PlayStation 4 – kell ez nekem karácsonyra? – Bemutató

Már csak napok választanak el bennünket a Sony legújabb konzoljának hazai premierjétől, és közben befutottak a tesztgépek is, így most már személyes tapasztalatok alapján mondhatunk véleményt a PS4-ről.

Egy teljes hétvégét töltöttünk a hazai megjelenés előtt álló konzollal kettesben, és a sajtós tartalomcsomagban (KillZone: Shadow Fall, Knack, Call of Duty: Ghosts, LEGO Marvel Super Heroes, Assassin's Creed IV: Black Flag) valamint a PSN-fiókunkban található játékok segítségével arra a kérdésre próbáltuk keresni a választ, hogy megéri-e beruházni még idén az új konzolgenerációba.

A kérdésre természetesen nem létezik egyszerű válasz, így megpróbáljuk több oldalról is körüljárni a témát, majd a potenciális célcsoportok prioritásait figyelembe véve több választ is adni.

Kattintásra további képek érhetők el.

Külső megjelenés és doboztartalom

Külsőre a PlayStation 4 igazán csinos jelenségnek mondható, és ezen már jó ideje csámcsogunk is, hiszen amióta csak bejelentették a végleges külcsínt, azóta vannak rajongói és ellenzői is a ferde megoldásnak. Szerintünk felettébb praktikus a derékszögtől eltérő kialakítás, ugyanis így a hátulsó légáramlás is könnyebben biztosítható, bár tévéállványba fektetve helyezve a radikálisabb geometriai megoldás a fekete alapszínnel ötvözve kevéssé lesz feltűnő, és valószínűleg még a közepén végigfutó világító csík sem lesz tűl szembetűnő. Ha viszont önmagában áll, csinos kiegészítője a nappalinknak, ráadásul könnyű, és jó a fogása.

A dobozban megtalálhatjuk a megújult kontrollert, kapunk hozzá USB-s töltőkábelt és headsetet, de mellette lapul még egy HDMI-kábel valamint a tápegység tápkábele is. Az alapcsomag tehát mindent tartalmaz a kezdéshez, habár az előző generáció óta jelen lévő probléma, a hihetetlenül rövid tápkábel most is visszaköszön. Gyakorlatilag egy középmagas (vállig sem érő) szekrényre helyezve a gépet már csak annyira elég a tápkábel, hogy egyenesen lelógassuk, ha még valahol hajlítanunk kell rajta, vagy másképp elvezetni, akkor valamilyen hosszabbítós megoldásban kell gondolkoznunk. Hogy miért pont ezen kellett spórolni, azt nem tudom, viszont akinek hosszú tápkábelre van szüksége, vagy előre szerezzen be egy több méteres kompatibilis kábelt, vagy számoljon azzal, hogy hosszabbítót is használnia kell majd.

Kattintásra további képek érhetők el.

Csatlakozási lehetőségek és vezérlőgombok

A konzol elején két USB-port, a hátulján pedig korlátozott számú csatlakozási lehetőség található. Alapesetben a legtöbb felhasználónak ez mind elég lesz, hiszen már szinte teljesen szabványossá vált a HDMI és az optikai digitális kimenet használata. Az AUX csatlakozójába jön majd az Eye kamera kábele, míg ugyanitt található a tápkábel csatlakozója valamint egy Ethernet-port is. Bár a vezetékes csatlakozás főleg a streamelési lehetőségek és az akadálymentes multizás miatt különösen ajánlott, természetesen beépített Wi-Fi is helyet kapott a konzolban. Ahogy a Bluetooth 2.1 is, hiszen a vezeték nélküli vezérlők ezen a szabványon keresztül tartják a kapcsolatot a rendszerrel.

A bekapcsoló gomb és a lemezkiadó gomb a készülék elején, a designelemek között elrejtve jelenik meg, és ha valaki még nem ismerkedett meg a használati útmutatóval, elsőre talán nehezen fogja megtalálni, hiszen az előző generációnál erre a célra két nagy, kör alakú gomb szolgált, most pedig fekete alapon feketébe lett bújtatva a funkció, miniatűr ikonokkal kiegészítve. Ha már tudjuk, hol keressük, onnantól viszont kényelmes a használata, hiszen sötétben is könnyen kitapítható a két gomb.

Kattintásra további képek érhetők el.

