A Samsung tavaly nyáron az okostelefonok után a hordozható médialejátszók piacán is nekiment az Apple-nek, s olyasmire vállalkozott, amire tulajdonképpen az iPod porondra lépése óta senki se. Vajon sikerrel cibálják meg az oroszlán bajszát?
Amíg az okostelefonok piacának színterét jó ideje az Apple-Samsung párharc uralja, addig a multimédiás, kifejezetten zenehallgatásra és videók, filmek lejátszására alkalmas médialejátszók világában 2001 óta egyértelműen az almás cég az egyeduralkodó. A koreaiak azonban nem bírták tétlenül nézni, hogy a több mint egy évtizede piacvezető Apple gyakorlatilag az iPod Touch piacra dobása óta úgy is képes nyereségesen kihozni ezen üzletágát, hogy alig-alig mutat fel némi innovációit termékein (az iPod Touch a GSM funkciótól megfosztott, vékonyított iPhone kistesója). Éppen ezért tavaly nyáron piacra dobta a Samsung a saját hordozható médialejátszóját, amely funkcióit tekintve ugyanazt képest hozni, mint a 2010-es Galaxy S, vagy a később az iPhone első számú kihívójává előlépett Galaxy S II, mindössze csak telefonálni nem tudunk vele, illetve közelben lévő WiFi hiányában nem tudjuk használni azokat az alkalmazásokat, amikhez internetelérés szükségeltetik.
A Samsung Galaxy S WiFi 5.0-ban egy 1 GHz-es ARM Cortex-A8 CPU, egy 512 MB RAM-mal felszerelt PowerVR SGX540 GPU található, amihez 8 vagy 16GB tárhely társul, amit a microSD kártyával akár tovább is bővíthetünk. A készüléken az Android 2.2-es, értelemszerűen a Samsung által testreszabott, saját szoftvereivel már felruházott változata fut. A megjelenítésért egy 800×480 kapacitív, multi-touch kijelző a felelős, ez azonban még nem Super AMOLED, hanem egy picit gyengébb, Super Clear LCD panel, ami többek között a kevésbé kontrasztos színekben, illetve a napfényben nehezebben olvasható kijelzőben nyilvánul meg. A készülék baloldala teljesen kihasználatlan, míg a jobb oldalon helyezték el a Samsung mérnökei a WiFi 5.0 hangerőszabályozóit, illetve a bekapcsológombot. A lejátszó hátoldalán kapott helyett a két hangszóró, valamint a 3,15 megapixeles, LED-villanós webkamera. A méreteit tekintve 141,3×78,2×11,9 milliméter méretű készülék alján micro USB-s töltő, beépített mikrofon és a szabványos 3,5 mm-es jack dugó kimenet található, felül pedig a microSD kártya foglalata. A magunk részéről örömmel vettük volna, ha helyet kap még egy HDMI kimenet is, hiszen egy médialejátszó esetében, ami képes HD felbontású (720p) videók lejátszására, sokat dobott volna az összképen.
A Samsung Galaxy S WiFi 5.0-át egy 2500 mAh kapacitású akkumulátor hajtja meg, ami a koreaiak szerint egyetlen feltöltéssel akár 60 órás zenelejátszási-, illetve mintegy 8 órás videólejátszási időt garantál. A teszt során ugyan nem próbáltuk ki ennyi ideig egyhuzamban tesztelni a készüléket, de az tény, hogy egyetlen töltéssel akár több napot is kibírt a WiFi, úgy, hogy azon zenehallgatás mellett útközben EDGE-et olvastunk, interneteztünk, filmet néztünk vagy éppen Angry Birds-öztünk.
A készülék zenelejátszója elsőre kissé fapadosnak tűnik, mégis remekül kiszolgálja azokat, akik szeretnék út közben kedvencük dalait hallgatni. A kényelmi funkciók között megtaláljuk beépített hangszínszabályzót és az AllShare-t. Lehetőségünk van albumképeket és dalszövegeket is megjeleníteni, illetve a népszerű MP3 és WMV formátumok mellett támogatást élvez még az M4A, az AAC, a FLAC, a WMA és az OGG. A videók lejátszásánál ugyan több formátumot is támogat a Wi-Fi, a HDMI hiánya miatt némileg korlátozva érezheti magát a felhasználó. Lehetőség szerint olyan tartalmakat indíthatunk el a készüléken, amelyek DIVX, XVID, MPEG2/4, X.264, VC-1, 3GP, valamint a 720p-s MKV kiterjesztésűek. A felbontás tekintetében nem érdemes 1080p-t erőltetni, mert nem alkalmas az ilyen felbontású videók lejátszására a Super Clear LCD panel. Ami abszolút pozitívum, hogy az anyanyelvi filmek alá feliratot párosíthatunk (SRT formátumban) ráadásul a betűk méretét és színét is testre szabhatjuk.
Apróbb hiányosságai ellenére azonban remekül összerakott, meglepően fürge készülék a Samsung Galaxy S WiFi 5.0, aminek talán legkifogásolhatóbb pontja a tartozékként kapott fülhallgató, mely kialakításának köszönhetően egyrészt hosszútávon kényelmetlen, másrészt metrón, villamoson nagyon hangosra kell venni a hangerőt, hogy halljunk is valamit. Apróság, de hiányoltuk az automatikus fényérzékelést. A hatalmas kijelző kényelmessé teszi a böngészést, olvasást, viszont ez azzal jár, hogy a WiFi hordozása kissé kényelmetlenné válik, bár így télen a kabátzsebben csendesen meglapul, a nyári melegben egy farmerban már kevésbé mutat esztétikus képet. A készülék jelenleg hasonló árfekvésben fut, mint a nagy konkurens iPod Touch, ami ugyan tud a kamerával 720p videókat készíteni, de méreteit tekintve kevésbé alkalmas mondjuk filmnézésre vagy olvasásra, éppen ezért a hasonló ár miatt csakis a személyes igények teszik függővé, ki melyiket választja, mert minőségben abszolút nem marad el a WiFi 5.0.
Értékelés: 8/10
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!