A Feledés egy igazán ambiciózus sci-fi, elképesztő látvánnyal, a klasszikusoktól kölcsönvett, s sajátosra gyúrt elemekkel, mégis van egy pillére, ami keserű szájízt hagy maga után: a történet.
A Feledés minden idők egyik legjobb sci-fi filmje lehetne. Sajnos a feltételes mód nem véletlen, Joseph Kosinski, a Trón: Örökség rendezője, s szerzőtársai, William Monahan, Karl Gajdusek, Michael Arndt ugyanis elkövették azt a hibát, hogy egy hihetetlenül látványos, szórakoztató, fordulatokban bővelkedő filmet az egyik legfontosabb elemével buktattak meg, mégpedig a történetével. A Feledés sztorija ugyanis hiába vonultat fel számtalan jól ismert, a zsánert rendre jellemző klisés elemet, a szereplők, s úgy alapvetően minden megnyilvánulásuk túlságosan streil és mesterkélt. A természetesség legapróbb csírája is elvész bennük, s bár Tom Cruise-nak vannak jó pillanatai, Morgan Freemant pedig indokolatlanul a háttérbe szorították (de amikor vásznon van, az minden pénzt megér), valójában egy mérnöki pontossággal megtervezett cselekmény szemlélői leszünk, ez pedig alaposan visszaveti annak lehetőségét, hogy nézőként azonosulni tudjunk.
A film története szerint 2077-ben járunk, a filmben dögevőknek nevezett idegenek elpusztították a Holdat, majd a Földet vették célpontba. A bolygónkon végbement természeti katasztrófák egész sora után gyilkos invázió vette kezdetét, s bár az emberiség győzedelmeskedett, ennek komoly ára volt: A Föld lakhatatlanná vált. A túlélők a Titánra, a Szaturnusz holdjára készülnek, az élethez szükséges enerigát azonban előbb a Föld óceánjaiból kell kinyerni. Az erőművek védelmét jó néhány fegyveres drón végzi, amiknek a karbantartásáért Jack Harper (Tom Cruise) és Victoria (Andrea Riseborough) a felelősek. Jacket azonban álmok gyötrik, de még nem tudja, hogy ezeknek mi a jelentőségük.
A Feledés audio-vizualitásának zsenialitásához egy percig se fér kétség, mert bár elképesztően hatásvadász minden egyes nagytotál (gyakorlatilag minden amerikai nevezetsség felvonul), képtelenség nem gyönyörködni a képekben. A film minden egyes kosztümén, helyszínén, megálmodott drónján, repülőjén, beállításán látszik, hogy gondos kezek munkája, ahogy az M83 zenéje is rengeteg ad hozzá az élményhez. Csak az a fránya történet, annak elmesélése ugyanis alaposan kifogott a készítőkön, pedig ha az is minden pillanatban a helyén lenne, a Feledés egyértelműen az év egyik legjobb filmje lehetne, de a legjobb sci-fi filmek között is előkelő helyet foglalna el.
Értékelés: 6,5/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!