PS4 egy telefonban – Z3 compact Remote Play – Hardverteszt

Akkorát azért még nem lódult a fejlődés üteme, hogy az alig egy éves konzol zsebre vágható méretben is elkészülhessen. Viszont annak már nincs akadálya, hogy kedvenc játékainkat a konzoltól távol, telefonunkon is élvezhessük.

Viszonylag csendesen, világra szóló launch party helyett csupán egy közleményt kiadva, a Sony 2014 október 28-án az Xperia Z3 család készülékien elérhetővé tette a PS4 remote play használatát. Az eddig csak PS Vita konzollal elérhető szolgáltatás lehetővé teszi, hogy az asztali konzolhoz párosított hordozható eszközön „átvegyük” a PS4 képernyőjét, és kezelőszerveit használva irányíthassuk is a játékot.

A lépés, hogy mobil termékvonalának csúcskészülékeivel is lehetővé teszi a PS4 távoli használatát, logikus volt a Sony-tól, hiszen top mobiljaikban és tableteikben a hordozható konzollal (bár nem azonos, de) teljesítményében összemérhető, sőt több erőforrást biztosító hardware dolgozik. Marketing szempontjából pedig oda-vissza működik a dolog. Az Xperia Z3 (és egy eljövendő firmware-frissítés után majd a Z2) készülékcsalád valamely tagjának tulajdonosai számára még vonzóbbá teszik a PS4-et, a távoli játék további beruházás nélküli lehetőségével. A PS4 elkötelezett játékosai számára pedig rögvest másként fest az Xperia Z3 készülékeinek árcédulája, mert nem csak kényelmesebb, de jóval olcsóbb is, ha nem kell egy Vitát is beszerezni és magukkal cipelni azért, hogy távolról játszhassák kedvenc játékukat. Különféle fórumokon persze már megjelentek a kisebb, de inkább nagyobb hozzáértéssel más készülékeket is remote-play képessé tevő megoldási lehetőségek leírásai és a hozzá szükséges kiegészítő állományok, de a magam részéről nem bíznék abban, hogy ezek a módszerek hosszú távon működőképesek maradnak. A konzolhoz licenc nélkül gyártott kiegészítőket hatékony módszerekkel kizáró Sony ezeket a megoldásokat is rendszeresen kizárja majd a PS4 rendszerfrissítésein keresztül.

Függetlenül attól, hogy a játékosok kényelmének és a céges érdek szempontjából egyaránt pozitív az elképzelés, valójában csak akkor ér valamit, ha nem veszít túl sokat minőségéből, nem lesz jelentősen kevesebb a távolról játszott játék nyújtotta élmény. Akik használják, vagy legalább már próbálták PS Vitán a PS4 Remote Play szolgáltatást, tudják, hogy ugyanabban a helyi hálózatban (magyarul, ha az otthoni routerre kapcsolódik mindkét konzol) a PS4 távirányítása csak a legkiélezettebb reflexeket kívánó pillanatokban jelent érezhető, de nem leküzdhetetlen hátrányt. Fizikailag is távolról, más hálózathoz kapcsolódva viszont sok múlik a kapcsolat sebességén, erősen leterhelt nyilvános wifi-re akaszkodva néha maga a szolgáltatás is kijelenti, hogy nem hozható létre stabil kapcsolat. Sokan vannak, akik egy kevéssé forgalmas gyorséttermi ingyen wifi-n keresztül kapcsolódva is élvezhető játékról számoltak be, ugyanakkor vannak bőven panaszok az eltérő szolgáltatók otthoni internetcsomagjaiból létre sem hozható vagy állandó problémákkal küzdő Remote Play-kapcsolatra. A telefonok esetében még hatványozottabban jut szerephez a mobilinternet-elérés is, ami PS Vita esetében csak a 3G-képes modelleknél kerülhet szóba. Ennek használhatósága pedig csak azon múlik, hogy a szolgáltató az adott helyen milyen lefedettséget biztosít, és az adott pillanatban mennyien és mire használják a cellában az internetelérést. Arról már nem is beszélve, hogy mennyi adatátvitel fér az előfizetői csomagba, mert azt gondolom mondanom sem kell, hogy túllépés miatti korlátozással kevés a távoli játékhoz a mobilnet.

