Egy érdekes időutazásnak lehettünk tanúi a Galaxy Tab 10.1 P7100-as modelljének tesztelésekor, amit ráadásul kortörténeti leletként is kellett kezelnünk, hiszen ez volt az a tablet, amit az iPad 2 megjelenése miatt aztán végül gyorsan vissza is vontak a piacról, hogy átadja a helyét egy fejlettebb modellnek. Hogy mindennek volt-e alapja, azt cikkünkből megtudjátok.
Az iPad 2 megjelenését megelőzően a kis tablet még aránylag jó esélyekkel indult. Ott volt benne a Tegra chip, egy aránylag elfogadható minőségű kijelző, valamint az Android rendszer 2.x-es verziója. Külsőre csinos volt, és bár az USB-csatlakozója teljesen egyedi kialakítást kapott (így másik USB-kábellel sajnos nem lehetett tölteni a táblaszámítógépet), nem volt vele különösebb gond.
És akkor jött az iPad 2, ami gyakorlatilag szinte minden fontos funkciójában túlszárnyalta az eredeti 10.1-est, hiszen sokkal gyorsabb, folyamatosabb teljesítményt és felhasználói élményt biztosított, szebb és gyorsabb játékokkal, és a hab a tortán, hogy könnyebb és hordozhatóbb is lett, mint az elődje.
A Samsung tehát sutba dobta az eredeti ötletét, és előállt egy, az iPad 2-nél is vékonyabb (8,6 mm-es) készülékkel. Aminek nem közvetlen folyományaként most márciusban érkezik meg a legújabb Samsung Galaxy Tab 2 (7.0), 4.0-s Android operációs rendszerrel. De nézzük meg, milyen is lett volna az eredeti készülék, ha nem tűnik el ilyen gyorsan a boltok polcairól.
Amíg észbe nem kapott a Samsung, addig csúcskategóriás készülékként hirdette a P7100-ast, ami a mostani szemmel nézve elég elhibázott döntésnek bizonyult. Bár a tesztgépünkön nem a legújabb, nagyobb számítási kapacitásra kialakított Android operációs rendszer volt megtalálható, így is érezhetően lassan teljesítettek az egyes alkalmazások, főként a görgetés, az alkalmazások közötti váltás, illetve a grafikai megjelenítés terén. A mostani készülékekkel összehasonlítva labdába nem rúghatna a P7100, és mivel nem nagyon volt kapható egy rövid időszakot leszámítva, így még csak azt sem tudjuk mondani, hogy akit érdekel a téma, most fillérekért megvásárolhatna egy használt vagy új példányt belőle, belépőszintű lehetőségként.
A nálunk járt kütyün jól látszott, hogy bár külsőre minden a helyén volt (könnyű ház, jól elhelyezett gombok, kényelmes tartás), belül több dolog sem stimmelt (fényerő-problémákkal küszködő kijelző, szakadozó és helyenként lassú wi-fi kapcsolat, a korábbi operációs rendszer sutaságai). Sok extrát nem kapunk magához a készülékhez, csupán a QuickOffice HD, ami említésre érdemes, szemben a többi gépen elérhető Polaris Office-szal, amely utóbbi egy gyakorlatilag használhatatlan alternatívája a LibreOffice/OpenOffice termékcsaládnak, és csupán akkor van igazán értelme, ha engedélyezzük a Google Dokumentumok elérését, és oda pakoljuk az elkészült dokumentumainkat. Na, a QuickOffice HD ennél egy picit jobb, de természetesen az asztali variánsokat ez sem közelíti meg.
A készülékkel készített fényképek nem valami nagy durranásnak számítanak, de a maga idejében bőven hozta az elvárt színvonalat. A játékok ugyan javarészt akadásmentesen képesek futni a korábbi Tegra chipen, ám mindezt alacsonyabb részletesség mellett, és bizony, helyenként alacsonyabb képkockaszámmal, mint amit a manapság kapható modelleknél tapasztalhatunk. A HD videók lejátszásánál is érződik, hogy kevés a ház alatt duruzsoló motor, így csupán SD felbontású videók megtekintéséhez tudtuk volna ajánlani.
Ha figyelembe vesszük, hogy a megjelenéskori kiskerekedelmi ára kb. 180 ezer forint volt, valamint a fent leírtakat is sorra vesszük, láthatjuk, hogy nem éppen egy időtálló befektetésnek számított a P7100, hiszen az iPad 2 megjelenését követően is már elavult lett, mostanra pedig még a legolcsóbb modellek is könnyedén elhúztak mellette. Tanulságos volt tehát kipróbálnunk eme ritkaságszámba menő vadhajtást, ami biztos bukás lett volna, ha a piacon marad, ám hogy milyen hosszú távú hatásai voltak, azt például majd a Galaxy Tab 2-vel tudjuk megtapasztalni, amit remélhetőleg néhány hónapon belül szintén a tesztelői boncasztalunkra fektethetünk!
A Rosszfiúk főszereplői ugyan jó útra tértek (de tényleg!), de olybá tűnik, hogy meggyűlik a…
Mit kapunk, ha különböző zsánereket egybeolvasztunk? Egy nagyon aranyos stratégiai játékot, amelyben király és királyné…
2025 májusában érkezik a hazai mozikba a második, immáron végső leszámolásos Mission Impossible-film, amelyben valószínűleg…
A videojátékok mint művészeti alkotásokként is jelen vannak a világunkban, és ennek ékes példája a…
Egy alkimista szimulátor szerepjátékos elemekkel, ez az Alchemist: The Potion Monger!