Risen 2: Dark Waters – Próbakör

A hazai kiadó jóvoltából idő előtt kipróbálhattuk a Risen folytatását, amelyben ezúttal a kalózok kerülnek a középpontba, és persze a világ megmentése.

A Piranha Bytes legújabb játéka, a Risen 2: Dark Waters a 2009-ben megjelent Risen folytatása, amely a csapat első programja volt azután, hogy a Jowooddal közös munkaviszonyuk végetért. Megvolt benne minden, ami miatt sikeres lett a Gothic, de nem tartalmazott túl sok újítást. Egy évvel a Risen megjelenése után érkezett a közepes Arcania, mely rengeteg rajongónak okozott csalódást, de hamarosan jött az örömhír a Piranha Bytes-tól, hogy készül a Risen folytatása, amiben az első rész fantasy témája helyett a kalózok kapták a főszerepet. Ebből a folytatásból kaptunk ízelítőt, amikor kipróbáltuk a játék próbaverzióját.

A történet évekkel az első rész után Caldera-ban, a Kristály Erődben veszi kezdetét Faranga szigetén, melyet elkerült a titánok pusztítása. Az élelem azonban fogytán, és az utánpótlást szállító hajókat sorra pusztítják el a tengeri szörnyek. Egy ilyen szállító hajón teljesít szolgálatot az első rész hőse, akit eléggé megváltoztattak az elmúlt évek eseményei. Nem az a nagy hős, aki egykor legyőzte a tűztitánt, hanem az inkvizíció megkeseredett, alkoholista hadnagya, akit titkos küldetéssel bíznak meg: az a hír járja, hogy az egyik, a gonosszal szövetkezett kalózvezér birtokában van egy fegyvernek, amely képes elpusztítani a titánokat, ezért be kell épülnie a kalózok közé, és megszereznie a fegyvert, amellyel talán megmentheti az emberiséget.

Maga a játékmenet szerencsére nem változott, továbbra is szabadon mászkálhatunk és vehetünk fel küldetéseket, sírokat foszthatunk ki, titkos barlangokat fedezhetünk fel, ám most már nem csak egy szigeten tehetjük meg mindezt. Több trópusi helyszínen zajlik a cselekmény, melyek között hajóval tudunk közlekedni, és mindegyik egyedi kincseket, titkos zugokat rejt. A külső terek ráadásul aprólékosan és gondosan megtervezettek, és ugyanez igaz a belsőkre is, ami igazi felüdülés a Kingdom of Amalur: Reckoning sivár épület- és barlang berendezései után. A Skyrim-hez hasonlóan a felfedezett települések és fontosabb helyszínek között csónakkal, vagy pedig a térképen gyorsutazással is közlekedhetünk. Az óriási bejárható terület rengeteg veszélyt rejt magában, kezdve a vadállatoktól, szörnyektől egészen az ellenséges kalóz és bennszülött csoportokig. Végre igazi formában tér vissza az adaptív nehézség, vagyis a játék elején még nem igazán jelentünk akadályt senkinek és semminek, ám ahogy fejlődünk, és egyre jobb felszerelést aggatunk magunkra, annál több esélyünk lesz a túlélésre, de ezek még nem feltétlenül garantálják azt, hogy minden harcból győztesen kerülünk ki. Az összecsapások túléléséhez nyers erő mellett egy jó taktika és gyors észjárás is szükséges lesz.

