Valami félrecsúszott, az emberiség túl sokra vágyott, és megnyomta azt a bizonyos gombot, ami elhozta az Apokalipszist. Túlélők mindig lesznek, de egy bizonyos részükkel jobb nem találkozni.
Az Afterfall: Reconquest már megélt egy előző részt, ami kritikailag és anyagilag sem lett sikertörténet, pedig az alapok érdekesek voltak, és a történet is jól indult, most viszont itt a folytatás, ami teljesen új alapokra helyez mindent.
Történetünk egy szokásos, posztapokaliptikus felvezetéssel indul. Az emberiség majdnem kipusztítja saját magát, de természetesen túlélők is lesznek, akiknek egy részük normális marad és közösségekben élnek, viszont megjelennek a banditák, és a mutánsok sem maradhatnak ki a sorból. Főszereplőnk egy úgynevezett Kaszás, aki különleges felszereléseknek van a birtokában, és mindenféle munkát elvállal. Első küldetésünk egy táborba vezet, ahol túlélők után kell kutatni, és itt megbíznak minket azzal, hogy ha tudunk, fogjunk el egy mutánst élve.
Ha már említettem főszereplőnk különleges képességeit, akkor nézzük is meg, mik azok. Az első egy kézre szerelt shotgun, ami tölthető, hogy nagyobbat lőjön, és nem fogyaszt a lőszerünkből, ami életmentő is lehet. A második egy pajzs, és bizonyos ideig minden sebzéstől megvéd minket, de gyorsan lemerül, ha sok támadónk van, ám még így is nagyobb esélyt kapunk a túlélésre. A harmadik egy fecskendő, amivel a holttestekből tudunk életerőt nyerni, illetve csak ez az egy lehetőségünk erre, mert élettöltők nincsenek. Fegyverek tekintetében egy pisztolyunk van, amiből gyorsan fogy a lőszer, ha nem figyelünk, és így a játékban kihívásból is akad majd bőven.
Mint a legtöbb alfaverziós cím, ez sem tökéletes. Kettő fő hibája van. Az első, hogy nincsenek beállítások, és hiába van baráti gépigénye, néha képes beszaggatni. A másik a lámpa hiánya. A külső helyszínek ugyanis nagyon sötétek, és így csak a hallásunkra hagyatkozhatunk, de ezeket a hibákat remélhetőleg a jövőben javítják.
Látvány tekintetében nem emelkedik ki a mezőnyből, viszont nem is kell szégyenkeznie. Egy remek atmoszférával rendelkező világot kapunk, amit leginkább a Metro-játékokhoz lehet hasonlítani. Ködös minden, roncsok hevernek szerteszét, és az, ahogy a természet visszafoglalta birodalmát, egyszerűen nem mondhatunk rá semmi rosszat, a fejlesztők nagyon szép munkát végeztek. Hangok tekintetében sem lehet panaszunk, főleg hogy sötét a játék, és néha csak a hallásunk alapján tudjuk, honnan számíthatunk ellenségre.
Jól indul az Afterfall Reconquest története, és bár még csak az első résznél tartunk, de a hangulatot kellően megalapozták. Itt-ott még érződnek a hibák, de mivel csak egy alfaverzióról van szó, így ezt megbocsáthatjuk neki. Elsősorban azoknak tudom javasolni, akik szeretik a posztapokaliptikus játékokat. Nincs más dolgunk, mint várni a következő részeket és reménykedni, hogy a fejlesztők tudják tartani ezt a szintet.
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!