Hitman HD Trilogy – Játékteszt

Tetszett a Hitman Absolution, de nem játszottál a sorozat alapjait lefektető első részekkel? Akkor most itt a remek lehetőség, nem rég ugyanis megjelent a Hitman HD Trilogy, ami a sorozat három korábbi részét is tartalmazza.

Ha tavaly ősszel megjelent Hitman Absolution volt az első Hitman-élményed, akkor érdemes egy próbát tenned a Hitman HD Trilogy-val is, a múlt hónap elején megjelent kollekció ugyanis felvonultatja a neves bérgyilkos elmúlt tíz évben megjelent kalandjait, köztük a Silent Assassinnel, a Contracts-cel és a Blood Money-val. Sajnos a listából kimaradt a legelső rész, a 2000-ben megjelent Codename 47 ugyanis PC-exkluzív címként nem fért már rá a lemezre. Szentségtörés? Az, mert a Hitman első része nem csak eme sorok szerzőjének egyik legkedvesebb játékélményéért felelős, hanem maga a lopakodós zsáner népszerűsítéséért is. Az első rész elhagyása azonban csak kezdetben okoz keserűséget, a korongon található másik három rész HD-re felhúzott változata ugyanis kárpótol, mégha nem is maradéktalanul.

A Hitman HD Trilogy három játéka ugyanis hiába kapott feltupírozott textúrákat, tulajdonképpen tartalmilag nem nyújtanak semmi többet, mint a megjelenésük évében. Ugyanazokkal a gyermekbetegségekkel küzdenek az epizódok, s ugyanazokat a bugokat tartalmazzák, mint korábban. A Silent Assassin, mint a csomag legrégebbi darabja még mindig szórakoztató, de hiába nyújt vegytiszta lopakodós élményt, tempója annyira visszafogott, hogy túlontúl vontatottnak érezzük. A korai Hitman-játékokban nem volt ismert az Absolution dinamikája, áramvonalas játékmenete. Meghallgattuk a küldetések előtti eligazítást, kiválasztottuk segédeszközeinket, aztán elvégeztük a feladatot. De amíg az Absolution egy lopakodós akció, addig a korábbi Hitman-epizódok lopakodós fejtörők, ahol nem csak azzal kellett foglalkoznunk, hogyan iktassuk ki a célpontot, hanem azzal is, hogy addig hogyan jutunk el. A klasszikus három epizódban ugyanis nincs lehetőség a hibázásra, ha lebukunk, az tulajdonképpen a küldetés végét is jelenti.

A három rész újbóli végigjátszása arra mégis jó, hogy végigkövessük, hogyan változott a játékmenet az évek során. Hogyan formálódott és finomodott a vegytiszta lopakodás akciódúsabb kihívássá, s hogyan sikerült a Contract fék nélküli akciójából egy visszafogottabb, a jelen generáció elején megjelent, de ritmusábban lassabb Blood Money-t letenni az asztalra. Ezzel megbarátkozni azonban nem könnyű, ha nem ismerted korábban a Hitman-sorozatot, akkor komoly meglepetések, s megkockáztatom, csalódások érnek. Ha azonban elfogadod, hogy egy közel egy évtizedes sorozat régi epizódjait éled át újra, akkor a Hitman HD Trilogy kellemes meglepetés lesz, mert ugyan nem kapsz korszakalkotó MI-t, lenyűgöző grafikát, de tartalmas ízelítőt kapsz abból, milyen is volt akkoriban lopakodós játékkal játszani, olyannal, ami alapvetően határozta meg a zsáner irányvonalát.

Értékelés: 7/10