Magát a harcrendszert nem érte változás: egerünk középső gombjával vesszük elő fegyverünket, a bal gombbal suhintunk, a jobbal pedig védekezünk. Fegyvert a jobb kezünkben fogjuk tartani (kardokat, szablyákat, baltákat stb.), míg a bal kezünkkel különféle lőfegyvereket, és a „Dirty Trick” (Aljas Trükk) nevű képességhez szükséges dolgokat fogunk használni. Ez ismerős lehet a Dragon Age: Origins-ből, ahol a rouge karakternek ez volt az alapképessége: ellenfelünket elvakítjuk a szemébe szórt homokkal/sóval, de használhatunk akár kókuszdiót is, hogy egy pár pillanatra elkábítsuk áldozatunkat. A homokot kivéve véges mennyiség áll rendelkezésünkre a szükséges anyagokból, ezért nem is használhatjuk őket ész nélkül, várnunk kell, míg újratöltődik a képesség. Lőfegyverekből is sokfélével fogunk találkozni, különféle pisztolyokat és muskétákat használhatunk majd, amelyek a nyilakat helyettesítik, épp ezért vesszők helyett töltényeket kell gyűjtögetnünk. Ezekre is érvényes az újratöltődési idő, ezért igyekezzünk megfontoltan lövöldözni, ráadásul a különféle fegyverek és töltények mind más távolságról hatásosak. Hatalmas újítás az elődhöz képest, hogy nem sűrűn fogunk egyedül kalandozni. A Mass Effect-hez hasonlóan majdnem mindig lesz velünk valaki, aki mellettünk harcol. Társaink szívósak, és tisztességesen sebzik az ellent, és ha nem is segítünk nekik, akkor is kiverekedik magukat a nehéz szituációkból. Mondjuk, ez kicsit könnyűvé teszi a játékot, de szerencsére nem olyan mértékben, hogy az a játékélmény rovására menjen. A Gothic sorozat és a Risen egyik legtöbbet kritizált része az volt, hogy nem igazán volt olyan karakter, akihez igazán kötődhettünk volna. Most ez megváltozik, ugyanis társaink a már említett Mass Effect-hez, vagy a Rise of the Argonauts-hoz hasonlóan a hajónkon laknak, és még ott a legénység is, akikkel beszélhetünk, ezáltal óhatatlanul is szimpátiát keltve bennünk az embereink iránt.

A karakterfejlődés terén is történtek változások. Minden megoldott küldetésért, leölt ellenfélért, feltört ládáért, sikeres meggyőzésért Glory pontokat kapunk, és tulajdonságainkat akkor fejleszthetjük, ha összegyűjtöttük a megfelelő pontmennyiséget. Mivel klasszikus értelemben vett szintlépés nincs a Risen 2-ben, ezért értesítést sem kapunk arról, hogy mennyi pontunk is van, ezért mindig magunknak kell ellenőrizni a karakterlapon, amely szintén megváltozott. Az első rész statikus és különálló menüfelépítése helyett most egy összetett, könnyen kezelhető és átlátható menüfelületet kapunk, ahol könnyedén elérhetjük a tárgyainkat, tulajdonságainkat, képességeinket, térképünket, a küldetéseket stb. Ízléses és jól használható az új felület, amelynek kezelése senkinek nem fog gondot okozni. Elveszni nem fogunk a tárgyak közt sem, mert itt is történt némi változtatás. A felszedhető életet töltő elfogyasztható tárgyakat most már nem külön-külön tároljuk, mint eddig (nincs külön répa, alma, hús, víz stb.), hanem Ellátmány (Provisions) név alatt találjuk meg őket az inventoryban.

Visszatérve a karakterfejlesztésre: a szokásos erő, ügyesség, mágia és társait lecserélték, helyettük fő tulajdonságaink a Blades (Pengék), Firearms (Lőfegyverek), Toughness (Szívósság), Cunning (Dörzsöltség) és Voodoo ötös lett. Bizony, a játék környezetéhez igazodva a szokásos tűzlabda dobáló mágiát a voodoo váltotta fel, aminek ősi művészetét a bennszülöttektől tanulhatjuk majd meg. Minden fő attribútum fejlesztésével alapvető tulajdonságainkat is növeljük (pl. szúr, vágófegyverek, fekete mágia, puskák, pisztolyok, stb.), és minél magasabb szintre fejlesztjük ezeket, annál több képességeket tanulhatunk meg. Ezt még mindig különféle oktatóknál tehetjük meg, (a tolvajlás művészetét például egy bebörtönzött tolvajtól, vagy a meggyőzés művészetét egy prostituálttól). Kemény összegeket emésztenek fel ezek a képzések, ami újabb okot ad a titkos kincsek felkutatásra. A képességek között is fogunk újításokat találni, példának okáért beidomíthatunk egy majmot arra, hogy helyettünk raboljon, vagy akár voodoo babával kínozhatjuk ellenfelünket. Megemlíteném még, hogy tulajdonságainkat a szigeteken elrejtett legendás tárgyakkal is növelhetjük, amelyeket megtalálva állandó bónuszt biztosítanak számunkra. Ezúttal is kell majd frakciót választanunk, hogy kinek az oldalán szeretnénk befejezni a játékot, és minden frakció más bónuszt biztosít, és ugyanez igaz a felszerelésekre és a fegyverekre is. Újfent rengeteg döntést is meg kell majd hoznunk, amelyek nagy része a történetre is hatással lesz.

