A Kick-Ass 2 a nyár eddigi legjobb filmje, egy olyan bosszúfilm, amiben őrült kosztümökbe bújt hétköznapi arcok gyepálják egymást, ha kell, az életük árán is.
Amíg a Marvel és a DC Comics sorra ereszti egymásnak szuperhőseit, addig Mark Millar sokkal földhöz ragadtabb megközelítésben igyekezett körüljárni a hőskérdést. A 2008 óta futó Kick-Ass-ben ugyanis a hősök teljesen átlagos, hétköznapi problémákkal küzdő emberek, meglehetősen röhejes kosztümök mögé bújva. A Kick-Ass ennek megfelelően egy realisztikus társadalomkritika, egy képregényköntösbe bújtatott tanmese, ami mindvégig arra keresi a választ, mit jelent hősnek lenni, milyen felelőségekkel jár, ha másokat védelmezve állunk ki mindenki igazáért, s ha kell saját testi épségünket se kíméljük. A Kick-Ass tehát nem a hagyományos értelemben vett képregény, s talán pont ez az oka, hogy kiválóan működik szélesvásznon is.
A Kick-Ass 2 története nem sokkal az első rész után veszi fel a fonalat. Ugyan kissé elnagyolt a felvezetés, kellően megteremti az alaphangulatot ahhoz, hogy lássuk, mi történt az első rész óta Hit-Girlel, Kick-Ass-szel vagy az apját elvesztő, s helyét átvenni készülő, boszúra szomjas, későbbi főgonosszá váló Chris D'Amico-val, vagyis The Mother Fuckerrel. A film egyszerre használja fel a képregény második kiadását, illetve az azzal majdnem párhuzamosan futó Hit-Girl mellékágat. Amíg Dave Lizewski, vagyis Kick-Ass éjjel járja az utcákat, s szuperhős csapatot toboroz, addig Mindy, azaz Hit-Girl az apja halála utáni problémák, köztük a gimnáziumi beilleszkedés nehézségeivel küszködik. Természetesen a két szál csak egy ideig jár külön úton, a végső nagy, Mother Fucker összecsapásra a két karakter ismét egymás oldalán harcol majd.
A nem túl ismert Jeff Wadlow összességében ügyesen oldotta meg feladatát. A felhasznált anyagból igyekezett a folytatásban minden lényegeset megtartani, s átmenteni, miközben többször csak nagyon lazán követi az abban felvázolt történetmesélést. Ez alapvetően nem gond, mert a Kick-Ass 2 lassan hömpölygő első felében van idő bemutatni az új szuperhősöket, köztük Colonel Stars-t, Stripes-ot vagy éppen Night Bitch-et, miközben megismerhetjük a másik oldal toborzott tagjait is, köztük Mother Russia-val. A probléma a film második felében kezdődik, amikor már javában tombolnia kellene az akciónak, de ehelyett csak itt-ott elhelyezett bunyókat kapunk, s ahogy kezd fokozódni a dráma, úgy kerül elő egyre sűrűbben a szuperhősnek lenni milyen felelősségel járó kérdés. Az viszont majdnem öt percenként, csak más megfogalmazásban, s ez bizony kissé ront az összképen. A nagy finálé után is keserű marad az ember szájíze, annak képregénybeli megfelelője helyett ugyanis egy nagyon halvány összecsapásban lesz csak részünk.
Mindezek ellenére a Kick-Ass 2 egy pokolian szórakoztató film, némi drámával és jó pár véres akcióval fűszerezve, s eddig egyértelműen a nyári kínálat legjobbja.
Értékelés: 8,5/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!