Select Page

Sony Xperia Sola – Hardverteszt

Sony Xperia Sola – Hardverteszt
12 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).

Az utóbbi idők tepsiphone-jai után végre egy olyan telefont tesztelhettünk, amelyik könnyedén elfér egy szabvány méretű zsebben, és kézben fogva is kellemes érzést nyújt.

A Sony Xperia Sola nem próbál meg zsákbamacskát árulni, hiszen egyrészről minden fontos funkciót belezsúfoltak egy, a hagyományos telefonok méretéhez közelítő készülékbe (ráadásul NFC-képes), másrészről viszont már külsőre is látszik a Solán, hogy nem egy csúcskategóriás mobilkészülékről van szó. Ennek ellenére egészen pozitív kép alakult ki bennünk a két hetes tesztelgetést követően.

A telefon külseje magáért beszél. Egyrészt csinos lett az alsó, lépcsőzetes elrendezés, ami a telefon fő designelemét is biztosítja (azaz a megvilágított XPERIA) feliratot, másrészt fekete színben elegánsnak is hat, bár kézbe véve egyből érződik a műanyag hátlap, ami szinte azonnal közvetíti, hogy nem a felső kategória egyik képviselőjét tartjuk a kezünkben. Ezzel szemben áll viszont az, hogy pehelykönnyű a telefon, és a méretének köszönhetően egy farzsebben is elfér. Az érintőképernyőt szolgáltató felület sajnos szintén nem a legkiválóbb, hiszen a már több hónapja nyúzott készüléken karcnyomok is látszódtak, illetve a folyamatosan újratermelődő ujjlenyomatokat is állandóan törölgetni kellett róla. Ennek ellenére viszont a hátlap lepattintásánál nem látszott meg a viharvertség, így lehet, hogy nem karcálló az üveg, viszont az amúgy gyenge láncszemnek számító műanyag hátlap úgy tűnik, azért jól bírja a strapát.

A telefon más szempontból sem próbál az élre törni, hiszen a belsejében az Android 2.3.7-es verziója duruzsol, ami kissé idejétmúltnak számít a 4.x-ekhez képest. Ennek ellenére szépen teszi a dolgát, és a kétmagos proci természetesen képes az olyan játékok futtatására is, mint a Shadowgun. Természetesen böngészéskor azért kiderül, hogy a görgetés nem olyan folyamatos, mint egy Samsung Galaxy S III esetében, de nem is ezt várnánk el a középkategória versenyzőjétől.

A telefonra telepített alapértelmezett alkalmazások közül a Timescape látványos Cover Flow-hoz hasonlatos megjelenítésén kívül a bővített szinkronizálási lehetőségek és az alapértelmezésben telepített Flash-lejátszó érdemelnek még szót, illetve a multimédiás képességeket kiszolgáló alkalmazások, amelyek nem túl összetettek, viszont a feladatra pont alkalmasak. Természetesen elsők között telepítettük a készülékre a Zinio alkalmazását, amely használata során kiderült, hogy grafikus nézetben éppenhogy minden olvasható a legnagyobb nagyítás mellett, míg szöveges változatban természetesen kényelmesen tudunk még a szükségesnél nagyobb betűméretet is kiválasztani.

Bár nem éppen ideális a könyv- és újságolvasásra az apró kijelző, a célnak megfelel, azaz a méreteinek köszönhetően például sokkal könnyebb a metrón előkapni a Solát egy könyv vagy magazin olvasásához, mint egy iPadet vagy egy Galaxy Note-ot. A kis kijelző ellenére a felületen és weboldalakon navigálás, illetve a szoftveres billentyűzeten a szövegbevitel sosem volt probléma, és hihetetlen pontossággal vette be a szoftver az amúgy az ujjaim méretéhez képest aprócskának számító betűket szöveg írása során.

A készülék rendelkezik hátoldali kamerával, így lehet vele fényképeket és videókat is készíteni. A kép minősége azonban jócskán alulmaradt a várakozásainkkal szemben, hiszen a színek fakók és az élesség sokszor a vártnál is rosszabb minőségű, a napsütésben készített képeken pedig mindent ural a fehér fény ragyogása. Ezt a funkciót nem igazán értjük, miért hanyagolta ennyire el a Sony, hiszen egy kis odafigyeléssel (és a Sony általában nagy hangsúlyt fektet a multimédiára) biztosan ki lehetett volna hozni többet a rendelkezésre álló erőforrásokból.

Az átlagos használat során a telefon maximum másfél napot bírt általános beállításokkal, így általánosságban elmondható, hogy gyakorlatilag naponta tölteni kell a készüléket. Ez is egy fájó pont, hiszen a kisebb kijelző és a közepesen erős processzor mellé biztosan lehetett volna egy kicsit több üzemidőt szorítani. Cserébe a töltője a szokásos micro-USB, így szinte bárhol, bármikor képesek leszünk újra energiával ellátni a Solát. További lehetőségként, bizonyos funkcióktól megfosztva magunkat, választhatjuk a sokkal szigorúbb energiagazdálkodási beállításokat is a rendszerben, ezzel jelentősen megnövelve az akkumulátor üzemidejét.

Modell: MT27i
Operációs rendszer: Android 2.3.7
Tömeg: 107 g
Kijelző: LED TFT-LCD, kapacitív, 480×854 képpont
Kamera: 5 MP, LED vaku, autofókusz
Processzor: kétmagos
Érzékelők: gyorsulásmérő, giroszkóp, iránytű, közelségérzékelő, Floating touch
Hívásidő: 6 óra

A teszt során készült képekért kattints ide.

Összességében elmondhatjuk, hogy korrekt, ám átlagos képességekkel rendelkezik az XPERIA Sola, amelyért a mostanában elkért 66 ezer forintos ár se nem kevés, se nem sok. Ha valaki képes a fényképezési lehetőségekről lemondani, illetve nem szükséges a számára a legújabb Android-verzió, hovatovább szeretne egy kényelmesen a zsebben hordható, pehelykönnyű telefont, akkor érdemes elgondolkoznia a beszerzésén.

Értékelés: 6/10

Translate »