Bayonetta Wii U – Játékteszt

A Nintendo 500 éves álmából ébresztette fel a legszebb Angyalvadászt, aki tökéletesen teszi is a dolgát, és hihetetlen magasságokba emeli a Wii U-t.

A Bayonetta már 2010-ben tiszteletét tette Xbox 360-ra és PS3-ra, kritikai téren sikert könyvelhetett el, de az eladások tekintetében már nem lett ilyen kiemelkedő, és bár egy ideig rebesgették a folytatást, később lemondtak róla. Az igazi meglepetés akkor érkezett, amikor a Nintendo bejelentette, hogy a Bayonetta megkapja a folytatását Wii U-exkluzív címként. és a ráadás, hogy az első részt is kiadják erre a konzolra.

Történet

Történetünk főszereplője Bayonetta, aki 500 éves álmából ébred, és amnéziában szenved. Azt tudja magáról, hogy egy Umbra Boszorkány, aki angyalokra vadászik. Ők felelősek a kényes egyensúly egyik részéért, de persze a másik oldal sem maradhat ki, a Lumen Bölcsek. A történet fő csapásiránya Bayonetta emlékeinek a visszaszerzése mentén bontakozik ki, szép fokozatosan, az előrehaladással azonos ütemben. Persze a mellékszereplők sem maradnak ki, akik legtöbbje emlékezetesnek számít, és ilyet ritkán lehet mondani egy játéknál. Mindenkinek megvan a maga indítéka arra, hogy miért segíti főhősnőnket vagy éppen miért akadályozza céljának elérésében. Nem is szeretném tovább részletezni ezt a részt, mert elég sok fordulat található a történetben, amit érdemes mindenkinek saját magának megtapasztalni.

Karakterek

Bayonetta mellett három főbb karakter található, akik kihatással vannak a történet folyamára, és érdemes is róluk beszélni.

Bayonetta: Az utolsó Umbra Boszorkányok egyike. Az érdekességük, hogy hatalmuk a hajukból ered, és amikor kivégzünk egy ellenfelet, akkor a haja segítségével idéz meg különböző kínzóeszközöket vagy démonokat. Megfontolt, de szereti az őrült helyzeteket, egy igazán jól kidolgozott főszereplő, akit könnyen megszeret az ember.

Luka: Egy újságíró, aki megszállottan követi Bayonettát, és őt okolja az apja halálért. A legfőbb célja, hogy befejezze apja munkásságát, meg akarja mutatni a világnak, hogy Boszorkányok léteznek, ám persze mindenki őrültként néz rá. A történetben ő játssza a csábító szerepét, aki egyszerűen nem képes a csinos nőknek ellenállni. Bármennyire is gyűlöli Bayonettát, többször is segít majd neki, és vele kapcsolatban is lesz egy komolyabb fordulat a történet végén.

Jeanne: Egy rejtélyes karakter, aki legtöbbször csak nehezíti Bayonetta sorsát, és folyamatosan harcolnunk kell vele, de tökéletes indítéka van, hogy miért is teszi ezt. Nem szeretnék ellőni semmilyen meglepetést, így az ő karakterét nem is szeretném részletezni, de a történet végén az egyik legnagyobb fordulat hozzá tartozik, és megismerjük jobban az indítékait is.

Cereza: Egy kis csöppség, aki folyton sír, és Bayonettára az anyjaként tekint, aki persze ezeket a megnyilvánulásait ki nem állhatja, de mégis sajátjaként védelmezi a kislányt. Mi játékosként is elsőre teherként fogunk rá tekinteti, de egy idő után megszeretjük. Hiába csak egy kislány, fontos szerepe van a történetben, és Bayonetta múltjára és jövőjére is kihat az ő sorsa. 

Játékmenet

Egy klasszikus hack 'n' slashnek tűnhet a játék, és az alapja az is. Meg kell próbálnunk minél több kombót összefűzni, és látványosan megölni az ellenfeleinket. Elsőre könnyűnek tűnhet, pedig nem az, a játék kifejezetten nehéz. Itt nem csak a harcra kell összpontosítanunk, hanem a kitérésekre is, mert ha azt az utolsó pillanatban tesszük meg, aktiválódik a Witch Time, ami egy kis időre lelassítja az időt, és hatalmas sebzéseket vihetünk be. Erősen építkezik erre a játék, így érdemes nagyon gyorsan elsajátítanunk, vagy sűrűn látjuk majd a Game Over feliratot. A másik érdekesség a játékban a Kínzás és a Climax. Az előbbit a kisebb lényeknél lehet előhozni, és minél gyorsabban nyomkodjuk a megfelelő gombot, annál több pontot kapunk, igazán változatos kivégzések társaságában, pl.: guillotine-t idézünk meg, vasszűzet, de sokkal meredekebb dolgok is előfordulhatnak. A Climax a boss harcok végén fog előjönni, és itt vethetjük be Bayonetta démoni erejét: a Pokolból idéz meg egy démont, aki különös kegyetlenséggel végez az ellenféllel. 

Hack 'n' slash-hez hűen a játék néha hajlamos az unfairség határát súrolni, különösen nehézzé válni. Fel lehet róni ezt hibának, de emberfüggő, ki mennyire szokott hozzá az ilyen játékokhoz.

A Wii U-nak hála kétféle irányításra van lehetőségünk: van a klasszikus, kontrolleren alapuló irányítás, de akár a GamePaden lévő kijelző érintésével is végigjátszhatjuk a játékot. Az utóbbi irányítás főleg a casual játékosok miatt került bele, ez egy sokkal könnyebb lehetőség. Leginkább egy okostelefonos játékra fog hasonlítani, megfelelő érintéssel, húzással és ezek kombinációjával haladhatunk előre.

Grafika

Sokszor írtam már egy Wii U-címnél, hogy mennyire is szép, és ez itt sincs másként. Talán az egyik legszebb Nintendo-cím, ami eddig megjelent. Nagyon részletgazdag, a pályák hangulatosak és nagyon változatosak, így erre sem lehet egy rossz szavunk. Akit eddig az rettentett vissza, hogy nem elég tetszetősek a Wii U-címek, ideje lassan más kifogáson gondolkoznia.

Zene és hangok

A játékban felcsendülő zenék tökéletesen illenek az adott helyzethez: kapunk vidámabb, pörgős zenét, de a nagy zenekari művek sem maradhatnak ki. Még játék után is szívesen hallgatni fogjuk a számok némelyikét.  A szinkronhangok is tökéletesen illenek a szereplőkhöz, és a játék hangzása is a helyén van.

Összegzés

A Bayonetta az a cím, ami már nagyon szükséges volt a Wii U-ra. Végre levetheti magáról a családbarát konzol jelzőt, és a nagyok közé emelhetjük, ráadásképen egy tökéletes játékot kaptunk, amibe nem igazán lehet belekötni. A műfaj szerelmeseinek kötelező beruházni rá, akik pedig idegenkednek tőle, azoknak is bátran ajánljuk, mert egy feledhetetlen élménnyel lesznek gazdagabbak.

Értékelés: 9,5/10