Pro Evolution Soccer 2015 – Játékteszt

Sikerül-e idén megszorongatnia a FIFA-t a Pro Evolution Soccer 2015-nek? Vissza tud-e csábítani újra jelentősebb tábort a Konami a játékához, mint sikerült azt évekkel korábban? Meg tudott-e újulni a PES-sorozat?

Azon játékosok számára, akik a PES szériával csak most ismerkednek meg, nem árt tisztázni egy alapvető tényezőt, bár valószínűleg tesztünk olvasói között ők vannak kevesebben. Sajnos a PES egyik, ha nem a legnagyobb hátránya, hogy nagyon kevés valódi, licenszelt csapattal rendelkezik a játék, és ennek hiánya, valljuk be őszintén, eléggé rányomja a bélyegét a játékmenetre, bármilyen grafikai engine és megvalósítás dübörög is a játék alatt. A hiányzó bajnokságok (pl. angol), többségében fiktív csapatnevek, logók, címerek, mezek, pont a játék savát-borsát veszik el, a rajongásig szeretett klubban szereplés, a legkedvesebb játékosaival azonosulás élménye itt sajnos kimarad. Van ugyan hivatalos Bajnokok Ligája licenc, és az ezzel járó egyébként valódi BL-hangulat, de a jól ismert nevek, kedvelt – vagy épp ősellenségként gyűlölt – nagy csapatok hiányában, az érzés itt sem lehet maradéktalanul teljes.

Megújult, letisztult és átlátható menürendszer, nagyon jó zenék, ez fogad minket a PES 2015 elindítása után. Van hangulata az új menünek, bár kicsit a FIFA-ra „hajaz”, ami szerintem nem is feltétlenül baj. Egyrészt ami jó, azt nem szégyen átvenni, és ráadásul vittek annyi egyediséget a felületbe, hogy az nem kelti egyszerű koppintás érzését. Egyébként is, a menü egyfajta előszobája a játéknak, aminek részben célja, hogy áttekinthető képet adjon a játék lehetőségeiről, és kedvet csináljon nekünk ahhoz, hogy minél hamarabb belevessük magunkat a játékba. Nálam ezt a célját elérte, itt az első jó pont a Konaminak.

A második jó pont, hogy több, egészen jól sikerült újdonság is van a játékban. A megszokott Master Leauge, és manager (coach) mód mellett megjelent Live Updates funkció az angol, spanyol, olasz, francia és brazil bajnokságokban szerepelő csapat és játékos információkat frissíti. A november 20-án induló szolgáltatás élesítése után minden csütörtökön érkeznek Live Updates-ek, és ennek köszönhetően frissül a játék, hogy az érintett csapatok és játékosok minél jobban tükrözzék az igazi életben mutatott aktuális formákat. A nem licenszelt klubnevek, címerek, mezek nem változnak ettől a folyamatos frissítéstől, de így is hozzátesz a játékélményhez. Logikus lépés volt a Komanitól, hogy frissítések a FIFA-ban is bevált, népszerű és hasznos funkcióját a PES-ben is megalkották.

Szintén a PES 2015-ben debütál a myClub mód, amiben a szárnyaink alá vehetünk egy tetszőlegesen kiválasztott, saját csapatot. Lehetőségünk van menedzsereket, edzőket és játékosokat vásárolni, a játékban összegyűjtött pontjaink felhasználásával, de akár pénzért is a PS Store-on vagy játékon belüli mikrotranzakciókkal. 

A Role Control egy egészen új és valóban egyedinek mondható játékmód, ami biztosan sokak fantáziáját fogja beindítani, mert maga az ötlet és a megvalósítás is remek! Baráti társasággal együtt játszva, igazi ’futballmeccses-örjöngős-szurkolós’ estébe csaphatnak át a magyarul szerepkör szerinti irányítású játékmóddal töltött órák. Legfeljebb négy – Xbox 360 platformon teszteltük – játékos vehet részt egyszerre 2v2 vagy 3v1 felállásban. Háromnál többen nem lehetnek egy csapatban, és mindenkinek ki kell választani egy bizonyos szekciót a csapatfelállásból (védelem, középpálya, támadósor), a meccs folyamán pedig csak a hozzá tartozó posztokon játszó focistákat irányíthatja.

