The Elder Scrolls Online – Játékteszt

A The Elder Scrolls Online egy óriási méretű kezdeményezésnek számít, amivel szemben gigantikus elvárásokat is támasztottak a játékosok. Cikkünkből kiderül, vajon sikerült-e Bethesdának megfelelnie ezeknek…

A The Elder Scrolls világa elég régre tekint vissza, hiszen az első rész tervezését még 1992-ben kezdték meg. Az elsődleges műfajként az akció-kaland-szerepjáték hármasát jelölték meg, ennek köszönhetően mind az első alkotás, mind a későbbi folytatások elég nagy hangsúlyt fektettek a háttértörténetre és a játékbeli világ minél részletesebb ábrázolására. Természetesen a sorozat életében voltak hullámvölgyek, ahogy azt például az 1997-es The Elder Scrolls Legends: Battlespire vagy The Elder Scrolls Adventures: Redguard jól példázzák is, ám a legtöbben inkább a 2000-es években készült Oblivionra és Skyrimra emlékezhetnek. Az MMORPG ötlete hivatalosan 2012 májusában lett bejelentve, és közel 2 évet kellett arra várni, hogy végre fel is telepíthessük a játék kliensét a számítógépünkre. (Érdekesség, hogy egy online epizód ötlete már 2007-ben is felröppent pletykaként…)

Időközben számos vihar is övezte a játék fejlesztését, elsősorban a manapság már kevésbé népszerű előfizetéses modell miatt, illetve ennek konzolos megvalósítása okán. És ígéretet ugyan kaptak a játékosok arra, hogy nem kell majd egyszerre két előfizetéssel is rendelkezniük (Xbox Live Gold vagy PS Plus + TESO), egyelőre még sokat kell várnunk arra, hogy kideríthessük, igazat mondanak-e a fejlesztők, hiszen éppen most tolták el a PS4- és Xbox One-verzió megjelenését hat hónappal, mivel a készítők elháríthatatlan akadályokba ütköztek. Így a mostani tervezett megjelenés 2014 karácsonya lett.

De nézzük akkor a PC-s verziót, amit most már majdnem másfél hónapja nyüstölhetünk. Elsőként a letöltésnél fogunk dobni egy hátast, hiszen 22 GB csak a kezdeti letöltés, aztán jönnek a patchek szépen sorban, minél később csatlakozunk a játékhoz, annál több és több jut belőle. Természetesen a tesztelés kezdetén ezek sűrűsége is elég gyakori volt, hiszen még a megjelenés előtt kezdtünk bele a kalandokba, például egyből jött egy 700 MB-os szeretetcsomag. Ezek a dolgok a későbbi időszakban minden MMO-nál lecsengenek, de azoknak komoly bosszúságot okozhatnak, akik már a korai hozzáférésre beneveztek. A kliens több gépen is csak rendszergazdai módban indítható el a frissítések telepítése érdekében, ez esetenként szintén fennakadásokat okozhat a játékosok körében. Végül pedig meg kell birkóznunk azzal a tudattal, hogy a regisztrációval együtt egy előfizetési csomagot is ki kell választanunk, még akkor is, ha a játékhoz ingyenes játékidőt is kaptunk, azaz bankkártyaadatainkat minden esetben meg kell adnunk a játék kezdése előtt.

Igazából itt ütközik ki az előfizetéses megoldás összes negatívuma, hiszen ez a lépés a F2P-játékokhoz szokott játékosok körében igencsak népszerűtlen lehet. Ennek ellenére a készítők a franchise ismerőire alapozták számításaikat, és úgy gondolták, ez őket nem fogja megakadályozni abban, hogy belevessék magukat a kalandokba. Hogy kinek is volt igaza, az majd idővel kiderül (főleg, ha végre a konzolos verziót is a kezünkbe vehetjük), de egyelőre elég vegyes a TESO fogadtatása, hiszen a főbb magazinok nem nagyon látták meg benne a potenciált, és a játékosok is folyamatosan panaszkodnak a hibákra (első körben több ezer játékost ki is tiltottak, akik egy korai hibát óriási játékbeli vagyon megszerzésére használtak fel), de számos olyan előfizetője is van, akik egekig magasztalják a harci rendszert és a történetet, és örülnek, hogy végre nem egy WoW-klónt tarthatnak a kezükben. Mint minden MMO esetében, legalább fél vagy egy évre lesz szükség, hogy tisztán láthassunk a terepen.