Kontroller

Maga a kontroller óriási fejlődésen ment át, ám az elosztása, különösen a D-pad helyzetét illetően nem sokat változott. Míg az X360 stickjei egymástól átlósan helyezkednek el, és ezzel megkönnyítik az irányítást, az új DualShock továbbra is a Sony-konvenciókon alapul, így a két kar egymás mellett helyezkedik el. Szerintem ez óriási ballépés, de biztos több ezer PS-rajongót is fel tudnánk kutatni, akiknek meg pont ez a kényelmes. Maradjunk annyiban, hogy megszokás kérdése, de aki az X360-as elrendezést favorizálja, annak hosszú tanulási görbére kell majd számítania, mire hozzászokik ehhez az elrendezéshez. (Ezt azért emelném ki külön, hiszen ha valamikor, hát most elég nagy az esélye, hogy többen átpártolnak a konkurens gyártó termékéről.)

A kontroller gombjai amúgy sokkal jobban kézre állnak, illetve az egyes játékok vezérlésén is pillanatok alatt megérződnek a fejlesztések, így összességében pozitív irányba mutatnak a változások. A kontrolleren immáron a rezgő funkción túl hangszóró is helyet kapott, amit pl. a The PlayRoom vagy a Knack is innovatív módon kihasznál. Ez az apró kis funkció egyébként óriásit képes dobni a játékok hangulatán. Leghátul pedig a fénysáv található, ami az Eye-kamerás vezérlést is szolgálja, és egyben pedig információs funkciókat is képes ellátni (pl. a KillZone-ban az állapotunkat jelzi). Az egyik nagy újdonságnak az érintőfelület tekinthető, amit egyelőre még nem sok szoftver használ ki, így elsődlegesen a The PlayRoom segíthet a funkció tesztelésében, de ha sikerül az egyes Vita-játékokhoz hasonló, innovatív megoldásokat kifejleszteniük a játékkészítőknek, akkor csupa kellemes tapasztalatra számíthatunk.

A kontrolleren lévő Share, Options és PlayStation gombok használata ugyan egy kis gyakorlást igényel, viszont nézhetjük a dolgok pozitív oldalát is: az elhelyezésüknek köszönhetően kicsi a valószínűsége, hogy véletlenül nyomnánk meg ezeket.

Kattintásra további képek érhetők el.

Menüvezérlés

Bár külsőre óriási fejlődés tapasztalható, a menüelrendezéssel komolyabb problémák akadnak. A hagyományos utat követve elég nehéz egyes rendszerfunkciókhoz elnavigálni, ráadásul bizonyos menüpontok túlságosan egybe lettek zsúfolva, és egy logikus, ámde szellősebb elrendezés lett volna kívánatos. Szerencsére ezt a tényezőt talán a legkönnyebb utólag módosítani egy szoftverfrissítéssel, mindenesetre ezen a téren a Microsoft még mindig jókora lépéselőnnyel rendelkezik, és a Sonynak is ideje lenne komoly erőforrásokat fordítania a menüelrendezést érintő fejlesztésekre.

Grafika és működési teljesítmény

A negyedik generációs PlayStation már a kinézetével is azt sugallja, hogy igencsak robusztus belsővel lett felszerelve, és ez az első következő generációs játékszoftver betöltésével a képernyőn is igazolódik. Sajnos azonban ezt nem élvezhetjük még korlátlan mértékben. Bármelyik új szoftvert is töltjük be, a nagyobb grafikai teljesítményt igénylő jeleneteknél nem hogy a 60, de sokszor még a 30 fps sem garantált. Elméletileg olyan ígéreteket kaptunk, hogy ezeket a problémákat majd egy javítás formájában optimalizálják, de jól látszik a Call of Duty: Ghosts példáján, hogy ha az elsődleges célok közé tartozik a 60 fps, akkor azt azért el lehet érni. Sok víznek kell még lefolyni a Dunán, hogy minden játék maximálisan optimalizált változatban jelenjen meg, és a fejlesztők is kellő tapasztalattal rendelkezzenek ezen a téren. Viszont az biztos, hogy a kellő lóerő ott rejtezik a gépház alatt, csupán meg kell tanulni maximálisan kihasználni azt. (Bár a kudarc teljes beismerését jelentené, lehet, nem ártana addig lehetőséget biztosítani a grafikai részletesség beállításainak módosítására…)

Kattintásra további képek érhetők el.

