Oldal kiválasztása

Assassin’s Creed IV: Black Flag – Játékteszt

Assassin’s Creed IV: Black Flag – Játékteszt
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Hosszú ideig tartott, mire sikerült végigjátszanunk, viszont cserébe így gyakorlatilag az összes platformon meg tudtuk nézni a Ubisoft legújabb AC-epizódját. Lássuk hát, mire számíthatunk a kalózos történetben!

Ne is térjünk nagyon el a tárgytól, hiszen a negyedik rész alapját ezúttal is a történet képezi, és pont ez lesz az előrehajtó motor, ami miatt egyes pontokon alig tudjuk majd letenni a kontrollert játék közben. Habár bizonyos helyeken hullámvasutazik a történetvezetés, a legtöbbször pont azért vállaljuk majd el a következő, majd az azt követő küldetést, mert szeretnénk megtudni, milyen izgalmas és fordulatos események szemtanúi lehetünk az átvezető képsorokban. Mivel itt elég sokat lehetne spoilerezni, elégedjetek meg azzal, hogy egy nem mindennapi, ámde szándékait (pénz, siker, elismerés, hírnév) tekintve jól kiszámítható karakter, Edward irányítását bízták ránk a fejlesztők, aki hihetetlen kalandokba keveredik a rohanva is több mint két nap alatt végigjátszható játékban.

Az események ráadásul két szinten folynak (és imígyen oldották meg az elhalálozásunkat vagy a küldetések sikertelenségét érintő kérdéseket), hiszen a jelenben (vagy inkább a jövőben) egy szórakoztatóipari vállalatnál dolgozó névtelen alkalmazottat is mi irányítunk, akinek a feladata nem más, mint hogy a készülő virtuális élménymozihoz a lehető legtöbb információt kinyerje a kutatás alanyának (Connor nagyapjának) memóriájából. Minél jobban teljesítjük a mellékküldetéseket és az extra feladatokat, annál pontosabb lesz a szinkronizálási értékünk, ami egyben természetesen játékbeli eredményjelzőként is szolgál. A kettős keret többé-kevésbé működik, habár az epizodikusan beszúrt közjátékok nélkül is kerek egészet alkotna a kalózos sztori, így talán nem véletlen, hogy számos rajongó adott hangot annak, hogy ezt a modern vonulatot nyugodtan el lehett volna hagyni (de legalábbis az intro és outro mezsgyéjére korlátozni).

És hogy tulajdonképpen mi is lesz a feladatunk a játék során? A különböző fő- és mellékküldetések felvétele után hajóznunk, tengeri csatákat vívnunk, célpontokat likvidálnunk, lövöldözünk, lopakodnunk, kémkednünk, menekülnünk, búvárkodnunk, információkat kiderítenünk vagy éppen legénységet toboroznunk kell majd, csak hogy néhány elemet említsek a felmerülő főbb lehetőségek közül. A küldetések egy részét szárazföldön végezzük majd, amikor felváltva mutatunk be akrobatikus mutatványokat, lopakodunk, teszünk el láb alól különféle személyeket, vagy éppen a nyílt konfrontációt felvállalva támadunk be egyszerre több ellenfelet. Maga a harc kicsit olyan, mint ha valamelyik Batman-játékot játszanánk, ugyanis számos kütyü áll a rendelkezésünkre (füstbombát vagy éppen pénzt is szórhatunk az emberek közé), folyamatosan lopakodhatunk (pl. ha egy embertömegben elvegyülünk, amihez embereket egy csoportját fel is bérelhetjük), és a térbeli objektumok sosem jelentenek igazi akadályt, ugyanis szinte bármire fel tudunk mászni, és komplett háztetőn futós pályaszakaszok állnak a rendelkezésünkre, ahol az egyes platformokat kötelek, faágak és egyéb segédeszközök hidalják át.