De hogy mit is nyújt a TESO? Minden olyasmit, amit a The Elder Scrolls univerzumától a rajongók elvárnak. Például részletgazdag világot, szabadon bejárható terepet, aprólékosan szabályozható karakterkinézetet, jópofa NPC-ket, érdekes küldetéseket, részletekig menően kidolgozott történeti elemeket, változatos és érdekfeszítő dialógusokat. Pont azokra az elemekre helyezték a hangsúlyt a készítők, amik problémásnak számítottak a nagy előd, azaz a WoW esetében. Itt nem a farmoláson lesz a hangsúly, hanem ennél sokkal értelmesebb küldetésekre számíthatunk, ám már a játék elején rengeteg időnk megy majd el a szintezés során az egyes küldetéshelyszínek közötti gyaloglással, amit tetéz, hogy a gyorsított utazás pénzbe kerül, így ezt alsóbb szinteken még nem engedhetjük meg magunknak. Így persze sokkal több időt töltünk majd a táj felfedezésével és a történet részletesebb megismerésével, de kissé fájó pont, hogy kalandjaink elején feltűnően sok időt visz el majd az, hogy A pontból B-be eljussunk.

A karakterfejlesztéshez kidolgozott rendszer sokkal egyszerűbb, mint az elődök (Oblivion, Skyrim) esetén, és egyben teljesen át is látható. A szintlépések során tehát nem kell táblázatokat és folyamatábrákat bogarásznunk ahhoz, hogy a legjobb builddel álljunk elő. Ugyanígy az általunk felvehető és teljesíthető küldetéseket is könnyen kiválaszthatjuk, ugyanis ezeknél fel van tüntetve az elvárt szint, és ennek megfelelően magunk dönthetjük el, hogy vagyunk-e már elég nagyok azok bevállalásához. A használt képességeink viszont szintlépések nélkül is fejlődnek, így sosem érezhetjük majd azt, hogy megrekedtünk a játék közben. A korábbi epizódokhoz képest nagy változás, hogy hat varázslatot és képességet lehet shortcutként elérhetővé tenni, és minimálisra csökkenthető a menü megnyitásának gyakorisága. A harc nem sokat változott, de ha lehet, még jobban kézreáll a működése, hiszen mi magunk szabhatjuk meg a támadás, védekezés, gyógyítás, blokkolás, varázslás sorrendjét, a használata pedig pillanatok alatt elsajátítható, és minden kézreáll. Az egyes mutatók (életerő, stamina, magicka) csak harc közben jelennek meg, és harcon kívül pedig pillanatok alatt visszatöltődnek, így kevesebb főzettel is elboldogulunk majd a kalandjaink során. Persze, ennek következtében kisebb hangsúly került a főzetekre és a gyógyító varázslatokra.

A TESO egyáltalán nem a sietős emberek játéka, ugyanis a sztori mérhetetlenül lassan bontakozik ki, elég sok idő elmegy majd a szintlépéssel, és még akkor is órákban mérhető az egyes zónák közötti előrehaladás, ha szinte semmilyen szöveget nem olvasunk el, hanem csak rögtön elfogadjuk a küldetéseket, és belecsapunk a lecsóba. És akkor a kalandok közben fellelhető könyvekről, feljegyzésekről, NPC-kről és egyéb szöveges tartalomról még nem is beszéltem! A részletesen kidolgozott világnak köszönhetően bőven akad felfedezni való a játékban akkor is, ha csak egyedül vágunk neki a kalandoknak. A fejlesztők egyik ígérete az volt, hogy ez lesz az az MMO, amit csapat nélkül is élvezni fogunk. Ez rendben is van, csak akkor miért fizetünk egy előfizetési díjat azért, hogy másokkal együtt játszhassunk? Alacsony szinten ez a hatás eléggé visszaüt, ugyanis senki sem akar majd csapatba verődve játszani velünk, hiszen minden kaland egyedül is teljesíthető… (A PvP pedig csak a 10. szinttől kezdve válik elérhetővé.)

