Battlefield 4 – Játékteszt
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A Battlefield 4 közel sem mutat akkora ugrást, mint a Battlefield 3, de ha csíped a járműves háborúzást, akkor a negyedik rész ismét hosszú hónapokra a fotelba fog szögezni. Tesztlaborunkban járt a negyedik Battlefield.
Ha nagyon röviden össze szeretném foglalni, mi mindenben változott a Battlefield 4 a két évvel ezelőtt megjelent harmadik részhez, nem lenne nehéz dolgom. Mégis, mindaz, amit újításként eszközölt az EA DICE, egyszerűen működik, s talán soha nem volt még ennyire élvezetes és látványos egy-egy méretes online összecsapás. De ne ugorjunk ennyire előre, lássuk a részleteket!
A Battlefield 4 kampánya továbbra sem hajlandó elszakadni az unalmas, klisés figuráktól, elcsépelt alapszituációktól, a lineáris pályatervezéstől, s a meglehetősen üres küldetésektől. Néha ugyan megvillant valamit a DICE a kreativitásából, de tulajdonképpen egy-két küldetés erejéig képes csak igazán felpörögni a játék, s olyan maradandót alkotni, amikor nem csak a látvány miatt ámulunk és bámulunk. Éppen ezért érthetetlen, miért hitték a fejlesztők, hogy az újonnan bevezetett csapatutasítás bármiféle taktikai mélységgel tudja majd felruházni a szólómódot, főleg ha megtapasztaljuk, hogyan is működik a rendszer (egyetlen gombnyomással, de mire odajutnak a társak, rég lelőttünk mindenkit). A Levolution egy fokkal már többet dob az élményen, a pályapusztítás ugyanis nem csak látványnak utolsó. Valóban új lehetőséget teremt a küldetések alatt, igaz, ennek jelentősége sokkal inkább a később tárgyalt multiplayer módban jut majd érvényre. S, ha már az újdonságok, akkor a lopakodás is egy újonnan érkező, de teljesen felesleges módja annak, hogy kicsit hosszabbra nyúljon az amúgy sem hosszú (alig öt óra a kampány) történet.
Ezzel szemben a többjátékos mód megint valami egészen elképesztően hangulatosra sikeredett. Igaz, a harmadik részben jól működő receptet finomhangolta tovább a DICE, egy-két apró újdonsággal. Ilyen például a Commander mód, amiben madártávlatból felügyelhetjük az összecsapásokat, s ahol parancsnokként oszthatunk utasításokat a szakaszvezetőknek. Az egy ideje már külön applikációnként mobileszközökre is letölthető, visszatérő játékmód lehetővé teszi, hogy akár útközben is terelgessük csapattársainkat, akik ha szófogadóak, akkor valóban élvezetes tud lenni, hogy mi csak dirigálunk. Végre kaptunk egy tesztpályát is, ahol minden olyan dolog elérhető, ami a teljes multiplayer módban, így ha épp csak ismerekedsz a játék multiplayer módjával, akkor érdemes itt kitapasztalni, mi mindenre van lehetőséged, vagy hogyan lehet irányítani a járműveket.
Végezetül említsünk szót a Levolutionről, mert a játék megjelenése előtt sokat promózott újdonság valóban sokat hozzátesz a multiplayer élményhez. Az alapból elérhető mind a tíz pálya mindegyikén lehetőségünk van élni a pusztítással, s ez nem merül ki annyiban, hogy összedől néhány épület. A rombolás a teljes pályát újrarajzolja, máshova kerülnek a korábbi célpontok, mások lesznek az útvonalak és olykor teljesen új járművek irányításával kell eljutnunk A-ból B-be. Egyszóval nagyon komoly taktikai lehetőséget ad a játékosok kezébe, akik a kurrens generációs konzolokon 24-en, PC-n, PlayStation 4-en és Xbox One-on pedig 64-en vághatnak neki a harcnak.
Summa summarum, a Battlefield már karrierje kezdetén is inkább az online csatározásokra épített, mint az egyjátékos örömökre, s bár manapság elvárható, hogy egy lövölde tartalmaz kampányt is, valójában teljesen felesleges erre pazarolni az időt és az energiát. A Battlefield mindig is multiplayer-orientált játék marad, abban viszont továbbra is kiemelkedőt nyújt, így ha nem rajongsz a CoD-féle pergős akcióra, s a szíved inkább a hatalmas pályák, nagylétszámú csaták, látványos ütközetek felé húz, akkor mindenképpen kosárba a játékkal.
Értékelés: 8/10
