A Civilization-sorozat újabb üdvöskéje most némileg szakít a megszokott felépítésével, és nem az emberiség fejlődését játszhatjuk végig, hanem a Földet elhagyó új telepesekként kezdünk új életet az űrben.
Egy rossz hírrel kell indítanom a történet felvezetését: a játék végén nem fog mindenkit atombombákkal megtámadni Gandhi. A viccet félretéve: a történet ott kezdődik, ahol az ötödik rész fejlődése véget ér. Kikerülünk az űrbe, és a bolygókat kell benépesítenünk. Erre három affinitás áll rendelkezésünkre, ami mind más filozófiát (játékstílust) képvisel. Élhetünk harmóniában az idegen környezettel, és kutathatjuk az ökológiát; „korszerűsíthetjük” az emberi fajt robotika és nanotechnológiák alkalmazásával; ellenezhetjük mindezt, és a dicső emberi faj és pszichológia szellemében szállhatunk szembe az idegen ökológiával és minden más társadalommal, akik felhasználják az új kultúra fejlesztéseit. Ez a három affinitás nagyon jól elkülöníthető, mert nem csak a játékmenetet változtatja meg, ha a bizonyos ágak felé haladunk, hanem egységeinken és épületeinken is látható jeleik lesznek.
Az egységek fejlesztése is újdonságokat tartalmaz számunkra. Nemcsak a csaták során szerzett tapasztalati pontok kiosztása által választhatunk néhány képesség erősítése közül, hanem egy komplett egységfejlődési ágon alakíthatjuk a játékstílusunknak megfelelően őket. Példaként vegyük a legelső katonai egységet, a Soldiert. Fejlődése során Marine, Brawler, Sentinel, Disciple, Marauder, Centurion és Apostle egységekké lehet alakítani. Ezeken a típusokon belül még minden szinten két perk közül választhatunk, ami még további személyre szabást tesz lehetővé. Ez szerintem a leggyakorlottabb játékost is nehéz döntés elé állítja az első pár meccs során, de ahogy azt már megszokhattuk, a Civilopedia most is elérhető a játékon belül. Így minden információt egy helyről megkaphatunk, és ha nem kapcsoljuk ki, különféle segédek próbálnak minket a helyes útra terelni.
Az alienek megjelenése a játékban egy érdekes fordulatot hoz. Eddig a barbárokkal küzdhettünk, akik lassacskán ugyan, de olyan katonákká fejlődnek az idők során, mint a mi saját egységeink. Ezzel szemben a földönkívüli életformák már az érkezésünkkor egy elég nagy veszélyforrást jelentenek (főleg akkor, amikor legelőször találkozunk a játékkal), mert ők már egy elég civilizált létforma, és „ostromgépeik” és hajóik is vannak már a kezdetben. Ezt a fenyegetést kétféle módon kezelhetjük: vagy megtanulunk velük együtt élni, és beépítjük az egységeiket a sajátjaink közé, vagy kiírtjuk az összest. Szövetségekre is léphetünk más népekkel, akik azonos nézeteket vallanak velünk, de a többi néppel nem lesz felhőtlen a kapcsolatunk.
Új dolognak számít még például a Miasma is. Ez annyit tesz, hogy ameddig ki nem kutatjuk, hogyan kell védekezni ellene, minden azon a területen álló egységünk sebződni fog a körök végén. Ez szintén új fordulatot ad a játék korai fázisának alakulásában, amit nagyon jó dolognak tartok, mert megakadályozza az úgynevezett „rush” taktikák használatát.
Átalakult a kereskedelem rendszere is. Amint egy kereskedelmi egységet hozunk létre, kilistázza számunkra, hogy melyik településtől mit kaphatunk és minek az árán. Ezeket az egységeket megtámadhatják más nemzetek, de még az alienek is, ami komoly problémákat képes okozni akkor, ha nagy területeket utazik az áru. Ez nagyon sok taktikai opciót nyújt a háborúk megszervezése és kivitelezése terén.
Ha nem csak véletlenszerűen kiválasztott opciókkal szeretnénk meccset kezdeni, akkor szintén új beállítási lehetőségekkel szembesülünk. Miután hosszas gondolkodás után eldöntöttük, melyik nemzettel akarunk játszani, kiválaszthatjuk, milyen űrhajóval, milyen gyarmatosítókkal és milyen képzettséggel rendelkezzünk, amivel az egyes nemzetek némileg kiegyenlítetlen passzívjait ellensúlyozhatjuk.
Végül meg kell említenem, hogy a modok támogatása most sem maradt el. A Workshop-integrációnak köszönhetően könnyen telepíthetjük és frissíthetjük őket.
Nagyon üdítő változáson esett át a sorozat, ami lehet, hogy nem mindenkinek lesz könnyen megemészthető, de ha kicsit bemelegedünk, nagyon hangulatos meccseket játszhatunk az űrbéli kolóniánkkal. A Beyond Earth méltó folytatása a Civilization-sorozatnak, és nem lennék meglepve, ha nemsokára Game of the Year címre újra jelölnék a sorozatot.
Értékelés: 10/10
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!
A Knights Within egy ígéretes roguelite játék, mely remek játékokból merít ötleteket, és azokat jól…
Az Oxide games műhelyéből érkezett egy 4X játék, ahol a győzelemnek nem feltétele az, hogy…
Az ATLUS 35 évnyi tapasztalattal, a Persona és Shin Megami Tensei sorozatokból merítve és rengeteg…