Ha pedig komolyabb harcokba bocsátkozunk, akkor sem feltétlenül szükséges, hogy csapatba rendeződjünk, ugyanis a küldetések teljesítésénél maximális az összhang a játékosok között, és mindig találhatunk segítőkész kalandorokat, akik mindenféle egyeztetés vagy csapat alakítása nélkül is besegítenek egy-egy ellenfél legyőzésébe. De ha már egyedül kalandozunk, elszórakoztathatjuk magunkat a craftrendszerrel, ugyanis számos dolgot magunknak is el tudunk készíteni. Így a főzeteket, ételeket, ruhákat, páncélt stb. Ehhez is egy elég egyszerű, jól átlátható keretrendszert biztosítottak a készítők.

A játék grafikája egyszerűen lehengerlő, és ezen a téren biztosan megállja a helyét a sorban, valamint eleget tesz a játékosok minden elvárásának. Ezért cserébe persze elég nagy a gépigénye is, és ezt egy huszárvágással majd csak a konzolos verzió megjelenésekor lehet átvágni. Viszont ha rendelkezünk elegendő számítási kapacitással, arra eszmélünk majd, hogy egyes helyszíneken meg-megállunk a panorámában gyönyörködni, és bizton magával ragad majd a különböző tájak és eldugott kis zugok varázsa. Hasonlóan igényes kidolgozás jellemzi a játék zenéjét és az egyes karakterek szinkronhangjait is, így az maximálisan kijelenthető a Bethesda részéről, hogy minden olyan tényezőre odafigyeltek, ami egy kaland-/szerepjáték esetén sarkalatos pontnak számít.

A TESO szavatosságát és létjogosultságát illetően több tényezőt is figyelembe kell vennünk a verdikt megfogalmazásakor. Az első és legfontosabb az, hogy mennyire sikerül megtalálniuk a játékosbázist, hiszen a mostani paraméterek elsődlegesen azoknak kedveznek, akik már eddig is a The Elder Scrolls bűvkörében éltek. Másrészt kérdés, hogy akik hozzászoktak a gyorsabb, kevésbé a történetre épülő játékmenethez, képesek lesznek-e alkalmazkodni a lassabb előrehaladáshoz, amiért cserébe érdekfeszítő történetmesélésben és lenyűgöző helyszínekben lehet részük. A harmadik, és egyben legfontosabb, hogy a Bethesda képes lesz-e elegendő új és minőségi tartalommal szolgálni minden fizetős játékosa számára, hiszen az előfizetéses modell révén igencsak nagy elvárásokkal kell majd szembesülniük, és ha ezeknek nem tudnak megfelelni, pillanatok alatt apadni kezd majd a játékosbázis.

A mi véleményünk szerint a TESO elsődlegesen a műfaj kedvelőinek, a történetmesélés szerelmeseinek és azoknak készült, akik képesek váltani a korábban népszerű, a WoW nyomdokaiban lépdelő, akcióorientált online játékokról egy olyan kaland kedvéért, amelybe maximálisan bele tudják élni magukat. Mivel ez azért elég nagy mértékben leszűkíti a potenciális célközönség számát, egyben pedig még a rajongóknak is elég sok technikai problémával és skandalummal kellett megbirkózniuk a játék indulásakor, továbbá számunkra továbbra is kétséges, hogy hosszabb távon mennyire állja meg a játék a helyét (és akkor a konzolos verzió fél éves csúszásáról még nem is beszéltünk), így végső pontszámunk mindezek figyelembe vételével született meg. (Ha valaki nagy The Elder Scrolls-rajongónak tartja magát, akkor nyugodtan hozzáadhat még 1 pontot a végeredményhez.)

Értékelés: 6,5/10

(Külön köszönet Tamarának a cikk elkészítéséhez nyújtott segítségéért.)