Amikor három játékos játszik egy csapatban, egyik a hátvédsort, másik a középpályásokat és harmadik barátjuk a támadókat terelgeti. Hárman együttműködve játszhatnak a gép, vagy egy negyedik vállalkozó ellen, aki ilyen esetben egyedül irányítja egész csapatát. 2v2 felosztásban, a csapaton belül az egyik játékos a csatárokat és a támadó középpályásokat, a másik a védekező középpályásokat és a hátvédsort igazgatja. A megkerülhetetlenül megosztott felelősségnek óriási hatása van a játékélményre. Nagy közös ünneplések és jó kis parázs viták, igazi meccshangulat alakulhat ki, ha valaki igazán trükkösen vagy épp nem megfelelően irányítja a rá bízott területet. Az egy szekcióhoz tartozó játékosok egységes színnel vannak jelölve, a 'káoszt' elkerülendő.

Sajnos a PES 2015-nek kiosztható jó pontok és dicséretek kezdenek elfogyni, amikor a játék látványvilága és mechanikája kerül sorra az elemzésben. A játékosok mozgása, a játék fizikája alapvetően élethűnek nevezhető, jól eltalálták a Konami fejlesztői, de néha épp ez az élethűség megy a játszhatóság rovására. Sok esetben pont az életszerű fizika akadályozza meg a játékost magában a játékban, okoz bosszantó hibákat, veszi el a játékélményt. Ennek betetőzése, hogy a reális fizika csak addig terjed, ameddig nem próbálunk kapura lőni, mert kis túlzással ezzel gyakorlatilag a támadó térfél bármelyik pontjáról érdemes megpróbálkozni (védő térfélről nem próbáltam, lehet, érdemes lenne), kis gyakorlással sikerülni fog. Ez a számomra egy átválthatatlan arcade játékmód, ami annak fényében még frusztrálóbb, hogy a „sima” mozgásnál szimulátorosan precíz a játék. Nyílván minden hibával együtt lehet élni, meg lehet szokni, de ezzel az „aprósággal”, a játék legfontosabb részét rontották el, a játszhatóságot.

Ráadásul a grafikai megvalósítás sem tetszik. Nagyon nem tetszik. Látványvilágában visszalépett a PES, pedig nem is olyan régen volt, amikor az adott év összehasonlító tesztjeiben a PES javára mutatkozott jelentős minőségi különbség. A grafika kritikája elsősorban a játékosok arcát illeti, ami rajongók esetében fontos értékmérője a játéknak.

Sok karakter úgy néz ki, mintha az elkészült képre ráküldték volna azt a mostanság népszerű mobilalkalmazást, amely a kinézetet egy kattintásra nyugdíjas korúvá öregíti. Többen megnéztük, és hasonló véleménnyel vagyunk a focisták megjelenését illetően, és erősen reméljük, ez még patch-csel orvosolható. Mert ha ez a végleges, akkor tényleg baj van.

Évek óta játszom a két legnépszerűbb focis játékkal, és volt idő, amikor azt gondoltam a PES képes lehet a FIFA-t letaszítani a trónról, de valahogy soha nem tudták Konamiék eldönteni, vagy talán felvállalni, mi az igazi céljuk. Egy reális, realisztikus fociszimulátor, vagy egy arcade jellegű, könnyed szórakozást ígérő focis játék, vagy ennek egy egészséges elegye?

Az újítások nagyban javítják az összképet, látszik, hogy komolyan dolgoznak a játék fejlesztésén a japánok. A fizika, a grafika azonban az idei PES-nek nem lett az erőssége, pedig ez ennek a játéknak a lelke, és ha lélek nincs rendben, a többi csak púder.
Ráadásul a púder nem takarja a licencproblémákat sem, és ha még ezt is hozzáveszem az értékelésbe, nálam az idei 'El Classcio'-n a PES beleszaladt egy nagyobb vereségbe a FIFA-tól.  Persze az élet, és legfőképp a futball attól (is) szép, hogy mindenki másképp látja, mást szeret, és ha innen közelítem meg a játékot, biztos sok embernek fog az idei PES is önfeledt perceket okozni.

Értékelés: 7/10