Evolve – Játékteszt

A Turtle Rock Studios új játéka teljesen új megközelítést ad a multiplayer és az esélyegyenlőség fogalmának. A felállás itt egy a négy ellen. Teszteltük a Left 4 Dead utódját.

Nem kis várakozás, egy alfa- és egy bétateszt, valamint számos bemutató előzte meg az Evolve megjelenését, fokozatosan kiemelve, hogy itt bizony nem két csapat fog egymásnak menni, de még csak nem is négy jó barát fogja túlélni a rá leselkedő szörnyek hadát, hanem egy óriási szörnyeteg és négy vadász fog egymásnak feszülni, többé kevésbé ugyanazokkal az esélyekkel.

A játék alapvetően egy aszimmetrikus felépítésű arena shooter, de ez így talán egy picit leegyszerűsítő megfogalmazás lenne. A nagyjából 15-20 perces meccsek során öt játékos a meglévő tizenkét pálya valamelyikén csap össze. Négy vadász harcol egy szörnyeteg ellen, és ez adja a játékmechanika alapját is, ugyanis a csapatban mozgó négy fő csak együtt ér fel a jelenlévő egyetlen szörnnyel, egyedül esélyük sincsen ellene.

A játék legnépszerűbb módja a HUNT, melynek elején egy kis időbeli előnnyel indulva a szörny feladata, hogy a jelenlévő élővilág képviselőit megritkítva minél gyorsabban minél erősebb legyen, és, csúnya kifejezéssel élve, a harmadik szintre evolválódjon. (Azaz fejlődjön, de szeretjük az idegen szavakat.) A négy vadászunk feladata pedig, hogy, amennyiben lehet, ezt megakadályozza, vagy ha már nem sikerült, akkor még azelőtt iktassa ki a szörnyeteget, mielőtt az lerombolja a pályán található kolónia fő energiaforrását. Ezenfelül további három mód kapott még helyet a programban. A Nest során a pályán elszórva található hat tojás, és a vadászok célja, hogy a megadott időn belül a tojások őrzőivel együtt elpusztítsa azokat, míg a szörny célja, hogy pár atyai pofonnal jobb belátásra bírja a vadászokat, és megvédje a tojásait. A Rescue során sérült kolonistákat kell megkeresnünk és kiszabadítanunk, mielőtt vacsiként kerülnek terítékre, a Defend során pedig egy űrhajó töltőállomását kell megvédenünk egy teljesen kifejlett szörny és pár Goliath minion támadásától.

Mindez persze lehetetlen lenne egy ütőképes csapat nélkül. Négy kaszt közül választhatunk: Assault, Medic, Support és Trapper. Mindegyik kasztnak megvan a maga szerepe, értelemszerűen a sebzések nagy részét az Assault adja, a Medic többnyire gyógyít, míg a Support különböző buffokkal látja el társait. A Trapper feladata pedig a szörnyeteg nyomon követése, és valamilyen módon történő lassítása, megállítása. Szerencsére minden kasztban több különböző karakter található (összesen 12), akiknek bár a négyből egy képességük mindig közös, a többi három mindig más fegyvereket, más lehetőségeket rejt.

A három elérhető szörnyeteg szempontjából ugyanez a helyzet. Minden faj saját képességekkel, saját erősségekkel és gyengeségekkel rendelkezik. A meccs elején választhatunk, mely képességünkre hány skillpontot kapunk, majd minden egyes továbbfejlődés után további hármat oszthatunk szét ugyanezen tulajdonságok között, hozzáidomítva vérszomjas óriásunk saját játékstílusunkhoz.

A meccs alatt azonban a játékosokra – egymáson túl – még az élővilág fenyegető veszélye is lépten-nyomon leselkedik. Nem egyszer azon kaptam magam, hogy a békés kis nyomkövetésemet hirtelen egy, a föld alól előbukkanó szörny zavarta meg, és csak csapattársaim segítségének volt köszönhető, hogy viszonylag épségben kikecmeregtem az álnok ragadózó szájából. (Szó szerint onnan.) Arra is volt példa, hogy egy-egy bátrabb élőlény próbált kekeckedni velem, amikor én voltam a szörny, mondanom sem kell, gyorsan pontot tettem a sok morgás végére.

A vadászok feladatát egyébként saját képességeiken túl segíti, a szörnyét pedig nehezíti a különféle madarak jelenléte is, akik, ha a szörnyeteg megzavarja őket, riadtan rebbenek szerteszét, így távolról kiszúrva is legalább halvány fogalmunk lehet majd róla, hogy a prédánk merre jár. A pályák összességéről egyébiránt elmondható, hogy remekül felépítettek, a különféle állatok egyediek, és remek buffokat képesek adni a játékosoknak (már ha sikerül megölni őket), ráadásul a terep is remek lehetőséget nyújt a fogócskára.

És itt el is érkeztünk a játék egyik legnagyobb problémájához. A rendszer remekül tud működni, ha egy jó csapat összejön, és ilyenkor tökéletes szórakozást nyújt, szinte hiba nélkül. Ugyanakkor nem biztos, hogy mindenkinek van odahaza még négy haverja, akik ugyancsak Evolve-rajongók, így valószínűleg többször fogunk idegenekkel játszani, ami pedig nem ugyanazt a minőséget hozza. Ilyenkor simán átcsaphat és sokszor át is fog menni a játék egyszerű fel-alá rohangálásba, amíg a szörny el nem éri a hármas szintet, és le nem söpri a vadászokat a pályáról. Ugyanis a balansz sem sikerült teljesen tökéletesre, ereje teljében egy kompetens szörny szinte már legyőzhetetlen, és a vadászok esélye arra, hogy győztesen jöjjenek ki egy ilyen helyzetből, meglehetősen kevés.

A másik kritikus pont a karakterek és különféle képességek feloldása. Ezeket a játék a teljesítményünkhöz köti, és ezek teljesítése után lesz csak lehetőségünk arra, hogy új karaktereket próbáljunk ki. Elképzelhető az is, hogy pillanatok alatt sikerül egy jobb meccs alatt összehozni az olyan feladatokat, mint például sebezz 5000-et a szörnyetegbe, vagy támassz fel valakit hétszer, de az is elképzelhető, hogy csupán jó pár meccs alatt fog csak összejönni ez a mennyiség, aminek köszönhetően az új tartalmak feloldása igen hosszú időt vehet igénybe.

A másik problémámat a matchmaking rendszere okozta. A játékot PS4-en teszteltük, és sokszor már számolni is untam a sok hibaüzenetet vagy disconnected feliratot, melyek tengerén jó tíz percig verekedtem át magam, hogy aztán egy órát legalább játszani lehessen. Ezeket remélhetőleg egy patch keretében javítani fogják, de azért a 3,5 gigás 0-day patch után ez nem éppen imponáló. 

Összegezve az eddigieket: az Evolve egy remek multiplayer játék, ha van kivel játszanod. Ha jól működik a mechanika, akkor kiváló szórakozást nyújthat, azonban ha egyedül vágsz neki a kalandoknak, sokszor lehet, frusztráló élményekben lesz részed, de még egy összeszokott csapattal is megeshet, hogy percekig loholnak fejvesztve a szörny után, mindenféle akció nélkül. Mindenesetre egy rendkívül egyedi és friss játékról beszélünk, remek ötletekkel, és biztató lehetőségekkel, így mindenkinek csak ajánlani tudom, a műfaj rajongóinak meg egyenesen kötelező.

Értékelés: 8/10