A kipróbálásra kapott Xperia Z3 Compacttal nem kezdtünk országjárásba, mert nem a hálózatok közötti kapcsolat tesztelése volt a célunk, hiszen abban semmi, de legalább is a készüléken alig-alig múló különbség van PS Vita és telefon között. Az viszont már jóval érdekesebb, hogy milyen minőségben és mennyire kényelmesen játszható egy konzolra tervezett játék egy telefonon. Ami éppen a Z3 család méretében (teljesítményében azonban egyáltalán nem) legkisebb darabja. A 2 GB RAM-al megtámogatott négymagos, 2,5 GHz-es processzorral és Adreno 330 grafikai gyorsítóval felszerelt telefon 720 x 1208 (játékhoz persze fektetve fogjuk használni) képpontos kijelzőjének képátlója 4,6 hüvelyk. Ez utóbbi, ami talán a leginkább eltér a hordozható konzol jellemzőitől, a Z3 Compact nagyjából egy centivel kisebb kijelzőjének pixelsűrűsége jóval nagyobb a PS Vita 5”-os képátló mellett 960 x 544 képpontos felbontást nyújtó megjelenítőjénél. Darabszámra így sincsenek meg a teljes HD felbontás pixelei, de mivel a képet az átvitel elfogadható sebességre gyorsítása miatt amúgy is tömöríteni kell a PS4-en, a lejjebb konvertálás tiszta nyereség, a szükséges sávszélesség szempontjából. A játékos szemének pontjából nézve pedig nem igazán látható az a veszteség, mert a nappaliban álló, 9-10-szer nagyobb képernyőn látható apró részletek megléte vagy hiánya nem észrevehető a mobil kijelzőjén, annak ellenére, hogy utóbbit jóval közelebbről nézzük. Igaz, hogy egy FPS multiplayer meccsnél ezt azt jelenti, hogy a mobilon, távolról csatlakozott játékosok csak közelebbről tudják észrevennie a meglapuló, lassan mozduló ellenfeleket. Az FPS multi egyébként is azon játékmódok egyike, amiben az odautazó képpel és a konzolhoz visszaküldött vezérléssel mindenképpen együttjáró egy-két tizedmásodperces késleltetés miatt, az emberi ellenfelek reflexeivel szemben már érezhetővé váló hátrányból vehetik fel a versenyt a Remote Play-t használó játékosok.

Ugyanakkor a játékélmény szempontjából a látvánnyal nagyjából azonos fontosságú a kezelhetőség, illetve kezelőszervek tekintetében a PS Vita áll sokkal jobban, mint a csupán négy (a készülékház hosszanti élén található) fizikai gombbal felszerelt mobiltelefon. Pusztán a mobiltelefont használva a képernyőn fixen megjelenített gombokkal, valamint az érintésre „megjelenő” analóg karokkal irányítható a játék. A megoldás egy mobiljátékokhoz szokott játékos számára minden bizonnyal kézre álló, de legalább is hamar megszokható, a PlayStation irányítójához szokott kezeknek azonban nagyon furcsa az elmozdítható alkatrészek hiánya. Még szerencse, hogy a Remote Play alkalmazáshoz a lehető legegyszerűbben – a PS és a SHARE gomb egyidejű lenyomásával – párosítható a DS4 irányító. A konzol controllerét használva már csak azt lehet felróni a mobilon elérhető Remote Play megoldásnak, hogy az irányítót két kézzel megragadva már nincs mivel tartani a készüléket. Erre a problémára azonban készen áll a megoldás, egy a DS4-re pattintható telefontartó, ami remélhetőleg hamarosan a mobiltelefon-tartozékokra szakosodott vagy konzolboltok kínálatában is elérhetővé válik. Ezekután a PS Vita egyetlen, de játékos szemmel nézve korántsem elhanyagolható előnye az marad, hogy önmagában is valódi konzol, és a hozzá kiadott játékok elsöprő többsége egészen más elvárások kielégítésére készült, mint az Android operációs rendszert használó telefonokra letölthető választék kilencven százalékát kitevő, első sorban gyors és könnyed szórakoztatásra készült játékok.