Sorcery – Játékteszt

A PlayStation Move két évvel ezelőtti premierje óta kiált egy igazi erőpróbáért, a Sorcery pedig bizonyítja, az eddig megjelent Move-kínálat eddigi legjobb dedikált játékát köszönthetjük a személyében.

A Sorcery kalandos utat járt be, mire a 2010-ben történt E3-as leleplezése után most szerdán a boltok polcaira kerül. A The Workshop akció-kalandjátéka ugyanis két évvel ezelőtti bejelentése után teljesen radar alá került, hogy az év elején aztán újból lerántsa róla a leplet a Sony. A meglepően hosszúra nyúlt fejlesztési ciklus alatt ugyanis teljesen átgyúrták a játékot, ami a kezdeti gyermeki külsejét egy kissé komolyabbra változtatta, ezzel pedig teljes mértékben levetkőzte azon hangokat, miszerint a Move ismét csak valami családi játékhoz lehet alkalmas eszköz. A Sorcery ugyanis egy ízig vérig izgalmas, ámbár gyermeki identitását levetkőzni nem teljesen képes kalandjáték lett, amiben a szórakoztató harcok adják a játékmenet zamatát.

Kalandunk főhőse egy Finn nevű varázslótanonc, aki miután magára hagyja tanára és mentora, Dash, szemet vet egy mágikus varázspálcára. A csintalan Finn és állandó társa, a frappáns beszólásai miatt hamar sokak kedvencévé váló Erline végül ráteszik a mancsukat a pálcára, innentől pedig kezdetét veszi egy nem várt utazás, amit Faerie Királyságának vidékeit járva tehetünk meg, hogy aztán különböző ördögi teremtmények, köztük jól megtermett orkok, és a világunkra sötétséget hozó Nightmare Queen ellen vegyük fel a küzdelmet.

A játék teljes egészében a Move-ra lett kihegyezve, ennek megfelelően az irányítás minden eleme a fagyi-kontrollerre lett optimalizálva. A mozgásérzékelős kiegészítő segítségével tudjuk előcsalni a megtanult varázslatokat, amelyek mindegyike egyedi mozdulatokhoz kapcsolódik. Szintén a Move segítségével tudjuk összeállítani a különböző bájitalokat is. Ezek készítésénél olyan mozdulatokat imitálhatunk, mint az őrlés, a szórás, az öntés vagy a keverés. A mozgást a navigációs kontrollerrel vagy a DualShock kontrollerrel tudjuk kivitelezni, miközben a kamera teljesen automatikus kezelést kapott. Ennek megvalósítása sajnos rengeteg bosszúságot fog okozni, sokszor ugyanis nem követi le rendesen Finn mozgását, így lesznek beláthatatlan területek is. A probléma nagyobb harcok esetében lehet frusztráló. Ahogy a Move-val kapcsolatos problémák is ekkor kerülnek előtérbe. A túl sok ellenfél esetében ugyanis nem minden esetben veszi be a játék a mozdulatokat, így elmaradnak a várt varázslatok (vagy véletlenül másikat idézünk meg), a túlerő pedig sokszor a Move vad rázásába torkollik, így a kívülállók számára úgy tűnhet, mintha egy rumbatököt ráznánk.

Pedig a Sorcery-ben megvannak a lehetőségek, a Föld elemeit bevető varázslatok kombinálhatóak, így például ha megidézünk egy tornádót, majd a tűz varázslattal kombináljuk, akkor égő szélviharral tizedelhetjük meg az ellenséget. Egy másik esetben pedig bevethetjük a fagyasztótámadást, amivel lelassíthatjuk a különös teremtményeket, hogy aztán az alaptámadással végleg végezzünk velük. Sajnos a varázslatok közötti egyensúly nem tökéletes, így például a villámcsapást elég sokszor fogjuk használni, míg a föld-alapú támadást a játék jelentős részében nem, vagy alig fogjuk segítségül hívni.

Szerencsére az akció mellett a felfedezésnek is jelentős szerepe lesz, kalandozásaink során ugyanis kincsekre, a már említett bájitalok (segítségükkel erősebb varázslatok, több mana, több élet érhető el) összevetőire, speciális kiegészítőkre tehetünk szert. Mindezek ellenére a Sorcery egy nagyon lineáris, s nagyon rövid játék. Utóbbi azért eshet meg, mert bár küllemre igyekezett levedleni gyermeki énjét, valójában ez még mindig egy, a fiatalabb korosztályt megcélzó játék, ami nehezebb nehézségi szinten is 5-6 óra alatt végigvihető. Azonban, ha képesek vagyunk túllépni a Sorcery apróbb hibáin, egy végtelenül aranyos, szórakoztató, kalandos utazásban lehet részünk, ahol, ha rövid időre, de valóban jól képzett varázslónak érezhetjük magunkat.

Értékelés: 7/10