Call of Juarez: Gunslinger – Játékteszt
11 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
A Call of Juarez sorozata már elég komoly hullámvasutazáson ment keresztül, ám a Techland nem adta fel, és előállt a negyedik résszel, amely viszont annak ellenére, hogy elég kusza elemekből építkezik, egész jóra sikerült.
A Gunslinger egy teljesen új megközelítést alkalmazott, ami gyakorlatilag egy zseniális, történetmesélős narrációs keretbe lett foglalva (aminek során nem ritka az sem, hogy mint a filmekben, egyszer-kétszer kicsit visszatekerünk az eseményekben, ha a beszélgetőpartner visszakérdez valamire, és kiderül, hogy az kicsit másként zajlott, mint ahogy elsőre elhangzott), ami a vadnyugaton játszódik. Óriási pisztolypárbajokra, vég nélküli lövöldözésre számíthatunk tehát, ám mindehhez inkább játéktermi stílus társul, ami egyben azt is jelenti, hogy "speciális képességeink", például a koncentrálásos időlassítás és a golyók elöli mátrixos elhajolás egyáltalán nem a realizmus malmára hajtják a vizet.
Ha sikerül túltennünk magunkat azon a tényen, hogy míg mi képesek vagyunk egy embert egy lövéssel leteríteni, minket azonban akár ezerszer is átlyuggathatnak anélkül, hogy meghalnánk (vagy esetleg betudjuk ezt a történetmesélő költői túlzásának), akkor egy remek kis vadnyugati lövöldét és egy izgalmas sztorit kapunk, aminek során a kor ismertebb szereplőivel is találkozhatunk, no meg a teljes fegyverarzenált kipróbálhatjuk. A hangulati elemeket és a játékmenetet nagy mértékben felpörgeti a Borderlandshez hasonló grafikai stílus, amit az egyes találatok utáni eredményjelzők is erősítenek.
:galeria:
Hogy a helyenként kiszínezett és a narrátornak köszönhetően nem mindig történelmileg pontos leírás végigjátszása során ne csak egy Mad Dog McCree-játékot láthassunk, arról nem csupán a mesterséges intelligencia gondoskodik, de a Gunslingerben helyet kapott kombórendszer és a fejlődési fák is tesznek. A különböző képességek fejlesztésével jobb fegyverforgatókká válhatunk, de akár a koncentrációs képességünket is fejleszthetjük. A fejlődéssel párhuzamosan ellenfeleink is egyre nehezebb kihívások elé állítanak bennünket, így sikerült nagyrészt egyensúlyi állapotot fenntartani a sztori folyamán.
Mind a kampány, mind az arcade mód remek szórakozást nyújt, bár a történet a végére sajnos eléggé ellaposodik, ami igazán kár. A párbajmód (Duel Challenge) viszont sajnos botrányosan rosszul sikerült, és az eddig megoldásokhoz képest csak visszafejlődött. Az irányítása egyáltalán nem áll kézre, és iszonyúan macerás minden apróságra odafigyelnünk, ami esetén sajnos még mindig nem garantált a siker, ez pedig elég frusztráló. Összességében viszont a sorozat az előnyére változott, úgyhogy aki az előző részek miatt kiábrándult belőle, annak érdemes egy próbát tennie a Gunslingerrel. Aki egy vadnyugati arcade céllövöldére vágyik, az biztosan megtalálja benne a számítását.
Értékelés: 7/10
