Védhetetlen – Filmkritika
13 éve született ez a tartalom. Kezeld ennek megfelelően (pl. egyes hivatkozások esetleg már nem működnek).
Úgy tűnik Denzel Washington véletlenül se szeretne kilépni az akciófilmek szorításából, s idén is egy újabb, sablonokra épülő mozival jelzi, hatvanhoz közeledve is remekül tudja hozni a tökös ex-CIA ügynököt.
A Védhetetlen meg se próbál kilépni a ma ismert akciófilmek kereteiből, ami talán érthető is, Daniel Espinosa svéd filmes első nagyszabású produkciójával ugyanis nem mert feszes, fordulatos, de közben valóban látványos filmet rendezni, pedig megfelelő színészi gárda állt rendelkezésére. Cserébe viszont kaptunk az elejétől a végéig kiszámítható, középszerű történetet, Bourne-filmeket idéző kapkodós akciójeleneteket, egy még mindig szuper Denzel Washingtont, egy valamiért sokat foglalkoztatott Ryan Reynolds-ot, és olyan két órát, amit sokkal tartalmasabban is eltölthetünk.
Matt Weston a CIA egyik alacsony beosztású alkalmazottja, aki lassan egy éve Fokvárosban teljesít kiküldetést, ahol az egyik helyi védett ház felügyelőjeként kell felkészülten várnia a kihallgatásra szállított foglyokat. Az unalmas hétköznapokat Toby Frost, a CIA egyik régóta körözött ex-hírszerzőtisztjének érkezése dobja fel, akit épp készülnek kihallgatni, mikor ismeretlen zsoldosok törnek be a házba. Weston és Frost sikeresen megmenekülnek, hogy aztán kezdetét vegye egy őrült hajsza, aminek a végén azért persze kiderül, a titkos katonai információkat Észak-Koreának eladó Frost nem is olyan rosszfiú, mint amilyennek elsőre látszik.
A Védhetetlen játékidejének jelentős része a két menekülésre kényszerülő üldözéséről szól, amit kisebb csavarokkal igyekezett a rendező feldobni (nem sok sikerrel), ráadásul a gyors tempóban indító mozi a közepére kissé leül, hogy aztán újult erővel durrogtassa el a film utolsó 15-20 percében még meglévő patronjait. A tempó így inkább lagymatag, mint feszes, az akciók jól komponáltak, de az operatőr azt hihette, hogy a Bourne-filmek rángatózása még menő, míg Washington és Reynolds kettőse közötti kapcsolat folyamatos oldódása meglehetősen erőtlenre sikeredett, pedig ezzel a szállal akár kezdeni is lehetett volna valamit.
Csalódottak vagyunk, mert kicsit merészebb koncepcióval nem csak egy egyszer nézős, ebéd utáni délutáni kikapcsolódásra alkalmas film lehetett volna a Védhetetlen, hanem egy valóban szórakoztató, izgalmas akciófilm, amiből manapság nem látni sokat.
Értékelés: 6/10
