Közel két éve várunk arra, hogy egy telefon elcsavarja a szerkesztőség tagjainak fejét, és belehabarodjunk. Bár időről időre felkaptuk a fejünket (Nokia Lumiák), egészen mostanáig ez nem következett be. Ám most nálunk járt a Samsung Galaxy S4…
Annyiszor hallottuk korábban, hogy az S4 ugyanúgy néz ki, mint az S3, hogy lassan már kezdtük elhinni. Éppen ezért kicsit szkeptikusak voltunk akkor, amikor először a kezünkben tarthattunk egy gyártás előtti példányt a Samsung budapesti boltmegnyitóján. Aztán persze kiderült, hogy az S4 megjelenésére nagyjából beért a több éves fejlesztési ciklus (valahogy a Samsungnál lassan alakulnak ki a jó dolgok, de a végére mindig összeáll a kép), és sikerült egy minden szempontból tökéletes okostelefont kiadnuk.
Kezdjük elsőként is a külsővel: Bár a lepattintható hátsó fedlap elsőre olcsókategóriás telefont sejtet, a kijelzőt takaró üvegről (Gorilla Glass) és a fémből készült vázról már rögtön lerí, hogy itt nem erről van szó. Ráadásul, ha megvásároljuk az S View Cover nevezetű kiegészítőt a telefonhoz, akkor egy hihetetlenül intelligens módon kialakított védőburokba csomagolhatjuk az S4-et. A hátsó borítás lepattintásával, annak helyére beillesztve helyezhető fel a védelmet nyújtó eszköz, amelynek elülső oldalán egy kis ablakot találunk. Egyrészt a kijelző észleli, ha a felső védőlapot ráhajtjuk, és ilyenkor ezen a kis területen jeleníti meg a dátumot és az időt, valamint a legfontosabb értesítési ikonokat, másrészt ilyen állapotában hívást is tudunk fogadni (vagy éppen elutasítani), ugyanis a kis ablakon keresztül használni tudjuk az érintőképernyő látható felületét. E megoldás mellett nyugodtan elbújhat az iPad Smart Coverje, arról nem is beszélve, hogy azon túl, hogy itt is felébreszti a telefont, ha a felső védőlapot kihajtjuk, az S4 esetében nem kell attól tartanunk, hogy az ócska mágneses rögzítésnek köszönhetően bármikor leugrik a készülékről a védőréteg, hiszen itt ezt egybeépítették a hátlappal, amit pedig biztosan rögzítünk annak bepattintásakor. Zseniális ötlet és megvalósítás!
Ha lepattintjuk a hátsó borítást, alatta megtaláljuk a cserélhető akkumulátort (külön plusz pont az előrelátó tervezésért), valamint itt tudjuk microSD-kártyával bővíteni a készülék memóriáját (16 GB belső memóriával rendelkezik, amelyből kb. 9 GB van szabadon a használat megkezdésekor – ez elméletileg az alkalmazásoknak, a zenéknek és a fényképezésre elegendő lehet, de ha videókat is akarunk tárolni vagy készíteni, akkor már érdemes bővítenünk a tárhelyet egy memóriakártyával), és ide tuszkolhatjuk be micro SIM-kártyánkat is. A töltést a mellékelt USB-s töltővel végezhetjük, így természetesen más eszközről, például számítógépről is feltölthetjük energiával a készüléket.
Ha megcsodáltuk a készülék külsejét, érdemes vetni egy pillantást a belső értékekre is. Az S4 Android operációs rendszert használ (4.2.2-es verziót), amire én telefonok esetében már elég sokszor panaszkodtam. Most jött el az első olyan pillanat, amikor azt mondhatom, végre összetalálkozott az operációs rendszer és az alatta duruzsoló hardver, ugyanis minden gördülékenyen és folyamatosan működött, sehol nem tapasztalható lassulás vagy bármi, ami akadályozná a telefon használatát. Hovatovább, minden okostelefon legszűkösebb keresztmetszetét az akkumulátor szokta jelenteni, hiszen használunk rajta mindenféle energiazabáló funkciókat (Bluetooth, NFC, Wi-Fi, 4G LTE), folyamatosan telefonálunk (bár lassan többet használjuk más tevékenységekre a telefonunkat…), és azt vesszük észre, hogy a nap felére már alig maradt töltés az aksiban. A Samsung szerencsére észlelte a problémát, és egy 2600 mAh-s akkumulátorral szállítja a készüléket, ami egy napig biztosan bírja majd töltés nélkül – szinte bármilyen használat mellett, de energiatakarékos módban természetesen ez az időtartam tovább bővíthető.
