DmC: Devil May Cry – Az újdonságok bemutatása

A híres Devil May Cry-sorozat számos lényeges elemét érintően megváltozott – kérdés, hogy mindehhez mit szólnak a rajongók?

Számos rajongó adott hangot nemtetszésének azt követően, hogy kiderült, Dante és Vergil is új kinézetett kapott, és számos részletet megmásítottak a korábbi részekhez képest. Mi most ezeket az elemeket vesszük sorra, és a cikk végére az olvasó is teljesebb képet kaphat a gyökeres változásokról.

Pályatervezés

Régi: Az eredeti Devil May Cry-nál a pályatervezésre nem lehetett sok panasz, mert az egyes szintek nagyon hangulatosak, részletesek és kellően változatosak voltak mindig is. Mindegyik pályarész külön élményt nyújtott, kivéve, ha egy olyan ügyességi részhez értünk, aminél nagyon precíznek kellett lennünk – ilyenkor, ha leestünk, akkor újrakezdhettük a harcot is. Sokan ezt nevezik kihívásnak…

Új: Az új rész sem hazudtolja meg magát, hiszen a pályatervek fantasztikusak, a környezet folyamatosan változik, és néhol szinte szó szerint darabjaira esik szét. Az új rész küldetései eltérő kihívást nyújtanak, és néhol emlékeztetnek az Alice Madness Returns vagy a Gravity Rush pályáira, amihez itt egy szürreális világ társul. Szerencsére a mentési pontok elég sűrűn elérhetők, így már nem kell mindig minden harcot a nulláról újrakezdenünk.

Karakterek

A karaktereket nagyon megváltoztatták, és lesz, akinek ez tetszeni fog, de biztos lesz olyan is, akinek nagyon nem jön be pl. az új Dante.

Dante – régi: A régi motorosoknak nem kell nagyon bemutatni a leglazább játékfőhőst, aki bárkinek beszól, és a poénjain mindig jókat nevet az ember. Egy ikonikus karakter a játékok világban, és mindenki képes lázadókori önmagára ismerni benne. Meggondolatlan, de minek is tervezzen előre, hiszen ő egy démon és egy ember fia, aki képes bármit legyőzni. Persze ne felejtsük ki a leírásból ezüstös haját és piros bőrkabátját.

Dante – új: Külsőre merőben eltér a régi Dantétól, és fekete haja lett, ami elsőre nem igazán tetszett a rajongóknak. Furcsa is, mert ha kívülről nézzük, nem nagyon fedezünk fel benne sok hasonlóságot közte és a régi karakter között. De amikor a belsőt nézzük, akkor kiderül, hogy ugyanaz a laza, semmivel sem törődöm, bárkinek beszólogatós személyiség bújik meg a külső mögött, akit korábban megkedveltünk. Szereintünk nem lesz olyan nehéz hozzászokni az új Dantéhoz…

Vergil – régi: Vergil már egy kicsit érdekesebb dolog. Dante bátyja higgadt, hatalommániás karakter. Szöges ellentéte Danténak. Valamennyire szerethető, de nem túlzottan, és számos elemében eltér öccsétől, akivel folyton rivalizáltak.

Vergil – új: Ha összevetjük a régit és az újat, a legdrasztikusabb változást tapasztalhatjuk. A kimértség és a komolyság megmaradt, de a testvérek közötti rivalizálás teljesen eltűnt. A kinézet is megváltozott, és egyedül a kardjuk maradt közös.

Zene

Ha valamivel akár becsukott szemmel jellemezni lehet a Devil May Cry-sorozatot, az nagy eséllyel a zene, ami például egy összecsapás kezdetén felhangzik. Jön a kemény gitár, a dob és az énekes üvöltése, amit vagy szerettünk, vagy nem, de mindenféleképpen jellegzetes és fontos eleme volt a játéknak. A zenei aláfestés nagyban hozzájárult a hangulathoz, és megadta az alapritmust a henteléshez.

Régi: A régi zenéket a kettőség jellemezte, mert néha egy nagy kórus kezdte el a zenét, majd az egész átment egy keményebb metálba, ami tökéletesen illet az adott szituációhoz. Egy idő után vagy megszokta a játékos, vagy kikapcsolta a dallamokat. Egy biztos: a zenét átjárta az erő és a démoni hangulat.

Új: Amikor az első trailer kikerült a netre, sokan feltették a kérdést: ez most komoly? A langymeleg, túlontúl elektronikus zene a trailerek alatt nem volt túl biztató, de a csatáknál visszatért a jól megszokott démongyilkolós zene, amit annyira szerettünk. Ide kifejezetten illene a korábbi részek kettős zenéje, hiszen a történet szerint Dante anyja egy angyal (őt képviselné a kórus), az apja meg egy démon (itt figyelhetnének be a hörgős metálrészek).

Fegyverek

A régi klasszikus fegyverek megtalálhatóak az új részben is – gondolok itt a Rebellion, Ebony és Ivory trióra, amelyek Dante alap- és egyben kedvenc fegyverei -, bár a kinézetük elég sokat változott. Az új részben a legtöbb új fegyver magából a Rebellionból alakul ki. Kétféle típus érhető el: angyali és démoni fegyverek, amelyek mindegyike más célra jó (pl. crowd control az angyali részen, vagy masszív pusztítás a démoni részen), és a legjobb, ha sikeresen ötvözzük őket. Ráadásul az ügyességi részeken a továbbjutáshoz is szükségünk lesz mindkét felmenőnk "adományaira". (Akik játszottak a demóval, láthatták, hogy sokhelyütt vannak kiálló, kéken vagy vörösen csillogó részek az egyes tereptárgyakon, amiket sorrendben angyali vagy démoni képességünkkel érhetünk el, és előbbi esetén csimpaszkodni és nagyobb távolság fölött átlibbenni tudunk, míg a másiknál tereptárgyakat húzhatunk magunkhoz.)

Összegzés

Az új DmC nem változtatja meg alapjaiban véve a sorozatot, erre azért ügyeltek a Capcomnál, és bár biztosan sokan fintorogni fognak az újdonságok miatt, továbbá lehetett volna kevésbé éles az átmenet a régi és az új között, a végeredmény valószínűleg sokakat (ha nem is mindenkit) kárpótol majd. A konzolos verzió belopta magát a szerkesztőség szívébe, a PC-s esetében pedig egyelőre még azért szorítunk, hogy az irányítás jól sikerüljön. Egy biztos, szerintünk a Ninja Theory elnyerte magának a sorozat folytatásának jogát.