Inversion – Játékteszt

Hosszas várakozás előzte meg a Saber Interactive új játékának, az Inversionnek a premierjét, a nyári uborkaszezonban végül kihívó nélkül mérettetett meg, nem véletlenül.

A Saber Interactive nem először veszi alapul a fizikát, mint játékelemet, hiszen az időmanipulálós TimeShifttel már bizonyították, képesek szórakoztató, ámbár középszerű shootert kisajtolni magukból. Az Inversion esetében se változott a felállás, ezúttal azonban idő helyett a gravitációval való játszadozás okoz felfordulást, a középszer azonban stabilan megmaradt. Az Inversion ugyanis nem képes túllépni saját határain, s miközben pofátlanul kölcsönöz olyan nagyoktól, mint a Dead Space vagy a Gears of War, addig egyetlen egyedi ötletének kivitelezésében is csúfosan megbukik.

A történet szerint egy békés metropoliszban járunk, ahol a Vanguard PD két tisztje, David Russel és Leo Delgado épp járőröznek. Átlagos hétköznapnak indult a mai nap is, azonban váratlanul idegenek inváziója töri meg a város csendjét. Katonák ezrei lepik el otthonunkat, a felfordulásban pedig életét veszti feleségünk, kislányunknak pedig rejtélyes módon nyoma vész. A két keményfiúnak nem is kell több, fegyvert ragadnak, s maguk veszik kézbe a dolgok irányítását, így útnak indulnak, hogy rendet tegyenek. A sablonok azonban nem érnek itt véget, a cselekmény előrehaladtával a sztori nem lesz izgalmasabb, sőt, teljesen érdektelenül sodródunk majd az eseményekkel, így óriási szerencse, hogy lehetőségünk lesz elnyomni az érdektelen párbeszédekből álló átvezető videókat.

Hatalmas minőségbeli ugrást a játékmenettől se szabad várni, az ugyanis egy az egyben a Gears of War mechanikáját követi, csak gyatrább kivitelezésben. Azaz fedezékről fedezékre haladva kell a folyamatosan özönlő idegen katonák rohamát visszavernünk. Ami ezt a monotonitást némileg enyhíti, az az, hogy társunknak köszönhetően kooperatív módban egy fokkal szórakoztatóbb az aprítás, másfelől a játék sokat reklámozott eleme, a gravitáció manipulálása is olyan eszköz, ami ha nem is sokat, de csavar a játékmeneten. A Gravlink segítségével ugyanis lehetőségünk adódik, hogy a becélzott területen semlegesítsük a gravitációt, ezzel megkönnyítve a saját dolgunkat, hiszen a levegőben magatehetetlenül lebegő ellenfelek könnyű célpontok. Emellett kapunk még pajzsot és energiahullámot is, de az igazság az, hogy annyira kezdetleges mindegyik speciális képessége használata és értelme, hogy ritkán nyúlunk az őket aktiváló gombhoz. Az Inversion ugyanis nem kínál olyan kihívást, ami indokolná, hogy a lövöldözésen túl egyéb segítséget is kérjünk.

Azért akadnak jó pillanatok is, a gravitációt ugyanis nem csak mi tudjuk befolyásolni, hanem az idegenek is, így nem egy olyan pályaszakasz lesz, ahol azzal kell szembesülnünk, hogy a levegőben lebegve kell közlekednünk, s fedezéket keresnünk. Szintén az izgalmas részekhez sorolandóak azok a szakaszok, ahol a gravitáció olykor nem csak megszűnik, de csavar is egyet a helyszínen, így például az egyik pillanatban még a járdán harcoltunk, a következőben pedig a közeli felhőkarcolón kell megvívnunk a csatát.

Az Inversion technikailag se magaslik ki a mezőnyből, ezen a területen is inkább a középmezőnyt erősíti, s így mindent egészében vizsgálva elmondható, a Saber Interactive játéka nem több, mint egy jó ötletekkel reklámozott, végül minden téren elbaltázott lehetőség. Pedig ha kicsit több odafigyelést kapott volna, esetleg egy erősebb történetet, vagy jobban kivitelezett játékmechanikát, vagy jobban felhasznált, s átgondolt gravitációs mókát, akkor most egy jó játékról emlékezhetnénk meg.

Értékelés: 5/10