A ragyogó képet biztosító kijelző nem csupán kép- vagy videonézegetésre alkalmas, de kényelmesen olvashatók rajta az asztali verziós weboldalak, és természetesen újság- vagy könyvolvasásra (Zinio vagy Amazon Kindle) is szolgál, így utazás közben nem csupán játékokkal foglalhatjuk el magunkat. A szórakozáshoz érdemes vinnünk magunkkal egy fülest is, hiszen a mono hangszóró hangzása csupán alapszintű élményt biztosít, és mivel az FM-rádió kimaradt az elérhető funkciók közül, így érdemes zenével is felszerelkeznünk. Ez utóbbi hiánya egyébként az általunk tapasztalt legnagyobb negatívum. Ha viszont már utazunk, nem kell attól tartanunk, hogy ne tudnánk megörökíteni élményeinket. Világos helyszíneken, szabad téren a legjobb minőségű képeket rögzíthetjük (nézzétek meg tesztképeinket), és bár rögzített zoommal érdemes dolgoznunk (multi-touch mozdulattal bele tudunk nagyítani a képbe, de óriási minőségromlást kell elviselnünk), a 13 megapixeles felbontásnak köszönhetően utólag még nyugodtan kiszerkeszthetjük a képekből, amire szükségünk van. Bár létezik beépített vaku, éjszakai képek esetén ne számítsunk hasonlóan kiemelkedő teljesítményre, ugyanis ennek fénye csak egy korlátozott területet képes megvilágítani, és ez a terület jól kivehetően látszik az elkészült felvételeken is. Létezik viszont számos üzemmód, amit a kioldógomb alatti Üzemmód gombra kattintva érhetünk el, és ezek segíthetnek elkerülni a vakuhasználat szükségességét. Bár el kell mondani azt is, hogy az Automatikus mód gyakorlatilag mindig a legjobb képet biztosítja. Természetesen egy profi fényképezőgép minőségét ne várjuk az S4-től, viszont kategóriájához képest egyértelműen az élvonalba tartozik a képalkotási technológiája.
A Samsung számos újítást is beépített a készülékbe, amik között ott van az Air View, az Air Gestures (TouchWiz) és a Smart Scroll, ám – nevezzetek maradinak – számomra ezek voltak az elsők, amiket elsőként kikapcsoltam (az NFC-vel és az S Beammel egyetemben). Sem a Rámutatás, sem a többi nem volt számunkra igazán hasznos, de ami igazán fontos, hogy nem is volt rájuk szükségünk, hiszen a multi touch képernyő annyira jól használható, hogy nem éreztük szükségességét bármilyen extra vezérlési módnak. Természetesen ettől még ezek hasznos funkciók, főleg ha találkoznak a felhasználó ízlésével és készülékhasználati szokásaival, így pozitívumként könyvelhetjük el, hogy bármikor elérhetővé tehetők.
Minket tehát teljes mértékben meggyőzött a Galaxy S4, és az FM-rádió hiányát leszámítva nem nagyon tudtunk negatívumokra bukkanni a teszt során. (Talán még egy kameragomb hiányzik igazán a gyors felvételkészítéshez.) Bár a készülék a méreteit tekintve közelít a tepsifonok felé, még éppenhogy alulról súrolja ezt a határt, és ha az intelligens, a cikk elején ismertetett ráhajtható védőtokot megvásároljuk hozzá, nyugodtan zsebre is vághatjuk – mert ugyan kitölti a zsebünket, de nem fogja lehúzni azt a 130 grammjával. És akkor jöjjön a feketeleves, a készülék ára. Bár 0 Ft-ért is meg lehet vásárolni a Samsung Galaxy S4-et az egyes telefonszolgáltatók kínálatában (ilyenkor több évre hűséget fogadunk valamilyen jó drága előfizetésre), szolgáltatófüggetlen verziója 174 ezer forintnál kezdődik (+7 ezer az említett védőtok). És bár ez esetben tényleg arányban van az ár és a cserébe kapott érték, szerintünk érdemes még várni néhány hónapot a beszerzésével, ugyanis a második félévre várhatóan drasztikusan lejjebb mennek majd az árak. Ennek egyik oka, hogy a tapasztalatok szerint 6 hónapon belül kifut az új termékeket övező óriási kampány, és más termékek kerülnek az előtérbe, a másik pedig, hogy a Samsung a várakozásoknak megfelelően bejelentette a Galaxy S4 minit is, amely 4,3 hüvelykes kijelzővel, 8 megapixeles kamerával és ugyanúgy 4.2.2-es Android operációs rendszerrel fog érkezni. Ha pedig a mini is megjelenik, akkor a mostani méretet túlzónak találó felhasználók is megkapják a választás lehetőségét, illetve feltételezhetően az S4 ára is egy kicsit csökkenni fog.
Minket mindenesetre lenyűgözött a Samsung Galaxy S4, és nyugodt szívvel ajánljuk mindazoknak, akik egy csúcskategóriás és minőségi készülékre vágynak. Ha össze kell hasonlítanunk a mostanában kapható okostelefonokkal, az S4 mindenképpen jobban teljesít az iPhone-nál, az Xperia-telefonoknál, és komoly riválisa a HTC One-nak (ami viszont más funkciókra helyezi a hangsúlyt). Mindezek után fájó szívvel szolgáltatjuk vissza a tesztpéldányt…
Értékelés: 9/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!