Működési zaj

Az előző generáció esetében alapvető problémát jelentett a zajos működés, aminek elsődleges forrását a ventilátorok jelentették, másodlagos okozója pedig az optikai lemezek meghajtója volt. Ezen a téren nem sokat változott a világ, ugyanis a meghajtó gyorsabb lett, így a lemezek forgatása is több zajjal jár. A ventilátorok pedig gyakorlatilag ugyanúgy működnek, ahogy asztali számítógépek esetében is. Ez azt jelenti, hogy a menüben navigálva gyakorlatilag semmit sem hallunk majd a gép működéséből, ám egy grafikai elemekkel megpakolt jelenet megjelenítésekor felbőgnek majd a ventilátorok, és majdhogynem helyből felszáll a konzol, annyi meleg levegő tódul ki a hátsó szellőzőréseken.

Ez véleményem szerint egyébként egy teljesen elfogadható kompromisszum, hiszen asztali számítógépek esetében is hasonló működést tapasztalhatunk a videokártyáknál. Itt annyi a különbség, hogy egy kompaktabb eszközről beszélünk, így nagyobb fordulatszámra van szükség a (méretre kisebb) ventilátoroknál, ami nagyobb zajjal is jár. Ám ha (egy megfelelő szellőzésű) tévéállványra helyeztük a konzolt, és a hátsó oldal tényleg hátrafelé, a fal felé néz, akkor jócskán csökkenthetjük a működési zajt, ellentétben azzal, ha szabad felületre, például egy asztal vagy szekrény tetejére helyeznénk. Zajosnak zajos tehát, de nem úgy, ahogy előző generációs társai, amelyek esetében az alapműködés is elég hangos volt – itt most a teljesítménnyel egyenes arányban nő a ventilátorok hangja.

Kattintásra további képek érhetők el.

Kinek érdemes most beszereznie a konzolt?

Annak, aki szereti első napon begyűjteni a legújabb kütyüket, ideális vétel a PlayStation 4, hiszen a legújabb technológiával rendelkezhet a kezdetektől, ráadásul teljesen elfogadható áron. (Ugyanezért az árért egy hasonló képességű PC-t nem igazán tudnánk összerakni.) Cserébe viszont meg kell majd küzdenie a megjelenéskor hibákkal és teljesítménybeli problémákkal, amik várhatóan majd csak egy fél év múlva tűnnek el teljesen, amikor megjelennek az első olyan játékok, amelyek készítése során már a fejlesztők is elegendő tapasztalattal rendelkeztek a megfelelő optimalizáláshoz. A számos új funkciónak és fejlesztésnek köszönhetően viszont már a nulladik naptól kezdve élvezhetik az olyan előnyöket, mint a képernyőképek és videók megosztása, a fantasztikus közösségi funkciók és a lenyűgözően szép grafikájú játékok.

Kinek érdemes később beszereznie a konzolt?

Mindazoknak, akik türelmesek, és hajlandóak lemondani az ekluzív címekről. Mivel a legtöbb játék legalább egy évig még biztosan megjelenik PS3-ra is (de szerintünk ez akár két év is lehet), gyakorlatilag nagyon minimális azon játékok száma, amik miatt az új konzolgeneráció mellett kellene letenniük a voksukat. Ha a kétéves időközt nézzük, akkor nyugodtan megkockáztatható az a kijelentés is, hogy érdemes megvárni a januárt, venni egy új PS3-at (ha még nincs), majd két év múlva elgondolkozni egy PS4 beszerzésén. Persze, ezzel kizárjuk magunkat a közösségi funkciókból és a legújabb technológiai vívmányokból, ám a játékválasztékot tekintve óriási hátrányba nem kerülünk, hiszen a PS Plus-előfizetésnek köszönhetően rengeteg tartalmat érhetünk majd el ez alatt az időszak alatt.

Bármelyik lehetőséget is választjátok, senki sem fog rosszul járni. Az előző konzolgeneráció is bővelkedni fog a játékokban és a tartalmakban, és az új generációs készülékekre is folyamatosan jönnek majd 2014-től kezdve a jobbnál jobb újdonságok. Várhatóan hamarosan kiderül, van-e létjogosultságuk a második generációs mozgásvezérlős kameráknak, és hogy milyen teljesítménybeli optimalizálásokat tudnak kihozni a fejlesztők a PS4 szoftverjavításaiból. Innentől kezdve pedig leginkább a pénztárcánkon múlik majd, melyik verzió mellett tesszük le a voksot. Mindenesetre a Sony minden okot megadott arra, hogy a PlayStation mellett döntsenek a játékosok. Ahogy a PS4 mottója is mondja, "this is 4 the players"…