Sony Xperia Tablet S – Hardverteszt

Szerkesztőségünkben járt a Sony legújabb, cseppálló Androidos táblagépe, amely számos jellemzőjét tekintve kitűnik a tömegből. Vajon sikerült a Sonynak az, ami mostanában csak kevés gyártónak?

A Sony nem bízta a véletlenre a táblagép fejlesztését, és ha az elegáns és stílusos, fekete külső nem ragadná meg a bámészkodó vásárlók figyelmét, akkor a kijelző élessége, részletgazdag megjelenítése és fényereje biztosan felkelti az arra járók érdeklődését. Ha pedig valaki oda is lép a készülékhez, és elkezdi azt használni, rögtön látni fogja, hogy az abban duruzsoló motor sem hozza majd szégyenbe a gyártót, hiszen a böngészéstől a játékokig, a filmnézéstől a filmszerkesztésig minden zökkenőmentesen és látványosan gyorsan reagál az érintésre. Mindehhez társulnak a Sony által elérhetővé tett szoftverek (többek között olvasó, Walkman, játékok, távirányító) és az olyan kényelmi funkciók, mint a Vendég mód (amely során olyan hozzáférést adhatunk készülékünkhöz másoknak, ami nem tartalmazza magában levelezésünk és egyéb adataink elérését) vagy a külső borítás cseppálló kialakítása. (Ezzel kapcsolatban mostanában felmerültek gyártási eredetű hibák külföldön, ám a Sony bejelentette, hogy rögtön cseréli az érintett készülékeket.)

Ha már a külsőnél tartunk, vegyük ezt is szemügyre közelebbről. Az apró és könnyű váz tetszetős tervezői vonalakat mutat, és két kézben könnyen és kényelmesen tartható és használható. A szokásos hangerőszabályzó és bekapcsoló gomb mellett felfedezhetünk egy elülső és egy hátulsó kamerát is, ami szintén nem számít újdonságnak. A memóriakártyát egy kihúzást követően fityegős fedél rejti, míg a töltőkábel megfelelő végét egy kupakkal védett helyre csatlakoztathatjuk. Ez utóbbit körülbelül két perc egy átlagos családban elveszíteni (vagy elég egy kíváncsi gyerek kezébe adni vagy akár mi magunk is bárhol otthagyhatjuk), és ezt követően búcsút mondhatunk a cseppálló borításnak is, hiszen ezen a helyen már vígan be tud csordogálni bármilyen folyadék. A gondatlan tervezésnek köszönhetően tehát két kulcsfontosságú előnye rögtön kétségbe vonható az új Xperia tabletnek (gyerekbarát, cseppálló kialakítás).

Pont a napokban olvastam egy külföldi tesztben, hogy valaki amiatt panaszkodik, hogy túl sok előre telepített szoftver jár a Sony táblagépéhez. Bár elsőre elég fura, hogy valaki a bő szoftverválasztékot kritizálja, azért van benne valami, ugyanis a látszat csal. Nagyon sok webes tartalmat bújtattak főképernyőre kipakolt ikonok mögé a szoftveres tartalom fejlesztői, és így a valóban hasznos szoftvereket (videoszerkesztő, Walkman, OfficeSuite és Evernote) leszámítva sokszor csak a Sony egy webhelyére leszünk átirányítva az ikonokra koppintva. Ráadásul sok szolgáltatáshoz külön fiókot is létre kell hoznunk, vagy éppen egyesek hazánkban (legalábbis jelenleg) nem érhetők el (pl. a hasznosnak ígérkező Account Manager). Valószínűleg a legtöbb felhasználó a kezdőképernőkre kirakott, nem túl hasznos widgeteket is szépen testre szabja majd (gyk: törli azokat), így pedig összességében a távirányítós funkciót és a képernyő alján található, gyorsan elérhető alkalmazássávot leszámítva kevés hasznos dologra bukkanhatunk ebben a választékban. Az igyekezet jó, ám jelenleg a felajánlott lehetőségek egy része mögött nincs igazi tartalom.

A folyamatos használat során sem rendszerfagyásokat, sem megakadásokat nem tapasztaltunk, így a Tegra 3-as processzor kiválóan teszi a dolgát. A fényképek lenyűgözően szépek, ahogy a videók és a játékok képe is. A nagyobb fényerőnek azonban megvan az az ára, hogy alapértelmezett beállítások mellett jobban fogy az akkumulátor. Még úgy is, hogy jelenlegi állapotában a készülék kikapcsoláskor nem csatlakozik a Wi-Fi hálózathoz (így az e-maileket sem frissíti), ami azért fura, mert ezt más készülékek esetében a szoftverből mi magunk adhatjuk meg akkor, ha nagyon szigorú energiagazdálkodási sémát választunk. Az Xperia táblagép így nem képes értesíteni minket a frissen beérkező e-mailekről, csak akkor, ha éppen amúgy is használjuk a rendszert, azaz be van kapcsolva a kijelzője.

Bár a külső szemet gyönyörködtető, hosszabb használat során a vékony borítás igencsak vágja az ember tenyerét, ha egy kézben tartják – és pedig újságolvasáshoz ez lenne a kényelmes tartás. Mivel azonban a felület egyenetlen, így a fejrész a nehezebb, és ilyenkor alig pár perc alatt már szépen beékelődik a kezünkbe a táblagép sarka. Játéknál vagy más, két kézzel használható funkciónál ez nem feltűnő, és a tartása kényelmes.

Valószínűleg senki sem tepsiméretű fényképezőgépnek vásárolja meg az Xperia Tablet S-t, ám természetesen ezt a funkcióját is kipróbáltuk. A Sonytól nem várt módon csalódnunk kellett, hiszen a hátsó kamera képei a beépített eszközök elég sok hibáját mutatja, többek között a kép élességével és részletességével sem voltunk kibékülve. Az elülső kamera pedig kizárólag videotelefonálásra használható, hiszen a vele készített állókép teljesen életlen és elmosódott – és ezek a hibák a tablet gyönyörű kijelzőjén pillanatok alatt láthatóvá is váltak.

Összességében az a helyzet, hogy mi szívesen írtunk volna a táblagép előnyeit zengő ódákat, hiszen első találkozáskor a sajtótájékoztatón nagyon megtetszett a külseje, a kijelzője és a gyorsasága, ám pont azért emeltük ki a fenti hibáit, hogy szembesítsük olvasóinkat azzal a ténnyel, hogy az erősen túlárazott (a cikk írásának pillanatában 140 ezer Ft-ért megvásárolható) készülék sajnos sokkal több ígéretet hordoz magában, mint amit tartalommal is meg tudna tölteni. A jelenlegi vetélytársait elnézve a Sonynak minden téren több erőfeszítést kell tennie, hogy ne csak a végfelhasználói árat tekintve emelkedjen ki a tömegből, hiszen számos készüléket fel tudnánk sorolni, amik ugyan olcsóbbak, ám mégis sokkal jobban megérik a pénzüket.

Értékelés: 5/10