Samsung Galaxy S III – Hardverteszt

Május végétől kapható hazánkban a Samsung legújabb, bivalyerős hardverrel felszerelt okostelefonja, a Galaxy-család legújabb tagja, a Samsung Galaxy S III, amit nemrég mi is kipróbálhattunk.

Amíg az Apple ékszeresdoboza az iPhone, addig a koreai gyártónak a Samsung Galaxy S-család jelenti a felsőkategóriát, s amíg a cupertinói óriás leginkább a dizájnos, prémimum kategóriás küllemnek, a jól felépített marketingnek köszönheti sikereit, addig a Sasmsung a nyers erőben bízva építette fel a Galaxy S-ek sikerét, ami végül a második generációval érett be. Ez viszont azt eredményezte, hogy a Magyarországon május utolsó napjai óta kapható Samsung Galaxy S III már közel sem képes akkora ugrásra az elődhöz képest, s a koreaiak ezt érezvén olyan terepre merészkedtek, ahol jelenleg nem sok tapasztalattal rendelkeznek. Elkezdtek látványosnak tűnő kényelmi funkciókat építeni telefonjukba, amelyek olykor valóban hasznosak, de sokat nem tesznek hozzá az élményhez.

Ehelyett akár nagyobb hangsúlyt fektethettek volna a külsőre, a Galaxy S III ugyanis kialakítását és anyaghasználatát tekintve sokadik ránézésre se tükrözi egy felsőkategóriás készülék képét. A koreai mérnökök a már szokásos formaterveket követték, és az anyagok is a már jól ismertek, vagyis teljes, igaz, könnyen eltávolítható műanyag borítást kapott a telefon, ez viszont alsó-kategóriás megvalósítást sugall. A lekerített formatervnek és a hatalmas méretnek köszönhetően a készülék egykezes fogása kisebb kezűeknek körülményes lehet, s ha nem vagyunk elég óvatosak, akár könnyen ki is csúszhat a kezünkből a telefon. Így ismét előjön a Note-nál is említett probléma, szükség van-e olyan készülékekre, amelyek valamilyen átmenetet képeznek a tabletek és az okostelefonok között, használatuk mégis a méretük miatt kényelmetlen. Számomra a Galaxy S III mégis sokkal kellemesebb élményt nyújtott ezen a téren, mint a Note, a kialakított formaterve és könnyű súlya (133 gramm) miatt ugyanis egyetlen percig se volt körülményes a kezelése, ráadásul könnyedén tudtam egy kézzel is használni a telefont. Szerencsére fizikai gombokból sincs sok a Galaxyn, így az egyik oldalon a hangerőszabályozó, a másikon pedig a ki- bekapcsoló gombot találjuk, és a dizájn egységességét ezek a vonalak se törik meg. Alul találjuk a "Home" gombot, illetve érintésre aktiválható két másik gombot, amelyek háttérvilágítását most már mi magunk is szabályozhatjuk.

A belső azonban elképesztő dolgokat rejt. Az olcsó műanyag borítás alatt találunk egy négymagos, 1,4 GHz-es Cortex-A9 processzort, amit a Mali 400MP GPU egészít ki. Ehhez társul 1 GB RAM modul, míg a belső háttértár 16, 32, illetve 64 gigabájt lehet, amely microSD-vel akár duplázható is, míg a Dropbox alkalmazás segítségével további 48 GB csapható hozzá. Ezt a brutális erőt jelenleg nem sok alkalmazás tudja még teljesen kihasználni, ellenben a Samsung olyan "kényelmi" funkciókkal igyekszik eladni a technológiát, mint a párhuzamos filmnézés és böngészés. Mondanunk se kell, ennek egy kis kijelzőn nem sok értelme van, de tény, nagyon látványos lehetőség. Ami a kijelzőt illeti, ezúttal is egy 1280×720 felbontású Super AMOLED-et kapunk, ami mint mindig, most is elképesztően pazarul jeleníti meg a képeket, a színek szinte élnek, bár azt el kell ismerni, hogy a napsütés még mindig nagy ellensége a technológiának.

Ehhez az őrületes erőforráshoz egy 2100 mAh-s akkumulátor szolgálja a napi erőforrást, ami az energiatakarékos üzemmódnak köszönhetően meglepően sokáig képes életben tartani a telefont. Mindez azt jelenti, hogy üresjáratban a mobil akár 4-5 napig is alig merül, aktív használatnál azonban az 1-2 nap tekinthető sztenderdnek. Ha játszani szeretnénk, akkor 3-4 óra szórakozásra számíthatunk, ha pedig zenét szeretnénk hallgatni, vagy filmet szeretnénk nézni, akkor megközelítőleg öt óra az az időtartam, amíg folyamatos működésre képes a Galaxy S III. A készülék méreteit és teljesítményét figyelembe véve ezek remek adatok, és semmivel se teljesít alul az okostelefonoknál megszokott üzemidőknél.

Ami az újdonságokat illeti, szót kell ejteni az iPhone-tól megirigyelt Siri-utánzat, a S-Voice-ról, ami ugyan okosan felismeri a tört angolt, az utána végrehajtott feladatoknál azonban csúfosan teljesít a hangfelismerés, így a funkció még mindig nem több, mint egy reklámfogás, amit továbbra se lehet arra használni, amire kitalálták. Hasonló a helyzet az arcfelismerésre koncentráló lehetőségeknél, ilyen például a lezárt telefon feloldása, ami a telefon számára már nem megfelelő fényviszonyoknál, vagy a készülék számára kezelhetetlen kiegészítők jelenlétében (szemüveg, sapka) egész egyszerűen nem működik. Az ágyban használatnál a tájolás megtartása se mindig sikerül, tulajdonképpen teljesen véletlenszerűen sikerült működésre bírni a funkciót. Emellett a telefonnal rengeteg mozgással kapcsolatos lehetőséget csalhatunk elő, így ha hosszúra nyílik egy listánk, akkor a telefon tetejére kétszer koppintva a lista tetejére ugorhatunk, illetve a legtöbb esetben az előlapon elhelyezett LED-ek adnak tájékoztatás a történésekről.

A Samsung Galaxy S III igazán a teljesítményben mutat túl elődjén, mégis alternatíva lehet a mobilpiacon, de csak akkor, ha nem vagy rajongója az iOS-nek, az Androidos készülékek piacán pedig a legjobbra vágysz, és a HTC One X nem szimpatikus számodra. A gyenge kialakítást szerencsére kárpótolja a magasabb teljesítmény, a jobb kamera és az elképesztő méretűre hízlalható tárhely, így ha olyan okostelefonra vágysz, amiben ezek a tulajdonságok a fontosak, akkor a Galaxy S III jó választás lehet.

Értékelés: 8/10