Itt pedig elérkeztünk az egyik legnagyobb problémához, az irányításhoz. A játékkal játszottunk konzolon és PC-n is, ám egyértelmű, hogy a kezelése kontrollerhez lett kitalálva, és az egér + billentyűzet kombó nem működik megfelelően. Ennél még nagyobb probléma, hogy az egyes tereptárgyakra való felfutkorászás iszonyatosan idegesítő tud lenni olyankor, amikor mi ezt nem szeretnénk, például már rögtön a játék elején, Havanna szűk sikátorain loholva. Edward előszeretetettel mászik fel a falakra, ajtókra és gyakorlatilag bármi olyasmire, amiben meg tud kapaszkodni, és ez tökéletesen jól működik például a hajócsatáknál a hajók fedélzetén vagy a kimondottan egy küldetéshez kialakított terepeken, ám a zsúfoltabb városok utcáin már egyáltalán nem. A program megpróbálja ugyan kitalálni, hogy mit szeretnénk, és ez platformok közötti ugrásnál jól jön, ám a talajon futáskor pont ellenünk dolgozik.

Hasonlóan érdekes anomáliák jellemzik a hajós jeleneteket, hiszen időnk elég nagy százalékában a nyílt tengeren hajókázunk majd, és bizony, itt is könnyedén ellenfelekbe botolhatunk. Ha ilyenkor a hajóval szeretnénk harcba bocsátkozni (persze csak akkor, ha már felmértük az elenfél képességeit, és mi vagyunk erőfölényben – nehogy úgy járjunk, mint a történet elején látható hajó), igencsak jól kell zsonglőrködnünk az egyes gombokkal és irányítóeszközökkel, mivel egyszerre kell navigálnunk a hajót, becélozni az ellenfelet az ágyúkkal és kikerülni az esetleges akadályokat. Elég komplex feladatról van szó, aminek esetében ráadásul teljesen egyénfüggő, hogy mennyire élvezi valaki ezeket a tengeri utakat. Személy szerint én inkább a lehető legtöbb tengeri csatából kimaradtam, mert a nehézkes irányításnak és kameramozgásnak köszönhetően kínszenvedés volt ezeket a részeket végigvinni. Viszont üde színfoltot jelentett a szigetek felfedezése vagy a búvárkodás – utóbbi révén egy lenyűgöző és határtalan víz alatti világ tárul elénk.

A játékra teljes mértékben jellemző a nyitottság, ugyanis kalandjaink során bármikor pihenőket iktathatunk be, és felfedezhetjük a környező vidéket vagy vizeket, mellékküldetéseket teljesíthetünk, vagy éppen különböző gyűjtögethető relikviákra vadászhatunk (érdemes összegyűjteni a matrózdalokat, ugyanis a játék igazi kalózos hangulatát az énekek és zenék biztosítják). Mindehhez lélegzetelállító grafikai megvalósítás párosul, ami még a legkevésbé részletes verziók (PS3 és X360) esetén is garantáltan ámulatba ejti a játékosokat, de kifejezetten áll-leejtős hatást vált ki a legjobban kidolgozott (PS4-es és PC-s) verziók esetén. PC-n persze ehhez igencsak komoly erőgéppel kell rendelkeznünk, de higgyétek el, megéri meghozni a szükséges áldozatokat!

Bár érdemes lett volna a PC-s irányítást jobban kidolgozni, a modern történeti vonalat kivenni a sztoriból, illetve finomítani főhősünk csimpaszkodási szokásain, összességében véve nem sok panaszunk lehet a játékra, amely a Watch Dogs elhalasztásának köszönhetően kellő figyelmet kapott a karácsonyt megelőző időszakban, és így jobban érvényesülhetett. Ha minket kérdeztek, a legjobban PlayStation 4-en éri meg belevágni a kalandokba a gyönyörű grafika és a kontrolleres irányítás miatt, de bármelyik platformon bőven megállja a helyét a legújabb AC-s mellékszál. Ha pedig kijátszottad volna magadat az egyjátékos kampányban, a multiplayeres lehetőségek még hosszú hetekkel megtoldják a Black Flag szavatosságát.

A játék magyar felirattal került a boltokba, ami ugyan bőven hagy maga után kívánnivalót, ám kétségtelenül nagy segítséget nyújthat a történet megismerésében azok számára, akik amúgy nem értenék a számos helyen "kalózszlengben" elhangzott párbeszédeket.

Értékelés: 8/10

Translate »