A küldetések megoldása és a barangolás mellett lehetőségünk van szakmákat elsajátítani, vagyis kitanulhatjuk a kovácsmesterséget, a fegyverkészítést, vagy épp bájitalok és alkoholok készítését. Az alkoholnak létfontosságú szerep jut a Dark Waters-ben, lévén az igazi kalóz mindig részeg, plusz szintén a környezethez igazodva a gyógyitalokat felváltotta a grog, a rum és társaik. Ha ez még nem lenne elég, akkor mini-játékokkal is elüthetjük az időt, amelyekkel pénzt és Glory pontokat szerezhetünk. Lőhetünk célba, vagy asztal alá ihatjuk kihívónkat, és még ki tudja mi vár ránk a teljes játékban.

A Piranha Bytes korábbi játékaihoz hasonlóan most is fantasztikus karakterekkel fogunk találkozni, elég csak megemlíteni a majdnem teljesen süket pisztolykészítőt, vagy a sajátos angolt használó gnómot, Jaffart. Néhány régi ismerős is vissza fog térni, a legnagyobb meglepetést mégis az a kalózból lett világítótorony őr okozta, akinek anno a Gothic II-ben segítettünk banditáktól megtisztítani otthonát. A szinkronszínészek újfent remekelnek, a jól megírt párbeszédeket igazi élettel töltik meg, külön dicséret jár a bennszülöttek akcentusáért és a kalóz szlengért. A zene is jól eltalált, dinamikusan változik, veszély esetén felgyorsul, de általában kellemes, jól megkomponált dallamokat hallhatunk.

A legnagyobb változást a kissé elavult grafikus motor lecserélése jelenti. A kissé már agyonhasznált fantasy témájú Risen után igazi felüdülés a szemkápráztató és részletes trópusi szigetvilág. A motor gyönyörű képet tár elénk, már ami a környezetet illeti. A karakterek sem csúnyák, félreértés ne essék, csak az arcuk szokás szerint kevésbé kidolgozott, és a mimikájuk sem túl gazdag, de ez lehet a tesztverzió hibája is. A gyönyörű képi világot megteremtő grafikus motort sikerült jól optimalizálni, a tesztgépen maximális beállítások mellett sem esett 25 alá az FPS, amire ugye a Reckoning is képes volt, viszont ég és föld a különbség a két játék látványvilága között. Az irányításra sem lehet panasz, hisz a billentyűzet + egér kombináció kiosztása és használata teljes mértékben megegyezik az előző részével, most viszont akár gamepaddal is irányíthatjuk a névtelen hőst.

A Risen 2: Dark Waters próbaverziója meggyőzött arról, hogy a Piranha Bytes igenis érti a dolgát, és hogy újítások mellett is képesek megőrizni azokat az elemeket, amelyek miatt oly népszerűek a játékaik mind a mai napig. Sikerült megtalálni azt az egyensúlyt, amelyben az újítások és a régi, bevált dolgok békésen megférnek, ezáltal alkotva egy fogyasztható, szórakoztató elegyet. Az új grafikus motor, az új környezet, a történet, az apróbb és nagyobb fejlesztések mind jól sikerültek, és bár sok hibával találkoztam, azokat a megjelenésig bőven van ideje kijavítani a fejlesztőknek. Egy biztos, a Risen 2-ben újra visszatér az eredeti Gothic hangulat, amihez kellemes adalék a kalóz környezet. Ha minden hibát kijavítnak az április 27-ei megjelenésre, akkor bizony az év egyik legjobb szerepjátékát tisztelhetjük majd a Risen 2: Dark Waters-ben.