3 hajtja, ezáltal a látványra kevés panasz lehet. A leglátványosabban természetesen a karakterek vannak kidolgozva, de ami még nagyobb élmény, amikor az összecsapások közben fél szemüket a háttéren tartva rájövünk, mennyi minden is történik ott. Párhuzamos összecsapások, háborgó tenger, lávafolyam, mind-mind olyan egyedi élményt nyújtanak, amit ritkán látni hasonló témájú játékban.

A korábban bemutatott X-Ray vision is visszatért a programba. Egy bizonyos ponton a hátsó két ravaszt lenyomva tartva egy erőteljes ütéssorozatot vihetünk be ellenfelünknek, ami ha talál, akkor brutális mennyiségű sebzést okozhatunk. Ilyenkor a kamera belassul, és hátborzongatóan élethű animációk kíséretében figyelhetjük, ahogy szegény delikvens szervei kiszakadnak a helyükről, s csontjai szilánkosra törnek.

Az összecsapásokat tekintve a harcrendszer is maradt a régi, pár apró újítást leszámítva. Az első, hogy minden karakternél három harcstílust választhatunk, melyek különböző, egyedi képességeket jelentenek a verekedések során. Például ha Sub-Zerót vesszük alapul, akkor az egyik stílus a jégpajzsra, vagy a fagyasztásra koncentrál, míg egy másik segítségével jégfegyvereket használhatunk. Ezenfelül a pályák is interaktívabbak lettek, számos tereptárgyat felhasználhatunk, akár menekülésre, akár támadásra. Lengedezhetünk indákon, de egy elborultabb pillanatban a tömegben tehetetlenül álló idős hölgyet (IGEN, egy idős hölgyet) is hozzávághatjuk riválisunkhoz. 

A Mortal Kombat X-ben több játékmód is helyet kapott: a Story mód mellett visszatér a Towers (ahol egy toronyban kell egyre feljebb és feljebb küzdenünk magunkat), a Test your luck mód (ahol a gép tetszőlegesen osztja ki a képességeket és karaktereket), a szokásos online és offline multiplayer is tiszteletét teszi, és természetesen kaptunk egy átfogó tréninget is, ahol megtanulhatjuk a játék csínját-bínját. (Kezdőknek melegen ajánlott, és a profiknak is megérhet egy-két menetet.)

Külön kiemelném a Faction rendszert is: ennek lényege, hogy az első alkalommal az öt létező frakció közül választunk egyet, és annak a nevében harcolunk. Amennyiben a hétvégi összesítéskor a mi csapatunk nyer, úgy különféle jutalmakat zsákmányolhatunk be. Az öt csoport közül (Special Forces, White Lotus, Black Dragon, Lin Kuel, valamint a Brotherhood of Shadow) mind az öt háborúban áll egymással, itt nem fogunk szövetségeseket találni, hiába tűnnek egyformának a célok.

Összefoglalva az eddigieket: maradéktalanul meg vagyok elégedve a Mortal Kombat X-szel. Kezdő játékosokat a harcrendszer kicsit elriaszthat, itt nem működik a Dead or Alive-nál alkalmazható, nyomom amit látok módszer, itt kőkeményen be kell tanulni a különböző kombinációkat, ha sikeresek szeretnénk lenni. Negatívumként egyetlen dolgot tudnék felhozni, mégpedig a realitás TELJES hiányát. Mielőtt megkövezne valaki, nyilván nem arról beszélek, hogy egy érintéssel jégkockává fagyaszthatom a velem szemben állót, hanem olyan nyilvánvaló dolgokra gondolok, mint amikor kitépjük valakinek a gerincét, majd átszúrjuk a koponyáján, majd mintha mi sem történt volna, folytatjuk, ahol abbahagytuk a verekedést. A játék mellé ezenfelül erősen ajánlott egy társ, ugyanis egyedül hamar unalomba fulladhat a rengeteg verekedés. Egy baráti társaságban azonban hangos üvöltözéseket és remek kikapcsolódást nyújthat. Bár számottevő innováció nem tapasztalható, a Mortal Kombat X az idei év eddigi legjobb verekedős játéka.

Értékelés: 9/10